dr. Jakobi Ákos egyetemi adjunktus

1. MRTT VII. VÁNDORGYŰLÉS Szabadka, 2009. november 12-13. Határon átnyúló munkaerő-áramlás:román, szlovák és ukránállampolgárságú munkavállalókMagyarországon dr. Jakobi Ákos egyetemi adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi Tanszék Budapest

2. Áttekintés • Bevezetés, a kutatás bemutatása • A kutatási adatbázis • A munkavállalói adatok értékelése, a határon átnyúló munkaerő-áramlás kirajzolódó jellegzetességei • A munkavállalói adatok földrajzi értékelése • A romániai, szlovákiai és ukrajnai munkavállalók adatainak összehasonlítása • Összegzés

3. Bevezetés, a kutatás bemutatása • Országos Foglalkoztatási Közalapítvány: • „Román állampolgárságú munkavállalók magyarországi jelenlétének vizsgálata” • A kutatás résztvevői: • MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Kecskeméti Genius Loci Közhasznú Alapítvány • Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) saját központi nyilvántartása alapján • Magyarországon legálisan munkát vállaló és e célból legalább munkaügyi regisztrációs kötelezettséggel rendelkező személyek adatainak feldolgozása

4. Bevezetés, a kutatás bemutatása • Magyarország munkaerőpiacán 2007. őszén kb. 67 ezer külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel, illetve tett eleget munkaügyi regisztrációs kötelezettségének • 28 ezren román állampolgár (43%) A román állampolgárok aránya a Magyarországon legálisan munkát vállalók között (ÁFSZ)

5. Bevezetés, a kutatás bemutatása • Munkavállalók csoportjai • akik szabadon vállalhatnak munkát • akiknek a munkavállaláshoz engedélyre van szükségük • 2007 előtt • engedélymentességi kategóriában: EU tagállamok, melyek megnyitották munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt, ezért viszonossági alapon engedélymentes a Mo-i munkavállalás • 2007 • számos foglalkozás esetén megszűnik a román állampolgárok engedély-kötelezettsége (pl. eü., mérnökök, élelmiszeripar) • 2008 • nincs szükség engedélyre, ha 2007-től megszakítás nélkül már legalább 12 hónapig jogszerűen foglalkoztatták a munkavállalót • 2009 • mindenfajta engedélyezési kötelezettség megszűnt a román állampolgárok számára, ma már szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon (a munkáltatónak csak csoportos regisztrációs kötelezettsége van)

6. Bevezetés, a kutatás bemutatása • Minden olyan személy, aki szabadon vállalhat munkát Magyarországon, a statisztika számára láthatatlan • A liberalizáció magas foka miatt a legálisan Magyarországon dolgozó külföldiek száma több tízezer fővel lehet nagyobb, mint az elmúlt években nyilvántartott 50-60 ezer fő • Magyarországon a román állampolgárok adják a legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot (őket követik a szlovák és az ukrán állampolgárok) • 2009 után a romániai munkavállalók egyéni adatai már nem ismerhetők meg, így ez az utolsó lehetőség ilyen jellegű feldolgozásra

7. Áttekintés • Bevezetés, a kutatás bemutatása • A kutatási adatbázis • A munkavállalói adatok értékelése, a határon átnyúló munkaerő-áramlás kirajzolódó jellegzetességei • A munkavállalói adatok földrajzi értékelése • A romániai, szlovákiai és ukrajnai munkavállalók adatainak összehasonlítása • Összegzés

8. A kutatási adatbázis • ÁFSZ adatbázis • A regisztrációs adatbázis a munkavállalók egyéni, személyes adatait tartalmazza • a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központok gyűjtik • minden munkavállaló egyéni azonosítóval került a rendszerbe • nem publikus adatok (csak negyedéves régiószintű jelentések) • elemzési célra, anonimizált egyéni adatok • nem valódi adatbázis

9. Adattartalom

10. A kutatási adatbázis

11. A kutatási adatbázis

12. A kutatási adatbázis • vizsgált időszak: 2000.01.01. - 2009.03.01. • események száma az adatbázisban

13. A kutatási adatbázis Kérelmet benyújtók száma az adatbázisban szereplő események száma szerint

15. A kutatási adatbázis Helytadó döntések a kérelem kezdő dátumának éve szerint (események száma) A 186342 helytadó döntés valójában 181537 személyhez köthető, mivel néhány munkavállalónál több döntési esemény is regisztrálásra került (pl. a helytadó határozatot követően a regisztrált személy újabb kérelmet nyújt be)

16. A kutatási adatbázis Helytadó döntések a kérelem kezdő dátumának éve szerint (személyek száma)

17. Áttekintés • Bevezetés, a kutatás bemutatása • A kutatási adatbázis • A munkavállalói adatok értékelése, a határon átnyúló munkaerő-áramlás kirajzolódó jellegzetességei • A munkavállalói adatok földrajzi értékelése • A romániai, szlovákiai és ukrajnai munkavállalók adatainak összehasonlítása • Összegzés

18. Vizsgált témakörök • Munkakör • Iskolai végzettség • Foglalkozási ág (FEOR) • Foglalkoztatónak a munkavállaló által végzett munkakörhöz kapcsolódó tevékenysége (TEÁOR) • Heti munkaidő • Egyedülálló státusz

