A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU

1. A világgazdaság európai magterülete: a fokozatosan bővülő EU dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Az európai integráció története a hidegháborútól Európa „újraegyesítésig”

3. Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után • Katonai • Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) • Gazdasági • USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása • Gyarmatbirodalmak felbomlása • Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok • Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása • Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása • Elvi szándék • Európai gondolkodók

4. Az európai integrációs folyamat tényezői a II. világháború után Katonai Szovjet katonai fenyegetés (kezdetben német) Gazdasági USA világgazdasági hegemóniájának ellensúlyozása Gyarmatbirodalmak felbomlása Tudományos-technikai forradalom  nagysorozatú termelés, de szűk nemzeti piacok Kutatás-fejlesztés kiadásai, tőke akadálytalan áramlása Energetikai, közlekedési, távközlési és informatikai rendszerek összekapcsolása  szolgáltatások áramlása Elvi szándék Európai gondolkodók 4

5. Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. • ESZAK (már 1952-től) • EURATOM (1958) • Atomenergia békés célú felhasználása • Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása • Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: • Vámunió megteremtése • Gazdasági unió megteremtése • Fejlesztési alapok létrehozása • Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L • Nemzetközi visszhang • GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) • SU: „újabb imperialista manőver”

6. Az európai integráció kezdete: Római Szerződés, 1958. ESZAK (már 1952-től) EURATOM (1958) Atomenergia békés célú felhasználása Kutatások, technológia kifejlesztése, kereskedelem koordinálása Európai Gazdasági Közösség (1958), 3 fő iránya: Vámunió megteremtése Gazdasági unió megteremtése Fejlesztési alapok létrehozása Ratifikáció (1957): D, F, I, NL, B, L Nemzetközi visszhang GB: kimaradt (nem érdeke a közös mg. pol., vámpol.) SU: „újabb imperialista manőver” 6

7. Az első bővülés, 1973. 1970: tárgyalások 4 országgal: GB, IRL, N, DK Fő kérdések (kompromisszummal végződnek): NBr engedett: Font-Sterling nem lett különleges valuta Első munkanyelv a francia maradt EK föderatív irányba megy NBr igényei (többieknek nem nagyon voltak): Átmeneti mentesség: part menti halászat 10, csatlakozás az agrárpiachoz 5, ESZAK-hoz 5, ipari közös piachoz 4, EURATOM-hoz 1 év Csak fokozatosan növekvő hozzájárulás a közös ktg-vetéshez 1978-ig Intézményekben ugyanannyi hely mint a többi nagynak (D, F, I) Ratifikációk: GB, IRL, DK igen, N nem Legnagyobb piac (252 mió), GDP (630 mrd $, de USA-nak 2/3-a) 7

8. Görögország csatlakozása, 1981. 1959: társult tagsági kérelem (1962 társulási szerződés) 1967-1974: puccs, katonai junta („fekete ezredesek”) 1975: teljes jogú EK-tagságért folyamodnak Vontatott politikai stabilizáció Másság: ortodox Rossz viszony TR-gal – görög-török konfliktus (Trójai faló legendájától) „Lakosságcsere”, üldözések, mindkét oldalon Ciprus kérdés: 1974: TR megszállta CY ÉK-i egyharmadát (É-Ciprusi Török Közt) Égei-tenger felségvizei GR nem támasztott feltételeket Nem volt kritérium a fejlettség Azóta sem hozta be hátrányát 8

9. Az ibériai csatlakozás, 1986. Rómaiak óta benne vannak a ny-eu-i gondolkodásban XV–XVII. sz: erősek, XVIII–XX. sz: legyengülnek II. vh. után maradnak az önkényuralmi rendszerek P: Salasar EFTA alapító tagja Gyarmati háborúk (Angola, Mozambik), USA támogatás 1974: szegfűs forradalom - szocdem vezetéssel demokratizálás E: Franco 1972: társult tagsági kérelem az EGK-ba 1975: János Károly vezetésével demokratizálás felülről 1982: Felipe González (NATO tag) 1983: tárgyalások (olaszok, franciák lassították a csatlakozást) Nehezebb eset: nagy népesség, mezőgazdaság, nehézipar, regionális politika Sok átmeneti mentesség, gyors gazdasági növekedés EGK: 50 mió fővel gyarapodik (nagy piac) „Kék-Európa 9

10. A német egység, 1990. 1989: nem számított erre senki Kelet-német turisták D követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) Akik veszthettek a német egyesülésen DDR vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások DDR-ben (kerdem. – gyors egy.) Jogilag DDR csatlakozik D-hez (EK-hoz, NATO-hoz is) D: hatalmas ország Eu. közepén, önkorlátozások 10

