1 / 28

Fleit Ernő egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az üledék és a halak nehézfémtartalma a Tiszán levonult 2000. évi szennyezések után SZERVETLEN MIKROSZENNYEZŐ ANYAGOK. Fleit Ernő egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Mi történt? – Rövid szennyezés krónika.

Download Presentation

Fleit Ernő egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az üledék és a halak nehézfémtartalma a Tiszán levonult 2000. évi szennyezések utánSZERVETLEN MIKROSZENNYEZŐ ANYAGOK Fleit Ernő egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

  2. Mi történt? – Rövid szennyezés krónika 1. Cianid szennyezés (Nagybánya) 2000. jan. 30.-31 éjszaka kb. 100,000 m3 cianidos szennyvíz (Zazar Lápos Szamos Tisza Duna) Becsült (belépett) cianid mennyiség (cianidion-ban számolva 100-200 tonna) + fémek!

  3. Két szennyező hullám érkezett

  4. Románia 2000 telén Nehézfém szennyezés CN szennyezés

  5. Nagybánya – túl gyenge volt a töltés

  6. A cianid egészségügyi és ökológiai hatásai • CN egészségügyi határérték 0.1 mg/l • A halak lényegesen érzékenyebbek a ciánszennyezésre, mint az ember.Már 0,005mg/l cianid esetén a halak ívása már leáll. • Az érzékeny fajok közül több, már 0,03mg/l cián hatására (ha az tartósan megmarad) elpusztul. • Tömeges halpusztulást 0,2mg/l cián okoz, ezt már a legellenállóbbak sem bírják.

  7. Néhány akut toxikológiai következmény a gerinces faunában (halak) • Az összes becsült halelhullás 1241 tonna. • Ebből 33,8 % ragadozó hal, 13,5 % ponty, 8,1 % kecsege és 44,6 % növényevő és egyéb hal. • A Szamos és a Tisza medrében elpusztult 1241 t haszonhal becsült értéke 874 millió forint.

  8. Gerinctelenek - tiszavirágzás 2000

  9. Tanulságok és tennivalók • A vízfázis a sztori derűsebb része • Az akut hatások (CN-) mellett jelentősek lehetnek (lesznek) a krónikus hatások • Élővilág, vízhasználatok veszélyeztetettsége, „chemical time bomb” koncepciója • Kémiai vs. biológiai monitoring (költségek) • Módszertani hiányok az ilyen jellegű szennyezések monitorozásához

  10. A második szennyezés • 2. Ólomszennyezések (Borsabánya) 2000. március 10. (+ kisebb, egy héten át tartó szennyezések) kb. 20,000 tonna iszap (ólom, cink, réz) • Sok ez vagy kevés?

  11. 20,000 tonna meddőhányó (Borsabánya) USGS adatok: 1-8% közötti fémtartalom (As, Pb, Cd, Cu, stb.) Vegyük az ólmot! 1% = 200 tonna (2*1011 mg) Hazai határérték Pb-ra: 100 mg/kg Szennyezett üledék (10 cm mélységig): 1*109 dm3 üledék  1* 107 m2  10 km2 szennyezett felület De: 1. Ökológiai határértékek (amik hazánkban nincsenek + egy nagyságrend) 2. Lehet, hogy nem 1, de 6-8%-os volt a Pb, Cu, Cr, stb. tartalom + fél nagyságrend 3. Biológiai hozzáférhetőség (pl. kioldhatóság) - Finom kolloid frakciók (30-200 m) - ülepedés-transzport (tározók!) 4. Folytonos hazai és határon túli „szivárgások” - terhelés 5. Zömében a felső 1-2 cm számít az üledékforgalomban + 1 nagyságrend Összevéve: 1 - 100 (?) km2 erősen szennyezett felület vándorol, ülepszik, oldódik, exponál

  12. Hogyan mérték, monitorozták a szennyezéseket – a hazai (bio)monitoring • A levonulás közben a KÖF a sodorvonalból: • Vízkémia (CN-, nehézfémek, ált. vízkém) • Fitoplankton • Zooplankton • Akut víztoxikológia (Daphnia, guppi, csíranövényteszt) • A követő mérések során (KÖF-ek, VIZIG-ek, ÁNTSZ Intézetek, egyetemek, NP-k, VITUKI, KGI, stb.) • Vizsgálatok: • Mint fent • Makrozoobenton • Halfauna • Emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, stb.

