1 / 19

Katolikus iskolák Németországban

Katolikus iskolák Németországban. Továbbképzés 2006. július 2. Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Maristen-Gymnasium Furth. Témák. Főbb adatok Katolikus közoktatási intézmények Adatok Diákok Tanárok Szülők Pedagógiai és vallási profil Mi az a „katolikus iskola”?. 1.1 Iskolai adatok.

sonora
Download Presentation

Katolikus iskolák Németországban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Katolikus iskolák Németországban Továbbképzés 2006. július 2. Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Maristen-Gymnasium Furth

  2. Témák • Főbb adatok • Katolikus közoktatási intézmények • Adatok • Diákok • Tanárok • Szülők • Pedagógiai és vallási profil • Mi az a „katolikus iskola”?

  3. 1.1 Iskolai adatok

  4. 1.2 Tanulók (2002/03)

  5. 1.3 Jelentkezettek/Felvettek

  6. 2.1 Közoktatás - Statisztika • 531 iskola: 207 gimnázium; 164 középiskola; 114 általános isk.; 46 egyéb. • Eloszlás: tartományi felekezeti megoszlásnak megfelelő. • Iskolafenntartók: egyre kevesebb a szerzetesrend. • 2/3 koedukáció; még mindig 27 % tiszta lányiskola. • Kb. egy harmadukban iskolapénz (havi átlagban: 30 €). • Egy ötöde az iskoláknak egész napos elfoglaltságot nyújt. (Állami iskoláknál ez az arány 7,6 %). • A diákok 60 %-a járhatna állami iskolába is. (Versorgungsschule contra Angebotschule.)

  7. 2.2 Iskola-fenntartók

  8. 2.3 Közoktatás - Tanulók • Utolsó öt év: 33.199 tanulóval több; 3 % az összdiákságnak. • A jelentkezők egy negyedét nem tudják felvenni. • 60 % gimnazista. • 65 % leány (35 %fiú), 75 % katolikus, egyre növekszik az evangélikusok, ill. más felekezetűek aránya. Több mint 1.000 muszlim diák jár katolikus iskolába. • 8.000 külföldi. • Az iskolák közel három negyedének van fogyatékos tanulója is. • 40.000 (több mint 15 %) „csonka családból” jön. • 75 %-uk részt vesz valamilyen egyházi aktivitásban (az átlag 7 %).

  9. 2.4 Egyházi tevékenység

  10. 2.5 Közoktatás - Tanárok • Számuk: 20.920 (1977-ben csak 13.950). • 55 % nő, 85 % katolikus. • A szerzetesek és klerikusok aránya mindössze 3 %. • Fiatalok és idősebbek aránya nagyobb mint az állami iskolákban.

  11. 2.6 Szerzetesek aránya

  12. 2.7 Szülők • Iskolaválasztási szempontok • Az iskola jó híre • Ismerősök ajánlása. • Elvárások, kívánalmak • Jó tanárok. • Törekvés az iskola és a család közötti jó kapcsolatra. • Szociális elkötelezettségre való nevelés. • Személyes törődés.

  13. 2.7 Szülői elvárások

  14. 2.8 Pedagógiai-vallási profil

  15. 3.1 Katolikus iskola „Anima naturaliter christiana” (Tertullianus) Kérdés: keresztény identitás? Három szem-, ill. támpont. 1. szempont: vallásnélküli kiindulás • Nincsenek hamis vallási elképzelések!? • „Mire vagytok Ti keresztények jók? Mit hoz a kereszténység számunkra?” – Az istentapasztalás mint áldás, megbocsátás és remény. • Szándékmentes misszió, a hitet fölkínálni, ajánlani (proposer la foi) (Eberhard Tiefensee prof., Erfurt)

  16. 3.2 Katolikus iskola 2. szempont: az egyház 2000-ben • „Csak aki önmagát adja, az teremt jövőt.” • „Az egyház jövője csak azoknak az erejéből fakadhat és fakad, akik mély gyökereket eresztettek.” • „Nincs szükségünk olyan egyházra, amelyik politikai „imákban” ünnepli a cselekvés kultuszát. Az ilyen egyház teljesen fölösleges, és azért magától el is pusztul.” • A holnapi egyház „kicsi lesz. Az eddigihez viszonyítva sokkal inkább önkéntes közösségként jelenik meg, amelyhez csak egyéni döntéssel lehet csatlakozni. Mint kis közösség sokkal jobban igényli egyes tagjainak kezdeményezéseit. Bizonyára új hivatali formái is lesznek.” • „Bensőségesebbé válik, nem fog politikai megbízatására hivatkozni és semmilyen irányzattal sem kacérkodni.Nem a politikai istentisztelet egyháza, hanem a hit egyháza. A közéletben valószínűleg soha többé nem lesz olyan hatalom, mint a közelmúltig. De ismét fel fog virágozni, és az embereknek otthont jelent, ahol életet kapnak és a halálon is túlmutató reményt.” (Joseph Ratzinger: Milyen lesz az egyház 2000-ben? – 1970, XVI. Benedek)

  17. 3.3 Katolikus iskola 3. szempont: „lélek a testben” • „Saját hazájukban laknak, de mégis jövevényekként; mindenben részt vesznek polgárokként, de mindent elviselnek, mint idegenek; bárhol, idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra.” • „Mint mindenki más, házasodnak, gyermeket nemzenek, de a magzatot nem hajtják el.” • „Közös az asztal, melyhez letelepednek, de nem közös az ágy.” • „Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek.” • „A földön időznek, de a mennyben van polgárságuk.” • „Engedelmeskednek a meghatározott törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket.” • „Mindenkit szeretnek, mindenki üldözi őket.” • „Félreismerik őket, elítélik őket; halálra adják őket, de életre támadnak.”

  18. 3.4 Katolikus iskola 3. szempont: „lélek a testben” (folyt.) • „Szegények és sokakat gazdagítanak (vö.: 2. Kor. 6,10); mindenben szűkölködnek és mindenben bővelkednek.” • „Gyalázzák őket, és a gyalázatban megdicsőülnek; káromolják őket, és megigazulnak.” • „Szidják őket, és ők áldást mondanak (vö.: 1. Kor. 4,22). Megalázzák őket, és ők tiszteletet tanúsítanak.” • „Jótevők, akiket gonosztevőkként büntetnek; amikor megkínozzák őket, örvendenek, mint akik életre támadtak.” • „Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban.” Részlet a Diognétoszhoz írt levélből (Kr.u. 190) (ford. Vanyó László, Ókeresztény írók, III. Apostoli Atyák, SZIT, 1980, 371-372.o.)

  19. Katolikus iskola Köszönöm, hogy meghallgattatok!

More Related