19. Munkavállalói jellemzők Munkavállalók száma munkakörök szerint (nyílt válaszos adatfelvétel) (továbbiak pl. kőműves, ápoló, varrómunkás vagy varrónő, üvegfúvó, vájár)

20. Munkavállalói jellemzők A munkavállalók száma és aránya a legmagasabb iskolai végzettség és a határozati döntések kimenetele szerint (a munkavállalók többsége szakismeretet nem igénylő munkaköröket céloz meg)

21. Munkavállalói jellemzők Munkavállalók száma foglalkozási csoportok (FEOR-2) szerint 9190 Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 9210 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos, mezőőr) 9131 Kézi anyagmozgató, csomagoló

22. Munkavállalói jellemzők Munkavállalók száma a munkakör tevékenységi kódja (TEÁOR-2) szerint 45.21 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése 45.11 Épületbontás, földmunka 01.12 Zöldség, dísznövény termelése

23. Áttekintés • Bevezetés, a kutatás bemutatása • A kutatási adatbázis • A munkavállalói adatok értékelése, a határon átnyúló munkaerő-áramlás kirajzolódó jellegzetességei • A munkavállalói adatok földrajzi értékelése • A romániai, szlovákiai és ukrajnai munkavállalók adatainak összehasonlítása • Összegzés

24. r = 0.9 A munkavállalói adatbázis földrajzi értékelése • Földrajzi tartalmú információk: • munkavégzés helye • foglalkoztató székhelye • munkavállaló származási települése

25. A munkavállalók száma és aránya megyénként

26. A munkavállalók száma a foglalkoztató székhelye és a munkavégzés helye szerint

27. A munkavállalók száma a foglalkoztató székhelye és a munkavégzés helye szerint

28. 91 EGYSZERU SZOLGÁLTATÁSI JELLEGU FOGLALKOZÁSOK, 92 EGYSZERU MG-i ÉS ERDOGAZD. FOGL. 73 KÖNNYUIPARI FOGLALKOZÁSOK, 51 KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI FOGLALKOZÁSOK…

29. Az 1000 főnél több munkavállalói létszámot mutató foglalkozási csoportok (FEOR-2) területi koncentráltsága

30. Munkavállalók száma megyénként a foglalkozási főcsoportok (FEOR-1) és a munkavégzés helye szerint Jellegzetességek: Budapest, Pest, Közép-Dunántúl, Békés…

32. A munkavállalók száma a munkavégzés helye szerint településenként Jellegzetességek: Bp., Érd, Budaörs, Biatorbágy, Dánszentmiklós, Oroszlány…

33. Áttekintés • Bevezetés, a kutatás bemutatása • A kutatási adatbázis • A munkavállalói adatok értékelése, a határon átnyúló munkaerő-áramlás kirajzolódó jellegzetességei • A munkavállalói adatok földrajzi értékelése • A romániai, szlovákiai és ukrajnai munkavállalók adatainak összehasonlítása • Összegzés

34. Szlovákiai és ukrajnai munkavállalók Szlovákia: 2004-től EU tag - Ukrajna: jelenleg sem EU tag

35. Szlovákiai és ukrajnai munkavállalók Regisztrált munkavállalók száma a kérelem kezdő dátumának éve szerint (adatbázisban 66781 szlovákiai és 56080 ukrajnai munkavállaló)

36. Munkavállalói jellemzők Szlovákiai munkavállalók száma foglalkozási csoportok (FEOR-2) szerint 8193 Gyártósori összeszerelő 9131 Kézi anyagmozgató, csomagoló 9190 Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

37. Munkavállalói jellemzők Ukrajnai munkavállalók száma foglalkozási csoportok (FEOR-2) szerint 9190 Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 7321 Szabó, varrónő, modellkészítő 7611 Kőműves

38. Munkavállalói jellemzők A munkavállalók száma és aránya a legmagasabb iskolai végzettség szerint

39. A munkavállalók száma a munkavégzés helye szerint

40. A szlovákiai munkavállalók száma a munkavégzés helye szerint településenként Jellegzetességek: Komárom, Esztergom, Tatabánya, Budapest, Győr

41. Az ukrajnai munkavállalók száma a munkavégzés helye szerint településenként Jellegzetességek: Budapest, Nyíregyháza, Cegléd

42. Összegzés • a határon átnyúló munkaerő-áramlás jellegzetes foglalkozási, képzettségi és területi szerkezetű • szignifikáns eltérés a romániai és szlovákiai munkavállalók adatai között • számos hasonlóság a romániai és ukrajnai munkavállalók adatai között • a magyar munkaerő-piac nagy jelentőségű csoportját képviselik továbbra is a határon túli munkavállalók

43. A kutatócsoport tagjai • Németh Nándor (kutatásvezető, MTA KTI) • Csite András • Csurgó Bernadett • Jakobi Ákos • Megyesi G. Boldizsár • Réti Tamás • Szécsi Árpád

44. Köszönöm a figyelmet! dr. Jakobi Ákos ELTE Regionális Tudományi Tanszék E-mail: soka@ludens.elte.hu