  13. Mintavételi program és mérési módszerek Arzén – nehézfém – csuka - nevek 1. üledék mintavételi sorozat (cianidos szennyezés) 2. üledék mintavételi sorozat (nehézfém szennyezés) Halak (Tisza, Tisza-tó és Duna) ICP-MS módszer – teljes elemmennyiség

  14. Nemzetközi ökológiai határértékek összehasonlítása a hazai talajokra (földtani közegre) vonatkozó értékekkel – mg/kg (g/g) egységben, (szárazanyagra)

  15. Eredmények – az üledék állapota 2000-ben (a cianidos csóva levonulása után)

  16. A nehézfémes bányazagy hatása – ólom koncentrációk az üledékben közvetlenül a szennyezés utáni napokban Primer kiülepedési zónák mg/kg

  17. Vertikális gradiensek az üledékben a nehézfém csóva levonulása után (Tiszabecs) Üledék felszín mg/kg 10 cm

  18. A tiszai üledék szennyezettsége – nemzetközi összehasonlításban

  19. Következtetések az üledékben mért eredmények alapján • A tiszai üledék „átlagos szennyezettsége” az európai preindusztriális szintet mutatja • A nehézfém koncentrációk eloszlása a hossz-szelvény mentén erősen inhomogén – kiülepedési zónák • A nehézfémek biológiai hozzáférhetőségét szabályozó hely-specifikus mechanizmusok jórészt ismeretlenek • Az eutrofizáció, savasodás, lokális szennyvíz bevezetések hatásai a fémek kioldódási folyamatait (release) elősegít(het)ik

  20. A csuka izomszövet kadmium tartalma 2000-ben Kadmium Tisza-tó felett Tisza-tó alatt

  21. Izomszöveti kadmium koncentráció a tiszai csukákban A hullámtér és a folyómeder szélessége a Tisza hazai szakaszán

  22. A csuka izomszövet réz tartalma

  23. Izomszöveti arzénkoncentrációk a tiszai csukákban Tisza-tó Megemelkedett As koncentrációk Biomonitoring

  24. Következtetések a csukák izomszövetében mért nehézfém koncentrációk alapján • A szöveti koncentrációk alapján nem-paraméteres statisztikai módszerekkel a tiszai csukák különálló csoportokra oszthatók • A hossz-szelvény mentén mért szöveti koncentráció különbségek határozott eltéréseket jeleznek a biológiai hozzáférhetőségben (pl. As, Cd, Pb) • A toxikus nehézfém komponensek esetében a „választóvonal” a Tisza-tó • A tiszai „ragadozó halak” korlátozások nélkül fogyaszthatóak a hazai előírások alapján*

  25. A jövő munkáinak körvonalai • NSF – OTKA (University of Georgia) • Ökológiai kockázatelemzési módszerek (KvVM) • Fenntartható vízgazdálkodás (KvVM és MTA) • Anyagmérlegek és „material accounting” módszerek • In-situ biológiai hozzáférhetőség vizsgálatok szükséglete

  26. Záró megjegyzések és kitekintés • Jól elkülönülő, karakteres koncentráció mintázatok (halak: Duna-Tisza tó- élő Tisza) • Sok vagy kevés? (fogyaszthatósági útmutató - színezett biomonitoring térkép) • US, CD, SA, EU mérési eredmények -összevetés • Ökológiai vízjóság obskurus fogalma - bonitálási problémák

  27. Ajánlott internet címek • http://www.cian.hu/index.htm • http://www.zpok.hu/cyanide/baiamare/ • http://www.cian.hu/csucsertekek.htm • http://www.ramsar.org/archives_bulletin000306.htm#tisza • http://www.cian.hu/hatas.htm • http://www.zpok.hu/cyanide/baiamare/docs/baiamare.pdf

More Related