Az Információs Társadalom és a GIS

1. Az Információs Társadalom és a GIS Gondolatok a térinformatika és az információs társadalom kölcsönhatásáról

2. Tartalom • Néhány gondolat az Információs Társadalom kialakulásáról • A Térinformatikai Rendszerek (GIS) feladatai, fejlődése • A GIS és a társadalom kölcsönhatásának néhány fő vonása • A WEB GIS jelene és jövője

3. Néhány gondolat az Információs Társadalom kialakulásáról • Gyors és digitális információ továbbítás technikai fejlődése • Digitális adatbázisok létrejötte • Szakterületek (banki szféra, kereskedelem, termelő és szolgáltató cégek, államigazgatási szervezetek, kutatási intézmények) saját információs rendszereinek létrehozása • A helyi információs rendszerek vertikális és horizontális összekapcsolása • A mindenki által elérhető világhálózat létrejötte • A hétköznapi emberek igényeinek kielégítése

4. Gyors és digitális információ továbbítás technikai fejlődésenéhány mérföldkő • 1837 Charles Wheatstone szabadalmazza a távírót • 1844 Morse kód (kézi távirathoz) • 1866 az első trans-Atlantic kábel az USA és Franciaország között • 1875 Emile Baudot géptáviró kód • 1876 A. G. Bell a telefon • (az első analóg telekommunikációs eszköz) • 1900 –tól több mint ötven éven át a géptávíró, mely az ötvenes évektől kiegészült a lukszalaggal • 1962 az IBM EBCDIC 8 bites kódja

5. Gyors és digitális információ továbbítás technikai fejlődésenéhány mérföldkő (folytatás) • 1968 ASCII 7, illetve 8 (paritás bittel) bites kód • 1937-től hangdigitalizálás az impulzus kód modulációval • 1950-es évektől képernyő terminálok • 1960-as évek digitális hálózati hierarchia • 1967 IBM gépek közötti kommunikációs protokoll • 1969 ARPANET • 1975 TCP/IP protokoll • 1980 a FAX gyorselterjedése, LAN hálózatok gyors fejlődése • 1990-es évek drótnélküli sejttelefonok, ISDN (Integrated Services Digital Networks) – nagyobb sebesség • 1991 HTTP

6. Gyors és digitális információ továbbítás technikai fejlődésekonklúziók • Nagy sebességű digitális adatátvitel lehetősége a világ minden pontja között • LAN és WAN hálózatok összekapcsolása • Mindenki által elérhető HTTP alapú WWW gyors fejlődése

7. Digitális adatbázisok fejlődésenéhány mérföldkő • 1960-as évek elejéigfájl feldolgozó rendszerek: COBOL • 1960-as évek vége adatbázis kezelő rendszerek (DBMS), először hierarchikus (IMS) • 1970-es évek eleje hálós adatbázis modell; DDL, DML; CODASIL jelentés (1976) • 1980-as évek elejétől a Relációs Adatbázis Kezelő Rendszerek rohamos elterjedése (az elvi alapok Codd 1970-es cikkében) • 1980-as évek közepétől az SQL kezd szabvánnyá válni • 1990-es évek eleje Objektum Orientált Adatbázis Modell • 1990-es évek közepétől hálózati osztott adatbázis elérés (CORBA)

8. Digitális adatbázisok fejlődésekonklúziók • Az adatok korszerű tárolása és kezelése általánossá vált • Rohamosan növekszik a hálózaton szétosztott adatbázisok összekapcsolt használata • Az SQL viszonylag egyszerű hozzáférést biztosít az adatokhoz • Az üzleti hozzáférés alkalmazói programokon keresztül • A hétköznapi hozzáférés általános és teljesen egyszerűen kezelhető kereső programokkal

9. A szakterületi (business) információs rendszerek fejlődése Az adatbáziskezelő rendszerek és számítógépes hálózatok megteremtették a feltételeit a nyilvántartás irányítás elemzés tervezés számítógépes rendszereinek létrehozására.

