Számvitel alapjai:lényege, fogalma, feladata

1. Számvitel alapjai:lényege, fogalma, feladata Számvitel=kommunikációs nyelv; A tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze.

2. Számvitel lényege, fogalma, feladata A számvitel értelmezési lehetőségei: • Az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valósághű objektív képet kapunk. • Azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak az összessége, amelyek a gyakorlati tevékenység során létrejönnek. • Egy módszertan, mely egyrészt elméleti kérdésekkel foglalkozik, másrészt a számvitel működtetése során alkalmazott módszerekkel. • A gazdálkodó szervezetek működését bemutató információs rendszer.

3. Számvitel lényege, fogalma, feladata A vállalkozásokról információt igényelnek • A tulajdonosok • A potenciális befektetők • A hitelezők • A meglévő és leendő partnerek • A környezet • A különböző szervezetek • A vállalkozás vezetői • A dolgozók és alkalmazottak

4. Számvitel lényege, fogalma, feladat Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: • Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi. • A múltbeli, megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel. • A megfigyelés zártrendszerű. • A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak (EGK 4., 7. és 8. irányelvek). • Sajátos eszköz rendszerével dolgozza fel a vagyon változásokat. • A beszámolóba foglalt információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.

5. Számvitel lényege, fogalma, feladata, A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE • Bizonylatok készítése • Azok feldolgozása • Információk képzése • Információk szolgáltatása • A dokumentumok megőrzése A számvitel rendeltetése: • A tájékoztatás: külső és belső • A kommunikáció: közös nyelv, jogszabályok értelmezése • Vagyonvédelem: a társas és magántulajdon védelme

6. Számvitel lényege, fogalma, feladata A számvitel területei: I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

7. Számvitel lényege, fogalma, feladata I. Pénzügyi számvitel információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg (M) - Eredménykimutatás (EK) - Kiegészítő melléklet (KM) Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de ez nem része a beszámolónak.

8. Számvitel lényege, fogalma, feladata b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény vagy gazdasági művelet: olyan beavatkozás amelynek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete. Fajtái: - Kettős könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valóság hűen mutatja ki. Jellemzői: ~ teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál, ~ főkönyvi számlákat alkalmaz. - Egyszeres könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett változásokat mutatja ki folyamatosan, valóság hűen. Jellemzői: ~ csak a pénzmozgásokat rögzíti – pénzforgalmi szemléletű, ~ naplófőkönyvet használ. A könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.

9. Számvitel lényege, fogalma, feladata c/ Könyvvizsgálat: a beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. (Két év átlagában kell vizsgálni, és mindkét feltételnek eleget kell tenni a két év átlagában.) A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító.

10. Számvitel lényege, fogalma, feladata d. Nyilvánosságra hozatal: az üzleti élet tisztaságához kíván hozzájárulni. Kétféle módon kell biztosítani: - letétbe helyezéssel a cégbíróságon: a vállalkozásoknak az elkészült beszámolót, az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó határozatot az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül kell letétbe helyezni a cégbíróságon, amely bárki számára hozzáférhető. - közzététel: a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartás és Céginformáció Szolgálatának kell megküldeni a letétbe helyezés időpontjával megegyezően.

11. Számvitel lényege, fogalma, feladata II. Vezetői számvitel: a vállalkozás vezetőinek a belső folyamatokról nyújt tájékoztatást, amelynek nincs kötött formája. A vezetői információs rendszernek fontos, nélkülözhetetlen része, de nem egyedüli eleme. Feladata: a vállalkozási tevékenység teljes körű megfigyelése, rögzítése. Kialakításánál a pénzügyi számviteli információs rendszert kell alapul venni. III. Ágazati számvitel: sajátos ágazatokra vonatkozó számvitel - államháztartási, - pénzintézeti, - mezőgazdasági, - ipari, stb.

12. Számvitel lényege, fogalma, feladata Számviteli mérésmódok: a./ természetes mértékegységben: az alapnyilvántartások és kiegészítő mellékletben alkalmazza (leltár). Reálisan és időtállóan fejezi ki a változásokat. b./ értékben: a számviteli mérés középpontjában áll. A mérlegben és az eredménykimutatásban így jelennek meg az adatok. A dinamikus változásoknál figyelni kell a torzító hatására is. c./ gazdaságtechnikai mérőszámban: az egyes szakmák absztrak mérőszámai. Pl.: tonnakilométer, normaóra, gépóra, stb.

