Általános és személyiséglélektan

1. Általános és személyiséglélektan Az emberi motivációk és az érzelmek

2. A Yerkes-Dodson törvény (1908)

3. Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Hi Kudarcfélelem Kudarc elfogadó Kudarckerülő Lo

4. Az önmegvalósítás Maslow-féle piramisa • az ember maga irányítja a viselkedését, a belső természetet a tapasztalat és a tudattalan érzések formálják • a harmadik erő koncepció • deficit- és növekedés-igények

5. CSÚCS- ÉLMÉNY ÖNAKTUA- LIZÁCIÓ A szükségletek piramisa (Maslow, 1962) potencia törvény hierarchia törvény ÖNBECSÜLÉS SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

6. deficit-igények: olyan dolgokat jelenítenek meg, amelyek a szervezetből hiányoznak fiziológiai biztonság hovatartozás szeretet növekedés-igények: olyan dolgok, melyek belülről fakadóak, ha a deficit-igények kielégítettek: esztétikai igények tudás és megértés esztétikai igények

7. szabadulni kellemetlen feszültség csökkentése megkönnyebbülés kielégüléskor külső irányítottság mások segítsége szert tenni kellemes feszültség növekedése élvezet kielégüléskor belső irányítottság önmagán segít deficitnövekedés

8. Az önmegvalósító személy jellemzői • hatékony és pontos észlelés • elfogadó • spontán és nem mesterkélt • problémaközpontú • független és autonóm • friss látásmód • óceánérzés • mély kapcsolat néhány személlyel • humorérzéke filozofikus és nem ellenséges • kreativitás és találékonyság • csúcsélmény megtapasztalása

9. Az érzelmek meghatározása • az érzelmek és motivációk kapcsolata • az érzelmi állapotok összetevői: • vegetatív reakciók • kognitív kiértékelés • arckifejezések • érzelmi reakciók

10. A vegetatív reakciók • az idegrendszer szimpatikus működéséhez kötött • a vegetatív arousal megvonása jelentős csökkenést eredményez a szubjektíven átélt érzelmekben • ?? mi különbözteti meg az érzelmeket, a különböző fiziológiai mintázatok?

11. A James-Lange elmélet • az autonóm idegrendszer aktivációját mint érzelmet érjük át • a kérgi válasz megváltoztatja az izmok és zsigerek állapotát • a megváltozott állapotokról új választ kap az agykéreg, ami már nem egyszerűen „érzékelt tárgy”, hanem „emocionálisan érzékelt tárgy” • nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk

12. Az érzelem létrejöttének James-Lange féle modellje

13. A Cannon-Bard érzelem-elmélet • Cannon ellenérvei a James-Lange elmélettel szemben: • a zsigeri változások hosszú időbeni lefutása nem magyarázza az érzelem azonnali fellépését • művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket • a zsigerek érzéketlen képletek • különböző érzelmek esetén azonos zsigeri változások • a perifériás afferensek roncsolása nem befolyásolja az érzelmi viselkedést • Ekman és mtsai (1983): különböző mintázatok érzelmekként, melyek viszont hasonlóak kultúrákként

14. Az érzelem létrejöttének Cannon féle modellje

15. A kognitív vélekedés, mint összetevő • a kognitív kiértékelés nagymértékben felelős a születendő érzelmekért • Schachter és Singer (1962):akkor keletkezik érzelem, ha az arousalhoz kognitív címkét rendelünk • előfordulhat, hogy nagyon hasonló izgalmi mintázat hátterén az eltérő tapasztalatok miatt különböző érzelmek jönnek létre • az adrenalin és teremtett helyzet értelmezése

16. Schachter és Singer kísérletének vázlata

17. A kognitív értékelés szerepe az érzelem létrejöttében

18. Zajonc: az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arckifejezések Az arcizmok összehúzódása befolyásolja az agyi vérellátást Az arcizmok megfelelő idejű kitartása az érzelem megjelenését eredményezi A kogníció nem szükséges feltétele egy érzelem kialakulásának Lazarus: a megismerés elsődleges az érzelemhez képest Roseman, az érzelem, mint tünetegyüttes: fenomenológiai komponens (szubjektív élmény) fiziológiai komponens gesztus komponens viselkedéses komponens emotivációs komponens (megközelítés vagy elkerülés) A megismerés szerepe az érzelem kialakulásában

19. Az elsődleges helyzeti tényezők és következményeik

20. A szerelem triarchikus elmélete (Sternberg és Trotter)

21. Az arckifejezések • egyszerű, primitív komponens • kulturális generalitás a jellemző • jobb agyféltekei lateralizáció, erős specializálódás

22. Kultúra és az érzelmek • biológiai alap a fiziológiai mintázat és az érzelmek azonosításának képessége • az alapérzelmek kultúrától függetlenek: biológiai örökletesség • nemek szerinti különbségek • verbális közlések metakommunikációs elemei: érzelmi tónus • a kultúra intézményesíti az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját

23. A kultúra és alapérzelmek

24. Nyelvi értelmezési szintek az érzelmekben • Plutchik: • A. szubjektív nyelv: mit érzünk? • B. viselkedési nyelv: mit teszünk? • C. funkcionális nyelv: mit érünk el vele?