A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai

1. Munkajogi előadás 2007. Szeptember 18. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A munkajogi jogforrások rendszere és sajátosságai

2. Bevezetés Munkajogi jogforrás =honnan ismerhetőek meg a munkaviszony tartalmát jelentő jogok és kötelezettségek =kik és milyen szinten szabályozhatják a munkaviszonyokat =kikre alkalmazhatóak a munkajog szabályai? =a szabályozás módja, formája. A munkajogi jogforrásokat meghatározza a munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége,s az, hogy a munkajogi szabályok sok esetben az állampolgárok nagy számára érvényes alkotmányos alapjogot foglalnak magukban (pl. egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a szervezkedés szabadságának joga, sztrájkhoz való jog, férfiak és nők egyenjogúsága, pihenéshez való jog, testi és lelki egészséghez való jog, emberi méltósághoz való jog, munkához való jog, stb.)

3. A munkajogi szabályozás jellemző vonásai • A jogforrások osztályozása (belső-külső, általános-különös,”kemény” jog-”puha”jog) • A szabályozás szintje. • A szabályozás egysége – megosztottsága. • Közjogi jogforrások. • A munkajogi jogalkotási folyamat sajátosságai – a szociális partnerek szerepe a szabályozásban.

4. A jogforrások osztályozása I. Külső és belső jogforrások 1.) Külső jogforrások = nemzetközi, európai munkajog, valamint az EU munkajoga Az alapvető munkavállalói jogok emberi jogok. a) Nemzetközi jogforrások: • Egyesült Nemzetek Szervezete: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye, Gazdasági és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezménye, egyéb nemzetközi egyezmények (nők, gyermekek jogai) • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO):egyezmények (és ajánlások) – nemzetközi minimumstandardok (alapvető jogok, prioritások és szakmai szabályok)

5. Külső jogforrások II. b) Európai jogforrások (Európa Tanács) • Emberi Jogok Európai Egyezménye (11.§) • Európai Szociális Karta • Európai Társadalombiztosítási Kódex A nemzetközi és az európai munkajog jogforrásai ratifikálás és a hazai jogba való átültetés után válnak a magyar munkajog részévé.

6. Külső jogforrások III. Az Európai Unió Munkajoga • Római Egyezmény • Rendeletek (pl. egészség és biztonságra vonatkozó) • Irányelvek • Bírósági döntések • ajánlások • „puha jog” Főbb területei: - munkavállalók szabad mozgása • hátrányos megkülönböztetés tilalma • Vállalatok krízishelyzete (csoportos létszámleépítés, vállalatok átruházása) • Részmunkaidő, határozott idejű munkaviszony, távmunka • Szülői szabadság • Munkavállalók egészsége és testi épsége (munkaidő, stressz, fiatal munkavállalók védelme) • Munkahelyi erőszak • Munkavállalók tájékoztatáshoz való joga és a munkavállalók képviselőinek információs és konzultációs joga • Kiküldött munkavállalók

7. Külső és belső jogforrások IV. 2.) Belső jogforrások (hazai) - Alkotmány: a munkajog alapelvei • Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (jogszabályok és kollektív szerződés) • Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

8. Általános és különös jogforrások (belső) A munkaviszonyra vonatkozó szabályok lehetnek általános (más jogviszonyokra is jellemző) jogforrások = jogszabályok, valamint csak a munkaviszonyra jellemző különös jogforrások, ún. kollektív szerződések (a munkaviszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban). A közszolgálati jogviszonyban nem lehet kollektív szerződést kötni. Jogszabály: magas szintű, minden munkaviszonyra kiterjedő szabályozás Kollektív szerződés: az általánostól eltérő, egy-egy munkahelyre, szakmára, munkavállalói rétegre, ágazatra, alágazatra vonatkozó speciális szabályozás.

9. Kemény és puha jog Út tendencia a munkajogban (különösen az európai munkajogban) az ún. puha jog megjelenése és térhódítása. Kemény jog: jogszabály, kollektív szerződés – jogi úton kikényszeríthetőek. Puha jog: a jogilag nem kötelező, bíróság előtt ki nem kényszeríthető „jogforrások”, politikai dekrétumok (pl. EU Alapjogi Karta) - a „szabályozás” új formái. (Pl. a szociális partnerek által kötött, illetve elfogadott keret-megállapodások, ajánlások, viselkedési szabályok, etikai kódexek, iránymutatások,stb.)

10. A szabályozás szintje A munkaviszonyok nagy társadalmi jelentősége indokolja, hogy a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény szabályozza. Más jogszabály pedig csak kivételesen rendelkezhet munkaviszonnyal összefüggő kérdésekről, törvény felhatalmazása alpján. At Alkotmány 3. § és 4. §-a törvényben rendeli szabályozni: - A munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit • a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, valamint • az egyesülési és gyülekezési jogot.

11. A szabályozás egysége és megosztottsága A rendszerváltást követő jogalkotás megbontotta a munkajogi szabályozás korábbi, egy Munka Törvénykönyvén alapuló egységes szabályozást. 1992 óta: három külön törvény tartalmazza a munkajog szabályozási körébe tartozó jogviszonyokat: • Versenyszféra – 1992. évi XXII. törvény („A Munka Törvénykönyve – Mt.) • Közigazgatás – 1992.évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról (Ktv.) – közszolgálati jogviszony • Közalkalmazottak – 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt). Egyéb, a munkaviszonyt érintő külön törvények: pl. munkavédelem, sztrájktörvény, szolgálati jogviszonyok, bírói, ügyészi jogviszonyok)

12. A három törvény egymáshoz való viszonya • Munka Törvénykönyve: az általános szabály • Közalkalmazotti törvény: csak a jogviszony sajátosságaira jellemző eltéréseket szabályozza, egyebekben az Mt. szabályai az irányadóak a közalkalmazotti jogviszonyokban is. • A köztisztviselői törvény átfogóan szabályozza a közszolgálati jogviszonyt, az Mt. egyes szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha ezt a törvény kifejezetten előírja. A munkavégzési viszonyok differenciált szabályozásának alapja: a munkáltatók eltérő pozíciója és nem az eltérő tevékenységük.