10. A szakterületi (business) információs rendszerek fejlődése (folytatás) • Ma már az élet minden területén működnek, mégis az időbeli fejlődésre is figyelemmel néhány típust felsorolunk • Leltári rendszerek • Repülőgép, szállodai, stb. helyfoglaló rendszerek • Banki rendszerek • Termelés irányítási rendszerek • Kereskedelmi rendszerek • Egészségügyi rendszerek • Könyvtári, jogi rendszerek, stb.

11. A szakterületi (business) információs rendszerek fejlődésekonklúziók • Az információs rendszerek ma már a szakmai tevékenység valamennyi területét támogatják valamilyen mértékben • A rendszerek közös szoftver alapját adatbázisok, adatbáziskezelő rendszerek és hálózati programok alkotják, melyeket szakmai programok és a területen elfogadott felhasználói interfészek tesznek terület specifikussá • A nem szakterületi felhasználókkal is érintkező rendszerek egyre felhasználóbarátabb interfészekkel rendelkeznek • Mivel a relációs adatbáziskezelő rendszerek 1999-ig közvetlenül nem kezelték a térbeli adatokat, az eredeti szakmai információs rendszerek nem rendelkeztek saját térbeli komponenssel

12. A helyi információs rendszerek vertikális és horizontális összekapcsolása • Egyszerűbben kifejezve a szakterületen belüli és szakterületek közötti kapcsolatokról van szó. • Például a világ valamennyi nyilvános pénzkiadó automatájában használhatjuk VISA kártyánkat ez csak úgy lehet, ha minden banki rendszer kapcsolódik a VISA rendszerhez • Például ha jelzálogkölcsönt akarunk felvenni a bankban a banki rendszernek le kell tudnia kérdezni az ingatlan nyilvántartási rendszert, hogy nincs-e teher az ingatlanunkon, s a keletkezett terhelést be kell tudnia jegyezni

13. A helyi információs rendszerek vertikális és horizontális összekapcsolásakövetkeztetések • Normálisan működő rendszerek esetén az ügyfél egy telefonszám tárcsázásával, esetleg E-mail megírásával minden pénzügyi, hivatali, bevásárlási, stb. ügyét el tudná intézni • A normális működéshez a technikai feltételek elvileg adottak, akadályt egyrészt az intézményi presztizs okok és jogi szabályozatlanság vagy félreszabályozottság jelentenek, másrészt a műszaki infrastruktúra (elsősorban térbeli adatinfrastruktúra) hiányosságai

14. A mindenki által elérhető világhálózat létrejötte • Az INTERNET elvileg minden számítógéppel és telefon vonallal vagy kábel tévével rendelkező ember használhatja. Ez azt jelenti, hogy egyelőre szinte korlátlan információ tömeghez lehet hozzáférni. • Az információ nyerés oldaláról az INTERNET leglényegesebb eltérése a rádiótól vagy televíziótól, hogy azt az információt olvassuk, amire kíváncsiak vagyunk, nem pedig azt amit adnak. • Az INTERNET hátránya hazánkban, • hogy csak elvileg érhető el bárki által a borsos telefon díjak miatt • hogy teljes információ kincsét csak az érheti el, aki tud angolul • hogy hazai térbeli információval csak egy-két esetben találkozhat

15. A hétköznapi emberek igényeinek kielégítésekövetkeztetések • A felvázolt információ technológiai fejlődés kisebb nagyobb mértékben érint mindenmunkavégzőt • Hasonlóképpen hatással van sok emberre mintügyfélre • Ahhoz azonban, hogy információs társadalomról beszélhessünk arra van szükség, hogy • minden ember gyakorlatilag is hozzáférjen a WEBhez • ki tudja választani és ingyen el tudja érni a valódi értékeket a sok szemét közül • és ezek között az értékek között megtalálja az őt érdeklő vagy számára szükségesingyenes térbeli információtis

