240 likes | 366 Views
A jogalkotás elmélete és gyakorlata. Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár. Mikor kell jogot alkotni?. A Belső Jogalkotási eljárás fázisai Problémafelismerés, -meghatározás A kiindulási helyzet elemzése Az okok elemzése
E N D
A jogalkotás elmélete és gyakorlata Gáva Krisztián – közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár
Mikor kell jogot alkotni? A Belső Jogalkotási eljárás fázisai Problémafelismerés, -meghatározás A kiindulási helyzet elemzése Az okok elemzése A jogszabály céljának meghatározása és értékelése Lehetőségek a cél érdekében Alternatív lehetőségek értékelése a célok alapján Döntés és ennek megalapozása Az eredmény ellenőrzése
Jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása előkészítő feladata: szakmai tartalom kialakítása, figyelembe véve a 2. § (4) bekezdésében meghatározott elveket igazságügyért felelős miniszter feladata: a 2. § (4) bekezdésben meghatározott elvek érvényesítése • törvények, kormányrendelet – együttes előterjesztés (?) • miniszteri rendelet – IM véleményének kötelező kikérése – vétójog (csak alkotmányossági és uniós jogi szempontok) – Kormány dönt • önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete - IM véleményének kötelező kikérése
Előzetes hatásvizsgálat 1. • a jsz előkészítője – a jsz feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit • eredményéről a döntéshozót tájékoztatni kell
Előzetes hatásvizsgálat 2. a hatásvizsgálat során vizsgálni kell • a tervezett jsz valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen • társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, • környezeti és egészségi következményeit, • adminisztratív terheket befolyásoló hatásait • a jsz megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, • a jsz alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet
A jogszabály-előkészítés további szabályai • indokolási kötelezettség: jsz tervezetéhez a jsz előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait • jsz-tervezetek véleményezése: ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jsz-ok tervezetét véleményezhesse, a jsz előkészítője köteles megküldeni • előzetes bejelentési kötelezettség: miniszter útján, akkor is, ha nem a Kormány az előterjesztő; MNB elnök és önálló szabályozó szerv vezetője közvetlenül
Utólagos hatásvizsgálat miniszter, MNB elnök, önálló szabályozó szerv vezetője, jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a jsz-ok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jsz-ok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal
A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata miniszter, MNB elnök, önálló szabályozó szerv vezetője, jegyző a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jsz keretében • az elavult, szükségtelenné vált, • a jogrendszerbe nem illeszkedő, • a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jsz címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, • a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy • az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jsz-i rendelkezések hatályon kívül helyezésére vagy módosítására kerüljön sor
A Magyar Közlöny • Magyarország hivatalos lapja • elektronikus dokumentumként, az a hiteles • egységes szerkezetű szöveg nem tehető közzé • időbélyegző, nyilvános kulcsok • szerkesztő kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által normatív utasításban kijelölt személy
Kihirdetés, közzététel 1. • jsz-t ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben • önk.r. kihirdetése helyben szokásos módon • közjogi szervezetszabályozó eszközt közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, kivétel • minősített adatot tartalmazó k. sz. e. • fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének n. u. • helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének n. h. • polgármester és jegyző n. u.
Kihirdetés, közzététel 2. • aláírás - helyettesíthetőség • az aláírást követően a kihirdetésről, közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik
Jogszabályok megjelölése a kihirdetés során Törvény Kihirdetésének éve, sorszáma, törvény elnevezés, törvény címe Más jogszabály Jogszabály megalkotójának megjelölése, sorszáma, kihirdetésének napja, jogszabály elnevezése és címe Részletszabályok: a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet
Helyesbítés 1. • ha a jsz Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jsz aláírt szövegétől • a jsz aláírója (törvény esetén k.e. vagy Ogy elnöke) kezdeményezi az eltérés helyesbítését • a jsz a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon helyesbíthető (ezt követően csak módosítás) • a helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni
Helyesbítés 2. Magyar Közlöny 2011/147. szám (2011. december 8.) Magyar Közlöny 2011/165. szám (2011. december 30.)
Helyesbítés 3. Önkormányzati rendelet esetén • ha az önk.r. kihirdetett szövege eltér az önk.r. aláírt szövegétől • a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését • az önk.r. a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon helyesbíthető (ezt követően csak módosítás) • az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önk.r. kihirdetésével azonos módon gondoskodik
Nemzeti Jogszabálytár 1. • 2012. január 1-től • a Kormány által meghatározott honlapon működő, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető elektronikus jogszabálygyűjtemény • egységes szerkezetű szövegeket tartalmaz • www.njt.hu
Nemzeti Jogszabálytár 2. a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet jogszabályok (kiv. önk rendeletek) a) hatályos jogszabályok: lekérdezési időállapot + megelőző 5 év időállapotai + következő 3 időállapot b) jövőben hatályos: első 3 időállapot c) már nem hatályos: megelőző 5 évben hatályban volt jsznak a hatályvesztést megelőző időállapotát kérelemre: bármely, az elmúlt 20 évben hatályos jogszabály bármely időállapotáról 2013-tól az önkormányzati rendeletek is bekerülnek!
Végrehajtási jogszabályok • az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet • a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet • a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet • az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet • a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet