II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodavezetés tárgya, a szálloda

1. „Piacgazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban” – Értékesítés - Alapismeretek II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 7. Szállodaipar piaci elemei 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei

2. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 2.7. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei 1. Piac elemeinek ismertetése „Piac elemei” 2. Szálláshely szolgáltatás kínálata „Szobaszám” 3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Vendégéjszaka” 4. Piaci részarány és pozíció „Piaci pozíció” 5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok” 6. Inspiráció „CBL” 7. Gyakorlati foglalkozás témaköre „Piaci helyzetelemzések” 8. Ellenőrző kérdések „Önértékelés” Alapismeretek

3. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” • 1. Piac elemeinek ismertetése „Piac elemei” • Szálláshely szolgáltatás piaci tevékenységei • Marketingterv készítés • Értékesítés • Disztribúció • Szobafoglalás • 1. Piac elemei • - kínálat – szállodai szobák száma, kiadható szobák • - kereslet – vendégéjszakák száma • - két tényező által a piac által alakított ár. • - bevétel - szállásdíj, egyéb, összes, részarányok • - indikátorok • 1.1.Szálláshely szolgáltatás piaci elemei • Szálláshely szolgáltatás piaci elemei • Versenyképességi indikátorok Alapismeretek

4. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 2. Szálláshely szolgáltatás kínálata „Szobaszám” 2.1.Kínálatelemzés „Kínálat” trend, növekedés, eltérés 2.2. Szállodák piaci helyzete „Piaci nyertesek” piaci részarány nyertesek és vesztesek Alapismeretek

5. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet” 3.1. Vendégszegmensek 3.2. Szálláshely kereslet „Szálláshely kereslet” A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra. A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshelyek keresletét. „Vendégéjszaka” Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma. Vendégéjszaka ÷ eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.8 fő) Vendégéjszaka ÷ vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.5 nap) Szálláshely szolgáltatás piaci árai Átlagárak alakulása Bevételek alakulása „Vendégéjszaka-bevétel” Vendégéjbevétel, Gespar egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár. Bevételek és részarányok változásai, trendjei Alapismeretek

6. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet” 3.3. Szállodák kereslete Vendégszegmensek „Szegmentálás” A vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak. Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik. A kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint. Szálloda összes Üzleti szegmens Turista szegmens (szabadidős) Egyéni üzleti Egyéni turista Csoportos üzleti Csoportos turista Alapismeretek

7. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” • 4. Piaci részarány és pozíció • 4.1. Piaci részarány • Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagykeresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. • Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres. • 4.2. Piaci pozíció • A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. • A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gespar, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre. • 4.3. Szállodavezetést befolyásoló tényező, a piaci helyzet • Piaci részarány és piaci pozíció hatása • Keresleti és kínálati piac hatása • Növekvő vagy csökkenő trend hatása

8. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok” Jellemző és gyakran használt objektív piaci célok Objektív Szubjektív Speciális 5.1. Közvetlen piaci környezet A szállodák környezeti szintjeinek száma elérheti a kilencet, - kozmosz, - föld, - kontinensek, - célállomások, - ország, - régió, - kistérség, - település, - közvetlen szűk piaci környezet „környék”.

9. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” • 5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok” • 5.2. Versenytárselemzés a gyakorlatban • 5.3. Versenytárs kiválasztás módszertana • Közvetlen környezet minden egyes szálláshelye • Versenytársak, szűk piaci környezet hasonló szállodái • Magyarországi benchmark szállodák, „példakép” • 5.4. Versenytárselemzés módszertana • 5.4.1. Pozicionálóelemzés, Boston mátrix • 5.4.2. Rangsoroló elemzés • - Piaci tényezők • - Felszereltség • - Szolgáltatások • 5.4.3. SWOT elemzés használta a versenytárselemzésben • 5.4.4. Objektív adatok alapján • - például árpozicionálás

10. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 6. Inspiráció „CBL” 6.1. Piaci részarány, piaci pozíció és piaci helyzetelemzés (elemzések, trendek, okozatok, okok, e nélkül nincs szállodavezetés)‏ 6.2. Versenytárselemzés Kiválasztás Elemzés Módszerei, alkalmazásai‏

11. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 7. Gyakorlati foglalkozás témaköre „Piaci helyzetelemzés” 7.1. Piac helyzetelemzés, ismertetése, elkészítése 7.2. Szállodai tevékenységek ismertetése 7.3. Házi dolgozat „I. fejezet . Szállodák piaci helyzete az elmúlt öt évben” Bevezetés Kínálat Kereslet Piaci árak Bevételek Egyéb indikátorok önálló kiválasztás alapján Revpar, Travpar, Gesper, egy épített szobára, 7. Összegzés

12. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 8. Ellenőrző kérdések „Önértékelés” • „Szálláshely szolgáltatás piaci elemi” ellenőrző kérdései • 1. Ismertesse,a piac elemeit, tartalmukat, elemzéshez használható adataikat • 2. Ismertesse, a piaci pozíció és piaci részarány fogalmát, tartalmát és felhasználási lehetőségét, • 3. Mondjon példát a szállodavezetés lehetőségeire és kereteire a piaci helyzettel való összefüggésének bemutatására • 4. Ismertesse, a turizmus alanyainak csoportosítási lehetőségeit, és különböző vendégcsoportok jellemzőit (trend, ciklikusság, részarány), • 6. Mutassa be a az utazási motiváció és szállodai vendégszegmens összefüggését, • 5. Ismertesse a szálláshely kereslet és kínálat és a vendégéjszaka fogalmát valamint mutassa be a fejlődési irányvonalukat • 7. Ismertesse, a szálloda közvetlen környezetének bemutatásával a piaci helyzet, a piaci környezet és versenytárs elemzés elemeit, tényezőit • 8. Ismertessen lehetséges piaci célokat eltérő szállodatípusokra.

13. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” „Szálláshely kínálat” Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek szobaszámával (egység, férőhely) fejezhető ki. „Szálláshely kereslet” A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet. A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshely keresletet. „Vendégéjszaka” Adott időszakban ténylegesen eladott szobákban megszállt (regisztrált) vendégek száma. Vendégéjszaka / eladott szoba = Vendégéjszaka hányados Vendégéjszaka / vendégszám = Átlagos tartózkodási idő.

14. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” „Piaci részarány” Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínalti vagy keresleti piacon. Kínálati szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány pedig a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor hatékony szálláshelyvezetése vagy a piaci pozíciója a szállodának kedvező. „Piaci pozíció” A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével más piaci szállodákhoz, versenytársakhoz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, színvonal, piaci részarány, revpar, összevetve a szobafoglaltsággal, létszámmal, eredménnyel. Az szakmai átlaghoz való viszonyt a mátrixban való elhelyezkedés mutatja meg.

15. Fejezet „A hazai turizmus és szállodaipar piaci helyzeteaz előző öt évben” Helyszín - Magyarország, régió, megye, kistérség, település, elhelyezkedés, gyógyhely Specializáció – üzleti, butik, apartman, konferencia – városi, üdülő, gyógy, wellness, termál, sport - medical Kategória 1. Kereslet Vendégéjszaka 2000 - 2010 % és differencia eltérés, trend Hazai, külföldi, motivációk, foglalás módja 2. Kínálat Szállodák, szállodai szobák 2000-2010, % és differencia eltérés, trend, piaci pozíció, piaci részarány, foglaltság, 3. Ár és bevétel Átlagár, revpar, tevpar, vendégéjszaka-bevétel, 2000- 201, % és differencia eltérés bevételek (szállásdíj, F&B, egyéb) részarányok fejlődése 4. Indikátorok, egyedi kiemelések Tartózkodási idő, Szállodák nagyság és szobaszám szerinti összetétele Fejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése színvonal, régió miért ok - okozat Infláció - Árfolyam változás hatásai az átlagárakra Kínálati és programárak összehasonlítása Régiók eltérései és okai Kereslet és kínálat fejlődésének összevetése, ütem, mérték, követés, korrelációk Átlagárak eltérései az átlagostól árpozíciók Tartózkodási idő külföldi és belföld eltérő típusokban és színvonalban Tény – eltérés – ok (miért)

16. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Piaci környezet elemei Kínálat szobák száma Helyszín – Kategória Specializáció Kereslet vendégéjszaka turizmus alanyai Vendégigény Vételi szándék Vendég elégedettség Szegmensek Utazási motiváció Utazás módja Nemzetiség Piaci Pozíció (átlagár Ft, szobafoglaltság két dimenziós mátrix Részarány Kínálati - Keresleti elemzés Nincs akkor nincs szállodavezetés Ár Kínálati Átlagár Revpar Trevpar Gespar Bevételek Szállás - F&B Specializáció egyéb Indikátorok

17. Szállodaipar trendjei kereslet és kínálat Látható: olajválság1972 és 1981, rendszerváltás 1989, Balkán Háború 1992, pénzügyi válság 2009 Látható: 1972 vadászati kiállítás, 1982 osztrák hitel, 1992 zárt szakszervezeti piacra lépésével rendszerváltás után 2004-05 +8-8% 1993-94 +12-12% 1987 +14% 1978 +12% 1984 +10% 1969 19% 1966 +22% 2009 -8% 1988 -6% 1990-91 -13% 1980 -12% 1972 -5% Kínálati piac 20 év -? Keresleti piac 30 év

18. Dr. Juhász László PhD – BGF –KVIFK – Turizmus Intézet Piac pozícionálás 48% Magyarország Átlagárak 14.676 Ft 14.372 Ft 14.223 Ft 14.944 Ft 15.000 Ft 14.900 Ft 15.000 Ft 13.000 Ft 12.000 Ft 48% 5 5 14.676 HU 4 4 12.000 HU 3 3 1 2 2 1 Magyarország 2004 – 2012 Boston Matrix Magyarország szobafoglaltság 48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 – 47 - 48%

19. Szállodák keresleti és kínálati részaránya KSH 2012.07.31.

20. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Szállodák versenytárs elemzése Átlagolás és eltérés, differencia Szempont lehet Parkoló, buszparkoló, fizető parkoló Szobákhoz erkély fekvés, nagyság Vízfelület per vendégszám, konferencia – szekció – vendéglátó helyek aránya

21. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Szállodák versenytárs elemzése Átlagolás és eltérés, differencia Szempont lehet Helyszín Helyszín Helyszín Megközelítés Szobaszám Szoba színvonala Wellness Rendezvény Étterem Ár – termék Gyógyvíz Kezelések Szempont lehet Parkoló, buszparkoló, fizető parkoló Szobákhoz erkély erkélyek fekvése, erkélyek nagyság Vízfelület / vendégszám, konferencia – szekció – vendéglátó helyek aránya Szempont lehet Szolgáltatások léte és ára Kínálata és imázs Étterem, wellness, gyógyászat, Illat klíma, Általános kinézet Tisztaság hatás, park, zöldterület Szempont lehet Kínálati ár, web ár, honlap ár, akciós ár / fő / nap Kiemelt időszakok árai Éttermi árak, kezelések árai Árpocizionáláshoz

22. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Piaci pozícionálás hazai 4 * és wellness szállodák Adatok 2009 2008 2007 2006 15.400 15.000 15.700 14.700 15.700 14.500 15.800 13.200 Mo 4* Wellness Piaci célok Stratégia Jövőkép 15.700 Ft 14.700 Ft 41 49 55 47 57 51 55 50 Wellness M 4* OC % 50 ADR 14.400 Ft Saját szálloda 47% 55%

23. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Szállodák vendég és ár szegmentációja 35 % 65 % Utazási célok - motivációk - szegmens Üzleti Turista Egyéni üzleti Csoport üzleti Csoport turista Egyéni turista Rack Rate Légitársaság Egyedi Rack Rate Egyéni utazó Incentive Széria Család Vállalati Találkozók Sport Párok 14 % global-local Konferencia Diák Utazási iroda Tréning Akciós 7 % Specializáció Kiállítás Egyéb Hétvége szállodalánc - franchise cég - management cég – szállodavezetés formalizált - szabályzatban Márka -Brand Prioritás 5 - 7

24. Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” Piaci környezet rendszer szintjei Rendszer szintjei (8)‏ Település Közvetlen szűkpiac, a környék Szálloda Kistérség Régió Ország Célállomások Kontinens Világ Kozmosz