16. Térinformatikai Rendszerek (GIS) feladatai - fejlődése • A térinformatikai rendszerek fogalma • A térinformatikai rendszerek fejlődése • A térinformatikai rendszerek típusai • A térinformatikai rendszerek fejlődési trendje

17. A térinformatikai rendszerek fogalma A GIS egy megfelelő hardver környezetben működő olyan szoftver együttes, mely eljárásai révén támogatja a területfüggő adatok nyerését, kezelését, manipulálását, analízisét, modellezését és megjelenítését komplex tervezési és működtetési feladatok megoldása érdekében. Az alapvető kérdések és feladattípusok: 1.Mi van egy konkrét helyen? leltár készítés és\vagy monitoring. 2.Hol található vagy nem található egy kiválasztott jellemző? leltár készítés és\vagy monitoring. 3.Mi változott egy bizonyos idő óta? leltár készítés és\vagy monitoring. 4.Milyen térbeli típus (forma) létezik? térbeli analízis. 5.Mi lenne, ha ...? Modellezés.

18. A térinformatikai rendszerek (GIS) fejlődése • 1965-tól CGIS Kanada földhasználat tervezése • 1965-től Harvard Laboratórium – térképészeti programok sornyomtatóra majd rajzgépre • 1970 USA Népszámlálási Hivatal (Census Bureau) DIME fájlok majd a TIGER • 1969 ESRI, a hetvenes évek végére Arc/Info • 1980-as évek végére PC-s GIS szoftverek • 1990-es évek egyre több Windows-os alkalmazás • 1994 NSDI • 1995-től OpenGIS – moduláris, szétosztott rendszerek

19. A térinformatikai rendszerek típusai • Kezdetben számtalan típus, de mind különállt az általános (intézményi) információs rendszertől: • Természeti erőforrás – környezeti rendszerek • Térképkészítő rendszerek • Közmű rendszerek • Városi rendszerek • Kataszteri rendszerek • Tervező rendszerek • Üzleti rendszerek • WEB rendszerek

20. Térinformatikai rendszerek fejlődési trendje • A nyolcvanas évek végéig a monolitikus rendszerkoncepció folyamatosan növekedő bonyolult óriás szoftvereket produkált • A kilencvenes évek elején felmerült az igény a rendszerfunkciók csonkolására és a GIS beolvasztására az intézményi információs rendszerekbe, a másik irányban pedig a GIS összekapcsolására modellező és optimalizáló szoftverekkel a térbeli döntéstámogató rendszerek keretében • A kilencvenes évek közepétől moduláris rendszerkoncepció megjelenése • A kilencvenes évek vége WEB GIS – „népi térinformatika”

21. A GIS és a társadalom kölcsönhatásának néhány főbb vonása • A GIS fejlődésével a szélesebb rétegeket érintő döntések objektívabbak • Ezek azonban csak akkor válnak köztudottá, ha az emberek könnyen elérik a GIS dokumentációt és meg is értik • A megértéshez szükség van a térbeli oktatás és nevelés összehasonlíthatatlanul magasabb szintre emelésére (lsd. A. Gore látomása és az ezen alapuló NASA projekt a digitális földről:

22. A GIS és a társadalom kölcsönhatásának néhány főbb vonása (folytatás) „Meggyőződésem, hogy Digitális Földre van szükségünk. Bolygónk olyan többfelbontású háromdimenziós képviselőjére, melybe hatalmas mennyiségű georeferenciával ellátott adatot építhetünk be. Képzeljük el, hogy egy fiatal gyerek, mikor meglátogatja a Digitális Föld múzeumot a fejére helyezett sisak-diszplén úgy látja a földet, ahogyan az az űrből megjelenik. Vezérlő kesztyűje segítségével kinagyítja a látványt egyre nagyobb felbontásra térve rá, hogy meglássa a kontinenseket, régiókat, országokat, városokat, és végül magukat az egyedi házakat, fákat és más természetes és mesterséges tereptárgyakat. Miután rátalált bolygónk egy területére érdekeltté válik annak felfedezésében, hasonlóan egy repülő szőnyegen történő utazáshoz a háromdimenziósan megjelenített terep felett”)

