Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzési rendszere

1. Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzési rendszere Fodor Zoltán osztályvezető Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat 2012. március 23.

2. A társadalom világszerte egyre érzékenyebb az elemi csapásokra A légköri folyamatok által keltett veszélyek miatt felértékelődik az előrejelzések, veszélyjelzések szerepe. Egyre nagyobb az igény a veszélyes időjárási helyzetek előrejelzésére, veszélyjelzésre, a meteorológia nélkülözhetetlenné vált egy ország társadalma, gazdasága számára a biztonság növelése érdekében, a kockázatok mérséklésében. 2/80

3. OMSZ veszélyjelző rendszere Két lépcsőben történik: •Első lépcsőben készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő előzetes figyelmeztetés, amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg. • Második lépcsőben, amikor a veszélyjelző meteorológus (a mérések, megfigyelések, modellek előrejelzései alapján) meggyőződik arról, hogy az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor a bekövetkezés előtt általában 0,5-3 órával sor kerül a veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A veszélyes időjárási esemény típusától, illetve az időjárási helyzettől függ, hogy már közvetlenül a veszélyes időjárási esemény kialakulása előtt pár órával, vagy éppen csak a veszélyes időjárási esemény kialakulásának felismerésekor adható ki a riasztás.

4. Veszélyességi fokozatok

6. Közérdekű értesítések SÜRGŐS – AZONNALI KÖZÉRDEKŰ ÉRTESÍTÉS AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 3. FOKOZATÚ (PIROS) HEVES ZIVATAR RIASZTÁST ADOTT KI VESZPRÉM, KOMÁROM-ESZTERGOM, FEJÉR MEGYE TÉRSÉGÉRE. 90 KM/H-T MEGHALADÓ SZÉLLÖKÉSEK, NAGY MÉRETŰ JÉG KÍSÉRHETI TÖBBFELÉ A HEVES ZIVATAROKAT EZEKEN A TERÜLETEKEN. FIGYELEM! A RIASZTÁS AZT JELENTI, HOGY A FELTÉTELEK KEDVEZŐEK HEVES ZIVATAR KIALAKULÁSÁHOZ AZ ADOTT ÉS AZ AHHOZ KÖZEL ESŐ TERÜLETEKEN. LEGYENEK NAGYON KÖRÜLTEKINTŐEK, VIGYÁZZANAK SAJÁT BIZTONSÁGUKRA, ÉRTÉKEIKRE! KÍSÉRJÉK FIGYELEMMEL A HIVATALOS METEOROLÓGIAI INFORMÁCIÓKAT!

7. Veszélyjelzés korlátai Egyes időjárási események nem ugyanolyan pontossággal és időelőnnyel jelezhetők előre. 100%-os pontosságú előrejelzés sohasem adható. Egy adott területre kiadott figyelmeztetés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett, riasztott és az ahhoz közel eső területeken. Az előzetes figyelmeztetés és riasztás így nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján! A legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni. Egy bizonyos tér és időskála alatt, vagyis a nagyon kis területekre korlátozódó, illetve rövid ideig (általában néhány percig) tartó jelenségek jelzése nem célja a veszélyjelzési rendszernek.

8. Veszélyességi fokozatok eloszlása - 2011

9. A veszélyes időjárási jelenségek kialakulásuk és előrejelezhetőségük szerint két csoportba sorolhatók: a) nagytérségű időjárási folyamatok (ciklonok, frontok) által kiváltott jelenségek: bárikus eredetű szélvihar, kiterjedt, nagy csapadék, havazás, hófúvás stb. Jobban (általában 24-48 órára) előrejelezhetők. Több megyét, régiót érint. b) lokális, a levegő feláramlása, az un. „konvekció” által gerjesztett időjárási jelenségek: lokális zivatarok, heves zivatarok, zivatarláncok, zivatarvonalak, szupercellák, illetve az ehhez kapcsolódó szélvihar, felhőszakadás, jégeső Rövid ideig tart, de rendkívül veszélyes lehet. Lokális, nagy térbeli változékonyság jellemző. Előrejelezhetőség 0-3 óra. Pontos helyet és időpontot megmondani nem lehet – veszélyeztetett terület behatárolása lehetséges.

10. Heves zivatar Egy zivatart akkor tekintünk "hevesnek", ha az alábbiak közül legalább az egyik fennáll: - a legerősebb széllökések meghaladják a 90 km/h-t ("károkozó szél") - a jég átmérője meghaladja a 2 cm-t ("nagyméretű jég")

11. Heves zivatar előrejelzésének problematikája • Zivatarfelhő kialakulásához szükség van: • Nedvességre • Emelésre • Energiára • Heves zivatarhoz meghatározott időjárási környezet, további plusz feltételek kellenek

12. Heves zivatar előrejelzésének problematikája Convective Available Potential Energy (CAPE)* Lifted Index (LI)* Total Totals (TT) Convective Inhibition (CIN) K Index (KI) Bulk Richardson Number (BRN) Showalter Index (SI) Vertikális szélnyírás* Hőmérsékleti gradiens* Storm-Relative Helicity (SRH)* Relatív nedvesség (RH)* Paraméterek indexei Downdraft CAPE (DCAPE) Energy-Helicity Index (EHI)* Lifted Condensation Level (LCL) Örvényességi advekció Supercell Composite Parameter (SCP) Level of Free Convection (LFC) Divergencia Significant Tornado Parameter (STP) Equilibrium Level (EL) Nedvesség konvergencia* Significant Hail Parameter (SHIP) Kihullható vízmennyiség* Significant Severe Parameter (SSP) Ekvivalens potenciális hőmérséklet (e)* Számos előrejelzési modellek adataiból számolt index, paraméter felhasználása a minél jobb előrejelzhetőség érdekében * Többféle rétegben/szinten/módon számítható

13. Légköri feltételek behatárolása még jóval az esemény „jelei” előtt: Elsősorban a meteorológiai háttérmezők, különféle származtatott paraméterek vizsgálata alapján lehetséges. Jégesőre utaló radarreflektivitás „útvonala” egy keskeny sávban Időben összegzett radarjelek. A piros színek a veszélyes zivatarfelhők tényleges útvonalát mutatják. A modellekből előzetesen jellemzően minimum több megyényi területen határolható be a veszélyeztetett terület még a jelenség előtt 6-12 órával is.

14. Köszönöm a figyelmet!