13. A differenciált szabályozás jellemzői és indokai I. • Versenyszféra: a szabályozás alapvetően diszpozitív, tág teret enged az egyéni és kollektív alanyok megállapodásának. Az Mt. kógens (eltérését nem engedő) szabályokkal csak a munkaviszony garanciális tartalmi elemeit határozza meg, ún. minimális követelményeket állapít meg (pl. munkaidő maximális mértéke, szabadság minimális mértéke, legalacsonyabb munkabér, stb.) A versenyszférát az ún. munkaviszonyra vonatkozó szabályok szabályozzák.

14. A differenciált szabályozás jellemzői és indokai II. Közszolgálat: csak jogszabályok szabályozzák a jogviszonyt, kollektív szerződést nem lehet kötni, s az egyéni megállapodásnak is kicsi a lehetősége. Jellemzője tehát a kógens szabályozás. Önálló gazdálkodási tevékenységet egyáltalán nem folytathatnak, így saját bevételük nincs, a költségvetés finanszírozza a működésüket. Oka: - a munkáltató nem a saját vagyonával rendelkezik - a munkáltató cselekvését behatárolja a költségvetési törvény - a munkáltató államhatalmi vagy helyi igazgatási feladatokat lát el, ezért a közszolgáltatás nem lehet munkáltatónként eltérő - a legfontosabb a közérdek szolgálata Következmény: a köztisztviselőkre vonatkozó szabály szigorúbb követelményeket támaszt (pl. fegyelmi felelősség, szigorúbb képesítési előfeltételek), ezzel szemben ugyanakkor garantált előmeneteli rendszert biztosít és a jogviszony viszonylagos stabilitást nyújt. (változások)

15. A differenciált szabályozás jellemzői és indokai III. Közalkalmazottak: közfeladatot látnak el (pl. közoktatás, egészségügy, közművelődés).A munkáltatók alapvetően az állami költségvetésből gazdálkodnak, de – szűk körben – lehetnek saját bevételeik is. A rájuk vonatkozó szabályozás – a közfeladat elvégzése érdekében – alapvetően kógens, de lehetőség van kollektív szerződés kötésére is, de a kollektív szerződés nem lehet ellentétes a törvénnyel. A törvényi kötöttséget „enyhíti”: garantált illetmény-előmeneteli rendszer, s korlátozott munkáltatói felmentési lehetőség. A közalkalmazotti jogviszonyt az ún. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szabályok szabályozzák.

16. Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt 13.§) Két csoportja: • Jogszabályok: törvény és törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály (kormányrendelet, miniszteri rendelet) • Kollektív szerződés. A jogszabályok és a kollektív szerződés viszonya: • Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdést rendezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet – az alább szabályozott eseteket kivéve. • Kollektív szerződés az Mt. harmadik részében (A munkaviszony) meghatározott szabályoktól – ha a törvény másként nem rendelkezik (kógens rendelkezések) – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg (egyírányú diszpozitivitás).

17. Közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok • Jogszabályok: kormányrendelet • Miniszteri rendelet • Kollektív szerződés • Közalkalmazotti szabályzat • A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szerződés nem lehet jogszabállyal ellentétes.

18. A kollektív szerződés jogi természete • A munkáltató és a szakszervezetek kötik meg – megállapodás • Normatív: hatálya a munkaviszonyt érintő kérdésekben az adott munkáltatónál dolgozó minden munkavállalóra kiterjed (nemcsak a koll. szerződést kötő szakszervezetek tagjaira) • A kollektív szerződés rendelkezései bíróság előtt kikényszeríthetőek.

19. A munkajogi jogalkotás sajátosságai • Sajátosság: a szociális partnerek (munkáltatói szervezetek és szakszervezetek) részvétele a munkaviszonyt érintő kérdések szabályozásában • 1.) Jogalkotásitörvény: • az érdekelt társadalmi szervezetek és érdek-képviseleti szervek a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak • A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre a szabályozsában érdekelt miniszternek, társadalmi szervezetnek és érdek-képviseleti szervnek. • A társadalmi szervezet vagy érdek-képviseleti szervezet törvény kezdeményezését javasolhatja a Kormánynak, amel

20. A munkajogi jogalkotás sajátosságai • Munka Törvénykönyve: • Országos Érdekegyeztető Tanácsban a Kormány egyeztet az országos szintű szociális partnerekkel, megállapodik a minimálbérről, az OÉT-ben létrejött megállapodást – az OÉT javaslatára – a gazdasági miniszter jogszabályban kihirdetheti • Ágazati Párbeszéd Bizottságok: véleményezési jog

21. Az Alkotmánybíróság álláspontja(közjogi érvénytelenség) • Az az eljárási mulasztás, amelynek során a jogszabály-előkészítéskor a jogalkotó az érintett érdek-képviseleti szervtől nem szerzi be a jogszabály tervezetével kapcsolatos véleményt – önmagában nem teszi alkotmányellenessé a meghozott jogszabályt. • A jogalkotás, mint közhatalmi tevékenység – nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek állásfoglalásaitól.

22. Közjogi jogforrások • Munkaügyi ellenőrzési törvény • Szabálysértési törvény • Btk Egyéb jogforrások: egyesülési jogról szóló törvény