23. A GIS és a társadalom kölcsönhatásának néhány főbb vonása (folytatás) 5. A képzéshez - mint Gore mondja - hatalmas, szabadon és kényelmesen elérhető térbeli adattömeg szükséges (térbeli adatraktárak) 6. A térbelileg képzett ember egyre inkább igényli a térbeli tájékoztatáson kívül a térbeli szolgáltatásokat is (keresett objektumok címeinek megjelenítése, útirány térképek, kirándulási célok megfelelő útvonalakkal) 7. Hasonlóan igényli, hogy katasztrófa elhárítás esetén megfelelő térbeli útbaigazítást (menekülési útirányok) kapjon 8.Mindezek az új igények mindmáig elképzelhetetlenül friss adatállományokat igényelnek (a térkép felújítási ciklusok jó esetben 10 évesek voltak, most maximum egy hetes felújítási ciklusokra van szükség)

24. A WEB GIS jelene és jövője • A WEB GIS típusai • Néhány konkrét (amerikai) alkalmazás • A WEB GIS jövője

25. A WEB GIS típusai A TASZ adatokat, a TSZ, TR, OLG, esetleg az FSZ grafikát, az FSZ pedig függvényeket szolgáltat.

26. Néhány konkrét alkalmazás • Ha az INTERNETEN WEB GIS-t keresünk szinte kizárólag északamerikai címekre akadunk. • Ezeknek is a zöme az Arcview Internet Map Server-en (IMS) alapul. • Az IMS három elembõl tevõdik össze: • a MapCafe nevû appletbõl, mely a kliens oldali felhasználói interfész, • az ESRImap Web Server kiterjesztésbõl (esrimap.dll), mely az appletbõl kapott kéréseket paraméterekkel együtt továbítja a harmadik elem a tulajdonképpeni • Arcview IMS felé, mely feldolgozza a parancsokat és az eredményt (.jpg fájl, hibaüzenet) a kiterjesztésen keresztül átadja az appletnek, mely a kliensen azt megjeleníti.

27. Ontario városi GIS http://gis.ci.ontario.ca.us/gis/index.htm Az alkalmazások nyilvános elérésre Visual Basic-ben készültekazESRI MapObjects Internet Technologiájánakfelhasználásával. A hálózati alkalmazások mind a lakósság (Internet szerver), mind az egyes osztályok felé (Intranet szerver) ugyanezt a technológiát használják.

28. Az alkalmazások közül, tapasztalatom szerint, a parcella lekérdezés kiválóan működik

29. Az ábrán látható felhasználói felületen a 'pan' (elhúzás) és 'zoom' (nagyítás kicsinyítés) funkciók segítségével kiválaszthatjuk azt a környéket, ahol található telkek után érdeklődünk, vagy alternatív módon, ha ismerjük a tulajdonos nevét illetve a postai címet vagy a helyrajzi számot, úgy azok alapján végezhetjük a keresést. Ezek után vagy rákattintunk a térképen a minket érdeklő telekre, vagy beírjuk a keresési kulcsot (példánk esetében a telek helyrajzi számát) és ennek hatására egy új ábrán megjelennek a kiválasztott telek leíró adatai.

31. A következő alkalmazás a fejlesztési státus, mely lakó, ipari és kereskedelmi témákra oszlik. A fejlesztési térképeket negyedévenként újítják fel. Valamely téma jelmagyarázati értékére rákattintva megkapjuk a témában folyó építkezések adatait és megjeleníthetjük az építési terveket. A helykereső alkalmazás feladata, hogy adott paraméterek (terület nagyság, építési övezet, közlekedési artériáktól való távolság, fejlesztési körzethez tartozás, stb.) alapján üres telkeket vagy épületeket jelenítsen meg a térképen, és listázza a telkekre (épületekre) vonatkozó adatokat. A példánkban 2-5 acre nagyságú, C3 építési övezetbe tartozó olyan üres telkeket kerestünk, melyek az autópályától 2 mérföldre, a vasúttól 5 mérföldre, a főszennyvíz csatornától 0.75 mérföldre helyezkednek el.

33. Azinfrastruktúrálisalkalmazásban a víz, szennyvíz csatorna, esővíz csatorna hálózat kérdezhető le.

34. DDemographic DataViewer 3. Verzió URL: http://plue.sedac.ciesin.org/plue/ddviewer/ A példa a nők sűrűségét mutatja a texasi Fort Worth városban.

35. Megpróbáltunk egy magyar helyet is megmutatni:http://www.szombathely.hu/is2000/ De ezt a választ kaptuk: „Ön Netscape böngészőt használ. A rendszer a jelenlegi állapotában sajnos _még_ nem fut Netscape alatt. Keményen dolgozunk azért, hogy Ön Netscape-pel is látogathassa ezt az oldalt. Kérjük, látogasson vissza később!”

36. Az IE 5-el több szerencsénk volt, információ a piros objektumokról

37. Keresés a helyrajzi szám vagy utcanév alapján, nagyítás, elhúzás, illetve információ kérés (ha rákkatintunk az I gombra és utána valamelyik piros objektumra) a funkciók. Hiányzik a bevezető.

38. 1.      Mapblast URL: http://www.mapblast.com/ Talán legjobban mutatja mit értünk szolgáltatás alatt. Amerikai nagyvárosok utcatérképeit jeleníti meg. Lehetőség van megadott cím térképezésére, címek között útvonal térképek megjelenítésére. További funkciói a zoom, elhúzás és kapcsolat a címjegyzékkel (Yellow pages). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a cím megadása után kiválaszthatjuk a címjegyzékből a minket érdeklő témát (pld. szállodák, múzeumok, egyetemek, stb.), megadjuk, hogy a címtől milyen távolságon belül lévők iránt érdeklődünk, ezután a rendszer kilistázza a kérdéses objektumokat és megjeleníti azoka a térképen.

39. A Fort Worth-i Scott Avenue közelében található hotelek, melyekről részleteket is megtudhatunk, illetve melyekhez vezető útvonal -térképeket is kérhetünk

40. 1.      Az USA Népszámlálási hivatalának TIGER szervereURL: http://tiger.census.gov/cgi-bin/mapbrowse-tbl A térkép a családok nagyságát mutatja Washington DC. Környezetében.

41. USA példa a Masachusetts állami GIS elvileg az interneten is (00 03 óta felújítják) elemezhető, az állományok letölthetőek.

42. A WEB GIS JÖVŐJE • A WEB GIS még nem érte el a serdülőkort. • Az alkalmazások zöme JAVA klienssel dolgozik, a szerver oldali szoftver elég különböző • Az aktív megjelenítési funkciók mellett kompozit képzés és lekérdezés • A gyakorlati alkalmazások közül kiemelkedik az Ontario Gis és az USA városok lekérdezhető utca térképei

43. A WEB GIS JÖVŐJE (folytatás) • A valódi GIS analízis még messze van • A vektoros internet adattovábbítás hiánya komoly hátrány • További hátrány, hogy a JAVA appletek verziófrissítése sok helyen elmaradt • A hálózat, illetve a CGI-s helyek nagyon lassúak • A technológia 2-3 év múlva belép a serdülőkorba

44. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK • Az információs társadalom létrejöttével A GIS embereknek nyújtott közvetlen szolgáltatásai rohamosan nőnek • Ennek legfőbb eszköze a megerősödött WEB GIS • A GIS a szakmai szférában az információs rendszerek szerves részévé válik • Mindezek feltétele a nagy tömegű, friss, szabványos térbeli adat előállítása és olcsón vagy ingyenesen a felhasználók rendelkezésére bocsátása

45. Köszönöm a figyelmet!