Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja: A betegség kialakulása oki tényezőjének fel-derítése

1. Az analitikus epidemiológia vizsgálat célja: A betegség kialakulása oki tényezőjének fel-derítése Keresi azon tényezőket, amelyek jelenlétében a vizsgált betegség gyakrabban, vagy hiányá-ban ritkábban fordul elő A ható tényezők (rizikófaktorok) egészségre gyakorolt hatásának mérése

2. Rizikófaktorok • Környezeti tényezők (levegő, víz, talaj, zaj, stb.) • Életmódbeli tényezők (táplálkozás, fizikai akti-vitás, dohányzás, stb.) • Szociális tényezők (társadalmi-, gazdasági té-nyezők, jövedelem, foglalkozás, stb.) • Genetikai tényezők.

3. A kockázat és a kitettség Kockázat: annak a valószínűsége, hogy egy ese- mény (betegség, halálozás) bekövet- kezik egy bizonyos időperiódusban. Kitettség (expozíció): a vizsgált kockázati ténye- zőnek (rizikófaktornak) való kitettség. A kitettség és a kockázat közötti összefüggés mé-rése az incidenciamutatók alapján történik.

4. Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok • Követéses (prospektív, kohorsz) vizsgálat • Eset-controll vizsgálat • Keresztmetszeti vizsgálat

5. Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok „Kohorsz” – a populációnak egy olyan jellemző szerint összetartozó részcsoportját jelenti, amely összetartó jellemző nem változik.

6. Követéses vizsgálat Beteg Exponált csoport Nem beteg Kiválasztott lakosság csoport Beteg Nem exponált csoport Nem beteg

7. A követéses vizsgálat • Kiindul: egy exponált és egy nem exponált cso- portból, miközben mindkét csoport e- gyedei mentesek a betegségtől és • Vizsgálja: minden egyes egyén esetében az a- dott betegség fellépését a két csoport- ban külön-külön

8. A követéses vizsgálat meghatározói • A tanulmányozni kívánt kockázati tényező és a betegség pontos meghatározása • A betegség kifejlődéséhez szükséges időtartam pontos ismerete (pl. dohányzás – szívinfarktus; dohányzás – tüdőrák) • A követési idő hosszának pontos meghatározása • Az exponáltság (kitettség) fokozatának figye-lembevétele (több kohorsz kialakítása) • Az adatgyűjtés azonos módon és kritériumok szerint kell, hogy történjen (Framingham-study kb. 5000 fő követéses vizsgálata)

9. A követéses (kohorsz) vizsgálat Eset Igen Nem Összesen Exponált kohorsz Nem Exponált kohorsz ? ? a + b a b c d c + d ? ?

10. Incidencia arányszámok a Iexp = a + b c I nem exp = c + d

11. Relatív kockázat Az exponált és a nem exponált csoport incidenci-ájának hányadosa RK = = RK – azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb a megbetegedés gyakorisága a vizsgált kockázati tényezőnek kitett egyének körében, mint az attól mentesek csoportjában. a I exp a + b c I nem exp c + d

12. Járulékos kockázat JK = I exp – I nem exp Az incidenciatöbbletet mutatja, amely a kockázati tényezőnek való kitettségnek tulajdonítható.

13. Járulékos kockázati hányad JKH = x 100 A JKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia az exponáltak esetében, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I exp – I nem exp I exp

14. Populációs járulékos kockázat PJK =I össz – I nem exp PJK azt fejezi ki, hogy milyen mértékű többletin-cidenciához vezet a kockázati tényező a populá-ció körében.

15. Populációs járulékos kockázati hányad PJKH = = x 100 PJKH azt fejezi ki, hogy milyen arányban csökkenne az incidencia a teljes populációban, ha a kockázati tényező nem állna fenn körükben. I össz – I nem exp I össz

16. Követéses epidemiológiai vizsgálat R. Doll 1951. Anglia 34 ezer férfi orvos halálozása 20 éven át a dohányzók és nemdohányzók körében Standardizált tüdőrák mortalitás 100 000 főre Cigarettázók: 140 Nem dohányzik: 10

17. I exp 140 14 I nem exp 10 RK = = = A dohányzóknak 14x nagyobb a kockázatuk tüdőrákban megbetegedni, mint a nemdohányzóknak JK = I exp – I nem exp = 140 – 10 = 130 A dohányzás 100 000 főre vetítve 130 tüdőrákos esettel járul hozzá e betegség halálozásához! JKH = = x 100 = 93 % A dohányzók körében 93 %-al csökkenne a tüdőrák, ha nem dohányoznának. I exp – I nem exp 140 – 10 140 I exp

18. Összefüggés a szérumkoleszterin és az ISZB között (Framingham study 40-59 éves férfiak)

19. 51 422 16 I exp = = 0,126 (6 év) I nem exp = = 0,0352 (6 év) RK = = 3,6 JK = 0,126 – 0,0352 = 0,09 JKH = x 100 = 72 % 454 0,126 0,0352 0,126 – 0,0352 0,126

20. Eset – kontroll vizsgálat Múlt Jelen Expozíció jelen van Beteg Expozíció nincs jelen Expozíció jelen van Nem beteg Expozíció nincs jelen

21. Eset – kontroll vizsgálat • Kiindul egy eset – (beteg) és egy kontroll – (nem beteg) csoportból és • Vizsgálja: minden egyes egyén esetében a kockázati tényező előfordulását a két csoport-ban külön-külön.

22. Eset – kontroll vizsgálat követelményei • A vizsgálni kívánt betegség pontos definíciója • Egységes diagnosztikus kritériumok (határo-zott, valószínű, lehetséges eset) • A kontrollcsoport reprezentatív kiválasztása (mentes a hasonló szervrendszeri megbetege-déstől) • A megfeleltetés módszere (férfi – x éves – kertes házban lakó)

23. Eset – kontroll tanulmány

24. a b c d A betegség esélye az exponált csoportban = A betegség esélye a nem exponált csoportban = Esélyhányados: az exponált és a nem exponált csoport betegség esélyének aránya Esélyhányados (Odds Ratio, OR)= = a a x d b c b x c d

25. A prospektív vizsgálatok előnyei és hátrányai

26. Az esetkontroll-vizsgálatok előnyei és hátrányai

27. Keresztmetszeti vizsgálatok(cross-sectionális) Egy időpontra vonatkozóan vizsgálja a - a kockázati tényező(k) és - a betegségek jelenlétét minden egyes egyénnél és az egyéneken keresztül a populációban. Nem ismert, hogy az expozició megelőzte-e a betegség kialakulását. A vizsgálat a pontprevalenciára ( egy adott eszmei időpontra ) vonatkozik.