11. A fokozatosan bővülő EU, mint Európa szinonimája Maastrichti Szerződés: bármely európai ország csatlakozhat, amely tiszteletben tartja az EU elveit Marokkó: Európán kívüliség miatt utasították vissza Törökország: egyéb tényezők miatt utasították vissza De: Ciprus + számos külbirtok (pl. Francia Guyana) az EU része Koppenhágai kritériumok (1993) Politikai (demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok) Gazdasági (működő piacgazdaság) Alkalmasság az EU-szabályozás átvételére A felvétel ne veszélyeztesse az EU eredményeit 11

12. Az északi bővítés, 1995. EU létrejötte: aki kimarad, az lemarad EK és EFTA között jó kapcsolatok 1977-re megvalósult az ipari termékek szabad kereskedelme 1994: Európai Gazdasági Térség (EGT): EU12 + A, SF, IS, N, S (+FL 1995-ben) Egységes piaci szabályok 80%-ának átvétele (kiv. mg., halászat) Új szabályoknál konzultációs lehetőség 1993: csatlakozási tárgyalások: A, SF, N, S N: népszavazás elutasította EGT jelentősége visszaesett (alig több mint EU) EU-nak jól jött Euroszkepticizmus Maastrichti szerződés után (gazd-i-pol-i válság) EU világgazdasági súlya ismét erősödött Jól jött a közös pénz bevezetéséhez EFTA tag maradt: IS, FL, N, CH 12

13. Európa „újraegyesítése”, 2004. Kelet-Közép-Európa: rendszerváltás „Európai Megállapodások”: társulási szerződések (Mo: 1994) Bizottság országjelentést készít (avis) (1997. július) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról (1997. december) 2003: Népszavazás a tagságról a jelölt országokban Magyarország: 88% igen (de csak 46% részvételi arány) 2003: Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004. május 1.: 25 EU tagállam 2007. január 1.: Bulgária, Románia is tag 2013: Horvátország (csatlakozási tárgyalások 2005-től, de felfüggesztették, magyar elnökség támogatta)  28 tag 13

14. További bővítés  EUrópa távlati határai Tagjelöltek Törökország: csatlakozási tárgyalások 2005-től tagság 2015-2020 előtt nem valószínű Montenegro: csatlakozási tárgyalások Izland: 2010-től csatlakozási tárgyalások Macedónia (2005-től tagjelölt, de még nincsenek csatlakozási tárgyalások) Szerbia: 2012-től tagjelölt, még nincsenek csatlakozási tárgyalások Potenciális tagjelölt: Albánia, Bosznia-H, Koszovó Ukrajna, Grúzia, Moldávia? • 14

15. Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest

16. A keleti bővítés kihívásai • 13 ország akar csatlakozni • Jóval elmaradottabbak • Úgy bővülni, hogy • megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) • EU finanszírozható maradjon • Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül • GDP/fő: -16%-kal csökken • Intézményrendszer működjön

17. A bővítések hatásai

18. Az egységes belső piac következményei

19. EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő • GDP-növekedés • 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák • 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó • GDP-növekedés: 2,8% (2006) • Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) • Tudomány, csúcstechnológia: nem került közelebb az USA-hoz

20. Vámunió hatása • Tagállamok közötti munkamegosztás elmélyítése •  függés, összefonódás • Belső kereskedelem csak a recessziós periódusokban torpant meg (1974–1975, 1980–1983, 1992–1994) • Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között • Legnagyobb mértékű irányváltások: • NBr (Nemzetközösség felől) • Mediterrán államok • Volt szocialista országok • Legszorosabb kötődés az EU-hoz: kis tagállamok • Legjelentősebb külkereskedelmi súlyú a tagállamok közül: Németország (EU-n belül és a világpiacon is)

21. 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban • Lemaradás • Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése • Korszerű információs technológiák alkalmazása • De: megőrizte pozícióit • Élelmiszer-feldolgozás • Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) • Gyógyszeripar • Együttműködés sikere • Atomenergetikai ipar • Repülőgépgyártás (Airbus) • Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) • EEO: műszaki K+F közösségi politika • Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata

22. 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban • Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika • Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) • Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére • 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya • Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (2005) • USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% • Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel • É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai • Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások

23. Külföldi működőtőke-beruházások színhelye 1980-as évektől jelentősen megnőtt Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) 1970-es évektől eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban Japán ipar hídfőállásainak kiépítése Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) 1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán Világ 100 legnagyobb vállalata 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune) 182 Eu 23