Natura 2000 érintettség megítélése, Natura 2000 hatásbecslés

1. Natura 2000 érintettség megítélése, Natura 2000 hatásbecslés dr. Gáspár Vera Natura 2000 osztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, Környezetvédelmi workshop 2011. 07. 06.

2. Natura 2000 hálózat: az Európai Unió közös természeti öröksége • a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához; • a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint vadon élő állat- és növényfajok kedvező helyzetének fenntartása illetve helyreállítása; • a gazdasági és társadalmi igények, kulturális igények, helyi jellegzetességek figyelembevétele. • A Natura 2000 hálózat az ország területének 21,43 %-át teszi ki.

3. Natura 2000 az Európai unió ökológiai hálózata

4. A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi háttere Madárvédelmi Irányelv (79/409/EK, 2009/147 EK) - célja a tagállamok területén természetes módon elforduló madárfajok védelme Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EGK) - célja a biológiai sokféleség, a vadon élő növény- és állatfajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, - előírja az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 hálózat létrehozását Hazai átültetés: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet

5. Natura 2000 területet érintő tervek és beruházások engedélyeztetési folyamata Minden Natura 2000 területen megvalósuló vagy arra várhatóan jelentős hatást gyakorló terv, program, beruházás előtt megfelelő vizsgálatot kell végezni, a Natura 2000 terület jelöléséül szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások becslése érdekében. Terv, program: 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet Beruházás: építkezések, egyéb beruházások vagy tevékenységek végrehajtása vagy a természeti környezetbe, tájba való egyéb beavatkozások, ideértve az ásványi nyersanyagok kitermelését is. Lehető legszélesebben kell értelmezni!

6. Igen Bizottság utólagos tájékoztatása

7. Natura 2000 területet érintő tervek és beruházások hatásbecslésének folyamata ELŐVIZSGÁLAT (screening, átvilágítás)→ Ha a jelentős hatás nem zárható ki: HATÁSBECSLÉS→ a. kedvezőtlen hatás kétség nélkül kizárható: ENGEDÉLY b. a kedvezőtlen hatás kétség nélkül nem zárható ki: EL KELL UTASÍTANI a kérelmet vagy az ENGEDÉLY csak bizonyos szűk körű FELTÉTELEK mellett adható ki.

8. A jelentőség megállapítása Ki vizsgálja? • A beruházást engedélyező, azaz eljáró hatóság. (pl. felügyelőség, jegyző, közlekedési hatóság) Hogy dönti el? • Saját információi alapján • Szakhatóság bevonásával • Szakértő bevonásával • Belföldi jogsegély keretében bevonja a felügyelőséget • Egyéb Mi az eredménye? • Amennyiben a vizsgálat alapján a beruházásnak jelentős hatása lehet, akkor hatásbecslést kell végezni.

9. Mi minősül jelentős hatásnak? • Nincs minden esetre egyértelműen ráhúzható útmutatás • Natura Kr. 15. számú melléklet • 314/2005. Korm. rend. 1-3. melléklet • 2/2005. Korm. rend. 4-5. §, 2. melléklet, • Kvt. szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékek • Szakmai mérlegelés (pl. NPI, vagy természetvédelmi szakértő véleményre célszerű alapozni)

10. Hogy vizsgáljuk a hatások jelentőségét? • A kedvező természetvédelmi helyzetet kell megőrizni illetve elérni. • Az országban vagy az adott régióban ritka, szűk elterjedésű fajoknál vagy élőhelyeknél a legkisebb hatás is jelentős lehet. • Csökkenő állományú, ismeretlen trendű vagy prioritás fajok és élőhelyek esetében különös elővigyázatosság. A 17. cikk szerinti jelentés évi 1%-os országos állományváltozási trendet jelentősnek ítél (pl. 1%-nyi élőhelyveszteség) • Különbséget kell tenni a hatás intenzitása szerint is. • Más, hasonló esetekkel végzett összehasonlítás. • Az adataink, a becslések megbízhatóságát is mérlegelni kell.

11. Jelentős hatás hiánya esetén • A tevékenység engedélyezhető. • Kármérséklő intézkedéseket elő lehet írni, de kompenzációs, kiegyenlítő intézkedések előírására nincsen mód. • Jelentős hatás hiánya esetén is megfelelően dokumentálni kell a vizsgálat elvégzését. (hatósági határozat indokoló részében feltüntetni) • Az eljárás során készült iratokban, illetve a hatósági határozatban, vagy szakhatósági hozzájárulásban fel kell tüntetni a vizsgálat során hozott jelentős hatás hiányának indoklását, indikátorokkal kell alátámasztani, a konzultációba bevont szervek, szakértők véleményét ismertetni kell.

12. Jelentős hatás esetén Mit kell megvizsgálni? • A Natura 2000 terület kijelölése alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Mire kell figyelemmel lenni? • Az érintett terület kiterjedésére • Az érintett terület Natura 2000-hez való viszonyára (hálózaton kívül is lehet!) • A Natura 2000 területen előforduló élővilágra Ki készíti a hatásbecslési dokumentációt? • A terv kidolgozója illetőleg a beruházó Ki végzi magát a hatásbecslést? • A természetvédelmi hatóság A hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményei: • 275/2004. 14. melléklet

13. Hatásbecslési eljárás • A hatásbecslési dokumentációban foglaltak elemzésére, a tevékenység természetvédelmi hatásainak értékelésére, a tevékenység engedélyezhetőségének vagy az engedélyezés feltételeinek a kialakítására a természetvédelmi hatóság jogosult. • Ha nem elég a dokumentációban szereplő adatok köre: hiánypótlás elrendelése, npi-től vélemény, adatkérés, tényállás tisztázása körében más szerv megkeresése, végső esetben az eljárás felfüggesztése. • A tevékenység akkor engedélyezhető, ha a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a kijelölés céljával. • A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon (kármérséklő intézkedések előírása).

14. Engedélyezési feltételek a beruházás kedvezőtlen hatása esetén • Alternatív megoldás hiánya + kiemelt fontosságú közérdek + kiegyenlítő, kompenzációs intézkedés előírása • Kivételes lehetőség! A feltételeket szűken kell értelmezni! • Alternatív megoldás: a beruházás célját úgy valósítja meg, hogy kevésbé károsítja a védett értéket vagy egyáltalán nem károsítja • először a zéró alternatívát kell vizsgálni; minden megvalósítható, ésszerű megoldás számít: alternatív helyszín, alternatív útvonal, eltérő nagyságrend, eltérő technológia; • meghatározásában csak környezetvédelmi szempontok számíthatnak, gazdasági szempontok nem;

15. Kiemelt fontosságú közérdek • csak akkor lehet vizsgálni fennállását, ha nincs ésszerű alternatív megoldás; • kiemelt fontosságú közérdekek: közegészség védelme, emberi élet védelme, közbiztonság, környezet védelme és egyéb (pl. gazdasági, társadalmi célok); • az adott helyszínen való megvalósításhoz is fűződik-e kiemelt fontosságú közérdek; • a kizárólag magánérdeket szolgáló projektek nem valósíthatnak meg kiemelt fontosságú közérdeket; • hosszú távú érdekek; • minden közlekedési és ipari beruházás hat a társadalomra (munkahelyteremtés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése), de nem mindegyikhez fűződik kiemelt fontosságú közérdek

16. Kiemelt közösségi jelentőségű fajokra, élőhelyekre vonatkozó speciális szabályok • A közegészség védelmétől, emberi élet, közbiztonság vagy környezet védelme érdekétől eltérő kiemelt fontosságú közérdek esetén ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét a megjelölt közérdek elfogadhatóságáról; • pl. gazdasági, szociális érdekek; • a Bizottság véleménye nem kötelező, de eljárást indíthat, ha véleményét nem veszik figyelembe; • semmis a hatóság határozata, ha nem kéri ki a Bizottság véleményét (C-194/94); súlyos eljárási hiba, fel kell függeszteni a hazai eljárást, ameddig a Bizottság eljárása tart; • Példa a Bizottság véleményére: Trupbach ügy, Audi, M8

17. Kiegyenlítő, kompenzációs intézkedés A kiegyenlítő intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy • a terület „az érintett bioföldrajzi régión belül” továbbra is a korábbi mértékben járuljon hozzá a természetes élőhelyek és az egyes fajok élőhelyei kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez. Formái: • meglévő természetközeli területek helyreállítása vagy feljavítása (élőhelyrekonstrukció): az élőhely helyreállítása a természetvédelmi érték fenntartásával és a területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések teljesülésének biztosításával, illetve a megmaradó élőhely feljavítása azzal arányosan, amilyen mértékű negatív hatást a terv vagy projekt a Natura 2000 alá tartozó területre gyakorolt; • élőhely áthelyezése: az élőhely kialakítása új vagy nagyobb területen, amely majd a Natura 2000 hálózat részévé válik; • az élőhelyvédelmi irányelv értelmében új Natura terület jelölése.

18. A Bizottság utólagos tájékoztatása Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy: • jelentős a hatás, • nincs más alternatív megoldás és • kiemelt közérdek által kényszerítve mégis engedélyezi a beruházást, akkor • kiegyenlítő, kompenzációs intézkedéseket kell előírnia. • A felügyelőség a kiegyenlítő intézkedésről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon – a Minisztériumon keresztül – tájékoztatja az Európai Bizottságot.

19. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!