1 / 28

Az uniós környezetvédelmi pályázatok önerő számítása, üzemeltetési feltételek 2007-13

Az uniós környezetvédelmi pályázatok önerő számítása, üzemeltetési feltételek 2007-13. Lakos Zsanett tanácsadó projektmenedzser Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 2007/10/08. Környezetvédelmi fejlesztések uniós forrásai. Kohéziós Alap 429 M €. ISPA 336 M €.

tirzah
Download Presentation

Az uniós környezetvédelmi pályázatok önerő számítása, üzemeltetési feltételek 2007-13

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az uniós környezetvédelmi pályázatok önerő számítása, üzemeltetési feltételek 2007-13 Lakos Zsanett tanácsadó projektmenedzser Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 2007/10/08

  2. Környezetvédelmi fejlesztésekuniós forrásai Kohéziós Alap 429 M € ISPA 336 M € PHARE 100 M € ERFA 151 M € LIFE 19 M € KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK ESZA 3,9 mrd Ft ERFA 114,5 mrd Ft Kohéziós Alap 1014,9 mrd Ft

  3. FI helye az intézményrendszerben Európai Bizottság DG Regio Igazoló Hatóság (PM, KEHI) KP IH (NFÜ) KIOP IH (NFÜ) KP KSz (KvVM FI) KA KSz KEOP KSz KIOP KSz KEDVEZMÉNYEZETTEK

  4. Közreműködő Szervezetek az FI-ben Nagyprojektek Főosztály (KA + KEOP nagyprojektek + 1 mrd Ft feletti projektek) KA KSz KEOP KSz Pályázatos Főosztály KIOP KSz Kisprojektek Főosztály (KIOP + KEOP pályázatos projektek + 1 mrd Ft alatti projektek)

  5. FI, a KEOP megvalósításának záloga • Jelentős tapasztalati tőke a korábbi ISPA, Phare, LIFE, Kohéziós Alap és KIOP projektek révén • Dinamikus, rugalmas, szakmailag képzett, elkötelezett munkaerő • Összesen • 59 mérnök • 35 közgazdász • 16 jogász a KEOP szolgálatában • Egyéni teljesítményértékelési rendszer 2007. jan. 1. óta • Uniós közigazgatási önértékelési rendszer bevezetése 2007–től • Partnerelégedettség mérés bevezetése 2007-től

  6. KSz feladatok Projekt-előkészítés és végrehajtás komplex lebonyolítása műszaki, pénzügyi és jogi aspektusok figyelembevételével: • Előzetes projektkoncepciók szakmai bírálata • Pályázatkészítés koordinálása • Európai Bizottsággal való folyamatos egyeztetés az értékelési és jóváhagyási periódus alatt • Közbeszerzési eljárások irányítása és felügyelete • Kivitelezés során helyszíni ellenőrzések; vállalkozói teljesítések igazolása, számlák jóváhagyása • Projektek előrehaladásának elősegítése horizontális ügyek összefogásával (pl.: kifizetések gyorsítása, üzemeltetés)

  7. Környezet és Energia Operatív Program 2007-13

  8. ÚMFT forrásmegosztás 7.000 Mrd Ft

  9. KEOP forrásallokáció

  10. KEOP forrásallokáció

  11. KEOP 2007-13 – jelenlegi állás 2007. június 28. KEOP végleges verziójának benyújtása az Európai Bizottsághoz 2007. augusztus 1. KEOP jóváhagyása az Európai Bizottság által 2007. július 25. KEOP akcióterveinek jóváhagyása a Magyar Kormány által

  12. Dokumentumok hierarchiája KEOP Stratégiai célok, horizontális keretek Akciótervek Minden prioritási tengelyre 2 éves időszakokra (2007-08; 2009-10; 2011-13) Az indítani tervezett konkrét pályázati kiírásokkal és projektekkel kapcsolatos információkat tartalmazza (célok, források, támogatás eljárásrendje, kedvezményezetti kör, támogatás mértéke stb.) Konstrukciók / Pályázati egységcsomagok Projekt adatlap és Kitöltési útmutató; Pályázati felhívás, Pályázati útmutató, Támogatási Szerződés tervezet; Elszámolható költség útmutató; CBA útmutató; Önerő-finanszírozási útmutató stb.

  13. Projekt kiválasztási eljárások Kiemelt projekt • Pályáztatás nélkül kerül kiválasztásra • Kormány egyedileg hagyja jóvá • Akcióterv nevesítve tartalmazza Pályázatos projekt kiválasztási eljárások 1. Egyfordulós pályázat • Részletes projektjavaslat kerül benyújtásra (teljes projektdokumentáció) • Értékelés és jóváhagyás: 50 – 120 nap 2. Kétfordulós pályázat • Először előzetes projektjavaslat, majd amennyiben indokolt részletes projektjavaslat kerül benyújtásra • Projektfejlesztési lehetőség • Értékelés és jóváhagyás: 75 -120 nap

  14. Pályázati kiírások meghirdetése

  15. KEOP pályázati kiírások1. kör

  16. KEOP pályázati kiírások2. kör

  17. KEOP pályázati kiírások3. kör

  18. Pénzügyi fenntarthatóságÚj CBA – KEOP 2007-13 Jövedelemtermelő projektek Tanács 1083/2006/EKrendelete: „[...] olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, [...]” • Víziközmű projektek • Hulladékgazdálkodási projektek • Energetikai projektek

  19. Pénzügyi fenntarthatóságÚj CBA – KEOP 2007-13 • Minden olyan, a közszolgáltatói díjban megképzett, bevétel, amely nincs lefedve konkrét pénzügyi pótlási kiadással a referencia időszak alatt (30 év), csökkenti az elérhető EU támogatási rátát • A beruházási költségeknek csupán a díjakban meg nem térülő része kaphat támogatást az EU-tól, maximum 85%-os mértékig  • Amennyiben a teljes költségmegtérülés elvét alkalmazzuk a díjakban • a társ-finanszírozási ráta alacsonyabb lesz • a helyi lakosság várhatóan nem lesz képes finanszírozni a megemelkedett díjtételeket A hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság alapelvét mindenképpen alkalmaznunk kell a projektek megvalósítása/üzemeltetése során.