13. Számvitel lényege, fogalma, feladata A beszámoló fogalma: a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés. Tartalma: a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről nyújt tájokoztatást. A beszámoló készítésére kötelezett minden hazánkban működő vállalkozó. Kivétel az aki nem tartozik a számvitel hatálya alá. Beszámoló készítésével kapcsolatos időpontok: • mérlegfordulónap: az üzleti év utolsó napja, döntő többségben a naptári nap utolsó napja, vagyis december 31-e. • letétbehelyezés napja: az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap. (Az a nap amikor a cég beszámolóját elküldi a cégbíróságnak.) • mérlegkészítés napja: az a nap amikor a tulajdonosok elfogadják a beszámolót. (A vállalkozóknak mozgásterük van a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés napja között.)

14. Számvitel lényege, fogalma, feladata Üzleti év vagy tárgyév: általában 12 hónap. Magyarországon megegyezik a naptári évvel, tehát január 1-től december 31-ig tart. Az országban működő külföldi cégek ettől eltérhetnek. Az üzleti év az évközben alakulóknál vagy megszűnőknél lehet 1 évnél rövidebb. A beszámolót alátámasztja: - a leltár: valódiságot és megbízhatóságot garantálja - könyvvezetés: szabályszerűséget és folytonosságot biztosítja. A beszámoló mérésmódja: - ezer forint, - száz milliárd mérlegfőösszegnél millió forint, - devizakülföldi esetén: magyar nyelven és konvertibilis devizában

15. Számvitel lényege, fogalma, feladata A beszámoló formája: a.) éves beszámoló b.) egyszerűsített éves beszámoló c.) egyszerűsített beszámoló d.) összevont (konszolidált) éves beszámoló A vállalkozások méreteiktől és formáiktól függően készítik el a beszámolót. Méretnagyságok, határértékek: • Értékesítés éves nettó árbevétele: 1 000 M Ft • Mérlegfőösszege: 500 M Ft • Foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50 fő

16. Számvitel lényege, fogalma, feladata A.) Éves beszámoló Részei: - mérleg (M) - eredménykimutatás (EK) - kiegészítő melléklet (KM) Nem része, de kötelező elkészíteni az üzleti jelentést. Ki készíti: - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozás - a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján legalább két mutató meghaladja a határértéket.(bármely két kombináció elfogadott) - RT - konszolidálás alá vont vállalkozás

17. Számvitel lényege, fogalma, feladata B.) Egyszerűsített éves beszámoló Részei: - M - EK - KM Ki készíti: azok a kettős könyvvitel vezető vállalkozások, akik nem választhatják az éves beszámolót. C.) Egyszerűsített beszámoló Részei: - egyszerűsített mérleg - eredménylevezetés Ki készíti: az értékesítés két egymást követő évben nem haladja meg az 50 M forintot és meghatározott gazdasági formához tartoznak. Pl.: alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezetek, lakásszövetkezet, társasház, iskolai szövetkezetek, stb.

18. Számvitel lényege, fogalma, feladata D.) Összevont (konszolidált) éves beszámoló Részei: - összevont (konszolidált) mérleg - összevont (konszolidált) eredménykimutatás - összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Ki készíti: a saját éves beszámolója mellett az a vállalkozás, amely más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkezik és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol más vállalkozás felett. Meghatározó befolyást gyakorló az anyavállalat és az elszenvedő a leányvállalat. Az anyavállalat két beszámolót készít: egy egyedi éves beszámolót és egy összevont beszámolót.

19. Számvitel lényege, fogalma, feladata Beszámoló formájának megváltoztatása: • Alacsonyabb fokozatra a visszalépés nem kötelező. • Visszalépésre a feltételek fennállását követő második üzleti év kezdetén van lehetőség. • Magasabb fokozatra a kötelező előrelépés a feltételek fennállását követő második üzleti év kezdetén van lehetőség. • Saját elhatározás alapján magasabb fokozatba, bármelyik üzleti év első napján van lehetőség. • A változásokat az adóhatóságnak be kell jelenteni.

20. Példa 1. Készíthet-e a vállalkozás a 2009. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?

21. Példa 2. • Milyen beszámoló készülhet az első időszakról? • Milyen beszámolót kell készíteni a második üzleti évről? • 3. Készíthet-e a vállalkozás a 2X09. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?

22. Példa 3. Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 1 000 M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) igen b) nem c) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni d) társasági formától függ

23. Példa 4. Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele 1 200 M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) nem lehet eldönteni b) igen c) nem d) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni