A bankok és az állam viszonya válságok idején

1. A bankok és az állam viszonya válságok idején Simor András elnök, Magyar Nemzeti Bank Budapest Economic Forum 2012 2012. október 16.

2. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

3. A válságokból való kilábalás sokkal lassabb, ha azt a banki hitelezés nem tudja támogatni… • Hitelezés nélküli kilábalás („creditless recovery”) tapasztalatai: ha a recessziót követő időszakban a kilábalást nem kíséri a hitelállomány bővülése, akkor a GDP-növekedési üteme lassabb lesz; • A hitelezés nélküli kilábalás előfordulásának esélye lényegesen magasabb, ha a recesszió során bankválság is előfordul • Mit tekintünk bankválságnak? • ha egy ország vállalati és bankszektorában nagyszámú csőd jelentkezik; • emiatt a nemteljesítő hitelek aránya emelkedik, a bankok tőkehelyzete romlik, a tőkebeáramlás pedig leáll vagy megfordul; • Ezért a kormányzatok adófizetői pénzek felhasználása árán is igyekeznek megakadályozni bankválságok kialakulását és enyhíteni annak következményeit • ez a megrendült helyzetű bankrendszerekre is igaz • Cél a gazdaság stabilizálása és a növekedés felgyorsítása, a bankrendszer megsegítése csak eszköz! A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

4. …és ez tartós kibocsátási veszteséghez vezet Átlagos reál GDP index hitelezéssel támogatott és hitelnélküli kilábalások során egy 362 válságepizódot tartalmazó minta alapján Forrás: Abiad et all. (2011) Megjegyzés: A hitelezés nélküli fellendüléseket megelőző recessziók mélyebbek, a fellendülés során pedig a GDP növekedési üteme is csak alig 2/3-a a hitellel támogatott fellendülésekben megfigyeltnek

5. Ezért a költségvetések – a hosszú távú növekedést támogatandó – a költséges bankkonszolidációt is vállalták Egyes bankválságok fiskális költségei Magyarázat: A fiskális költségek a pénzügyi szektorba irányuló, válsághoz kötődő állami transzfereket tartalmaznak, így tőkeemelések költségét is, azonban eszközvásárlás és likviditásnyújtás költségeit nem.

6. Az aktuális válságban is jelentős állami szerepvállalás figyelhető meg a bankrendszerek stabilizálásában A bankrendszerhez kapcsolódó fiskális szerepvállalás egyes országokban 2007 és 2011 között a GDP arányában Magyarázat: Az „aktuális állami szerepvállalásra” vonatkozó adatnál a 2007 óta történt teljes állami szerepvállalásból levonásra kerültek a bankok által 2011 végéig visszafizetett tételek

7. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

8. A hazai bankrendszer lényeges és stabilizáló hatású tulajdonsága: a külföldi anyabanki tulajdonlás Külföldi banki tulajdonban lévő hitelintézetek részaránya egyes európai országok bankszektorában mérlegfőösszeg szerint 2009-ben Forrás: EKB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

9. Ami kedvező: a hazai bankok tőkehelyzete stabil Tier 1 tőkemegfelelési mutató egyes európai bankrendszerekben, 2011 jún. A 2011 júniusáig végrehajtott anyabanki tőkeemelések hatása A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

10. Ami egyszerre kedvező és kedvezőtlen: a külföldi finanszírozásra való ráutaltságunk nagy, bár ebben magas az anyabankok részaránya… A bankrendszer külföldi forrásai valamint az anyabanki források aránya a teljes külföldi forrásállományon belül Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

11. …a 2008 óta csökkenő trend mellett továbbra is a legmagasabbak között van a hitel/betét mutató régiós viszonylatban Hitel/betét mutató néhány kelet-közép-európai országban Forrás: MNB A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

12. Ami kedvezőtlen: a portfolióminőség tovább romlik A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban Forrás: EKB Megjegyzés: 1) 2011 negyedik negyedévére vonatkozó adat, 2) 2012 első negyedévére vonatkozó adat, 3) 2012 második negyedévére vonatkozó adat.