  20. Pénzügyi fenntarthatóságÚj CBA – KEOP 2007-13 Jövedelemtermelő projektek esetén • a támogatás (EU + központi költségvetés) maximuma 70-85% • saját erő mértéke: legalább 15-30% Maximális uniós támogatás esetén a projekt pénzügyi fenntarthatósága megkérdőjelezhető  A pénzügyi fenntarthatóság érdekében be kell építeni a közszolgáltatói díjakba a létrejövő eszközök amortizációjának, pótlási szükségletének ellenértékét  Nő a Kedvezményezett által biztosítandó saját forrás összege

  21. Finanszírozási probléma Kedvezményezettek (javarészt önkormányzatok)saját forrás finanszírozásának lehetséges összetevői: • Önerő: kedvezményezett saját, likvid pénzeszközei • Idegen forrás: hitel, kötvény, magántőke bevonása * * * Mivel a potenciális kedvezményezett • önkormányzatok nagy része meglévő kötelezettségei miatt már nem, vagy csak korlátozottan hitelképes, • a Társulások pedig csak a tagönkormányzatok kezességvállalásával vehetnek fel hitelt/bocsáthatnak ki kötvényt, ezért a magántőke bevonása a jövedelemtermelő KEOP projektek saját erejének finanszírozásábahosszú távon elengedhetetlennek látszik

  22. Magántőke bevonásának feltételei Megfelelő kiválasztási eljárás lefolytatása az uniós támogatással megvalósuló eszközök potenciális üzemeltetőjére vonatkozóan Hulladékgazdálkodás 224/2004 Korm.rendelet + Kbt. alapján  közbeszerzés Víziközmű Vgtv. + Koncessziós tv. alapján  koncessziós pályázat Vagyonkezelés (bármelyikre, szabadon választható) Ötv. alapján  nyílt pályázati eljárás

  23. Magántőke bevonásának feltételei Kivételek(közszolgáltatási jog átengedése versenyeztetés nélkül): Hulladékgazdálkodás Kbt. 2/A § Víziközmű Vgtv. 9. § (2) d) - e) Vagyonkezelés (bármelyikre, szabadon választható) Ötv. 80/A § (5), (6) Rekonstrukció, bővítés 16/2006 együttes rendelet 25. § (5)

  24. KSz szerepe az üzemeltetés kapcsán • Vonatkozó jogszabály-alkotási folyamatokban való részvétel (gyakorlati szempontok érvényesítése) • 14/2004 együttes rendelet (2000-2006 időszak projektjei) • 16/2006 MeHVM-PM rendelet (KEOP projektek) • készülő Víziközmű törvény stb. • Folyamatos szakértői tanácsadás a projektek jelenlegi és potenciális kedvezményezettjei számára • Mintadokumentációk készítése: • Közfeladat-ellátási szerződésminta • Társulási szerződésminta • Vagyonkezelői szerződésminta • Önerő-finanszírozási segédlet

  25. Magántőke bevonásának kockázatai • A legdrágább finanszírozási mód • Az önkormányzatok által felvehető hiteleknél jóval magasabb elvárt hozam • Magánbefektető elvárt hozamának kitermelése a közszolgáltatói díjból tovább növeli a lakosság terheit adott közszolgáltatás vonatkozásában – „affordability” probléma • Szerződéses (PPP) gyakorlat aszimmetriája a magántőke javára - adott esetben kiszolgáltatottá válhat a Kedvezményezett önkormányzat • Pénzügyi és szakmai kontroll csökken az önkormányzat oldalán

  26. Magántőke bevonásának előnyei • Sok esetben az egyetlen megoldás adott beruházás sikeres megvalósítására (amennyiben a kedvezményezett önkormányzat és vagy Társulás nem rendelkezik elegendő önerővel és további hitelfelvételre már nem jogosult) • Megfelelő szerződés és megfelelő szakmai befektető esetén biztosított lesz • a létrejött eszközök költség-hatékony működtetése, • a szolgáltatás magas színvonalú szakmai minősége • Az üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok javarésze a magánbefektetőt terheli, úgy mint: • a díjhátralékok és • a kereslet változásának kockázata.

  27. Összefoglalás • A jelenlegi 7 éves uniós költségvetési ciklusban (2007-13) mintegy 1.500-1.600 mrd Ft értékű környezetvédelmi beruházás indul el Magyarországon • A szükséges saját erő mértéke csupán a jövedelemtermelő ágazatokban eléri a 300 mrd Ft-ot • A magántőke bevonása a projektek finanszírozásába hosszú távon feltétlenül szükséges • A sikeres konstrukciók kialakítása mindkét szektor (köz- és magán) együttes érdeke… …ehhez kíván hozzájárulni a KvVM Fejlesztési Igazgatósága is szakmai tanácsadással, tudástranszferrel.

  28. Köszönöm a figyelmet! www.fi.kvvm.hu www.nfu.gov.hu

More Related