13. Az összkép negatív: a bankrendszer nem tudja hitellel ellátni a gazdaságot és támogatni a növekedést… Vállalati hitelek változása nemzetközi összehasonlításban (2008.október=100, árfolyamszűrt) Forrás: EKB és nemzeti jegybankok statisztikái. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

14. …amiben a hitelezési hajlandóság hiányának is egyre nagyobb szerepe van Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióira a vállalati szegmensben Forrás: MNB Hitelezési felmérés Magyarázat: A szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva

15. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

16. Az állami szereplők és a bankrendszer közötti „egyenleg” 2008 óta

17. Amit az állam elvett, a tulajdonosok kipótolták… Az állami beavatkozások egyenlege a bankrendszer szempontjából és a tulajdonosi tőkeemelések, a GDP arányában Magyarázat: Az állami elvonás a bankadó és a végtörlesztésből származó banki veszteségek összegeként adódik. A bankok által visszafizetett tőkét és állami hiteleket 2010-től negatív előjellel tüntettük fel.

18. Ez a hazai bankok jövedelmezőségét és versenyképességét a legalacsonyabbak közé nyomta Bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) nemzetközi összehasonlításban Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

19. Az elmúlt 10 év átlagában a hazai bankok jövedelmezősége Egyes bankrendszerek tőkearányos nyeresége (ROE) és a ROE mutató szórása 2001 és 2011 között Forrás: IMF GFSR adatok alapján, konszolidált, adózás utáni eredményeken számolva. A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

20. Miközben a hazai pénzügyi közvetítés továbbra is relatíve drágának tűnik Egyes bankrendszerek mérlegfőösszeg arányos kamatjövedelme 2011 végén Forrás: EKB CBD adatbázis alapján A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

21. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

22. Jelentősen bővítettük a banki likviditást • Kötelező tartalékráta csökkentése, (2008 december) • Swappiaci eszközök, (2008-tól) • Fedezeti kör bővítése, (2008-tól) • Jelzáloglevél-vásárlási program, (2010-2011) • Hiteltenderek, (2008-tól) A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

23. Mire hat a kamat (1)? – A vállalati hiteleknél gyorsabb és nagyobb az átgyűrűződés, mint a lakosságnál A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

24. Mire hat a kamat (2)? – A vállalati, de főként a lakossági betétek kamatai gyorsan átárazódnak A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

25. Mire hat a kamat (3)? – Dilemmák • A vállalatok fennálló forinthitel-állományán a transzmisszió gyors, de kérdéses, hogy a kisebb kamatteherből származó jövedelemmel mit kezd az adós? • A bank az új hitelek esetén átadja-e az ügyfeleknek a kamatelőnyt (felár meghatározása)? • A vállalatok esetén a kamatfelárak az elmúlt években elég stabilan alakultak, a bankok nem ár jellegű tényezőkben (nem a kamatban) szigorítottak; • A lakosságnál nincs ilyen tapasztalat, a referencia kamathoz kötött forinthitelezés most indult be; • Ha a bank át is adja a kamatelőnyt, kérdése, hogy mekkora most a hitelkereslet árrugalmassága? • A betéti és hiteloldalon is fontos kérdés, hogy a lakosság viselkedését inkább az óvatossági motívum vagy a kamatok befolyásolják? • Hogyan hat az alapkamat csökkentése a hitelállomány többségét kitevő devizahitelek terheire? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

26. Tartalom Bankok és állam viszonya: nemzetközi kitekintés Milyen helyzetben van a magyar bankrendszer? Az állam és a bankok viszonya Magyarországon Mit tehet a jegybank? Hogyan tovább? A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András

27. Hogyan tovább? Kiegyezés • Ki kell lépni az ördögi körből : • bankokra rakódó állami terhek miatt a kamatmarzsok nem csökkennek -> nemteljesítő hitelek aránya tovább nő -> banki hitelezési képesség tovább romlik -> növekedés és a költségvetés helyzete romlik • Verseny és fogyasztóvédelem erősítése • a magasabb marzsok leszoríthatók szabályozással is: pl. átlátható árazásról szóló törvény; • Csökkenteni kell az állami elvonást, kezelni a bankválságszerű tüneteket: • nemteljesítő hitelállomány kitisztításának elősegítése; • csökkenő banki terhek, azonban a feltőkésítés továbbra is az anyabankok feladata! • Élénkíteni a nem-fogyasztási célú és vállalati hitelezést: állami garanciaprogramok szerepe • Kiszámítható, verseny- és piacbarát gazdaságpolitika A bankok és az állam viszonya válságok idején – Simor András