Munkaerő-piaci ismertek I.

1. Munkaerő-piaci ismertek I. ELTE PPK http://www2.ppk.elte.hu/ andragógia alapszak - munkavállalási tanácsadó szakirány II. Borbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt 2008-2009-1 szemeszter http://www.borbelytiborbors.extra.hu/home.html borsborbely@yahoo.com

2. 2008-2009-1 szemeszter témakörök / követelmények • Munkaerőpiac: bérszínvonal, reálbér, munkakereslet, munkakínálat (demográfiai tényezők), gazdasági aktivitás, mobilitás, bérkülönbségek, termelékenység, emberi tőke elméletek, szakszervezetek, kollektív tárgyalások és bér, munkatömeg téveszme, diszkrimináció • Szakmai alapfogalmak: munkanélküliségi ráta, regisztráció alapú munkanélküliség, aktivitási ráta, inaktívak, passzívak és aktívak stb… és számítási módok • A bérmunka társadalmának kialakulása (Castel) a munkanélküliség fogalmának megjelenése • típusai, a munkanélküliség kezelésének megközelítési módjai • Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Emberi tőke elméletek, bizalmi index (Fukuyama), HDI, PISA, ALL stb. szerep az új munkaerőpiac működtetésében • A Nagy Világválság, közmunkaprogramok USA, Németország, Keynes, • A „megfáradt közösség” – a Marienthal vizsgálat • A II. vh. utáni aranykor Nyugat-Európában és leszakadás, teljes foglalkoztatottság keleten • Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 A rendszerváltás utáni másfél évtized: a hazai munkanélküliség korszakai, az ellátórendszer evolúciója, a „megosztott ország” • Átvisszük a következő szemeszterre 2008-2009-2 Posztmodern jövendő: Továbblépési lehetőségek- a bérmunka társadalma után

3. Miért beszélünk a munkanélküliségről, mint problémáról? Hogyan jutottunk idáig? – A bérmunka társadalma

4. A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai(1900-2003) *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)

5. Az első szakaszban: A mezőgazdaságból az iparba

6. Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe.

7. A bérmunka társadalma • textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) • Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek

8. A bérmunkaviszony megszabja: BÉR • A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY • A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY • A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)

9. Schor 1992, 45 p.

10. A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok: • gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép), • új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom), • olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben, • tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, • munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatása” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).

11. Stabil társadalmi- jogi felépítmény és találmányok A fejlődő ipar és a mögötte álló tudományos fejlődés nem működhetett volna egy viszonylag stabil társadalmi- jogi felépítmény nélkül. Ez a rendszer, ha bár számos eltéréssel az egyes államok között, de a világon először lehetővé tette az egyéni vállalkozást, kezdeményezést, a szabad pálya- és foglalkozásválasztást, a földrajzi és társadalmi mobilitást. A jogi szabályozás a magántulajdonra épült, az anyagi célokban az ésszerűséget és a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstrúd gyűjtögetésével), s a tudományos megismerése, a tudományos felfedezések széleskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt.

12. A 70-es, 80-as évektől Az iparból a tercier szektorba

13. A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatározói (Pounds sémája)

14. A világgazdaság újrarendeződése és a foglalkoztatás viszonya (forrás: Figyelő hetilap 2006. január 5-11.)

15. A történeti fejlődés következményei I. • A népesség várható élettartama, egészségi állapota, iskolázottsága meghatározó a gazdaság és a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi foglalkoztatáspolitikában az egészségben eltöltött évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. Önmagában a munkában töltött évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon a rengetek rokkantnyugdíjas- leszázalékolt munkavállaló, akik erejük teljében a rendszerváltást követő transzformációs válság időszakában menekültek az állami ellátások védőköpenye alá.) • (1920-ban Magyarországon 210 ezer 7-14 éves gyerek dolgozott legálisan, 1919 első ILO ajánlás 14/15 év alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékból, 1928-ban ez a korhatár hazánkban 12 év ma: felső korhatár 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év (ILO 15-74 év)

16. A történeti fejlődés következményei II. • a technológiai-technikai fejlődés újabb szakmákat termel ki, növeli a választható pályák számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaság- szakképzés működését, • az egyének várható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, táplálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltött évek száma nőhet, a nyugdíjrendszereket, és a „nyugdíjas kort” át kell gondolni, • a népesség életminősége javul, • a fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor szerepe nő, mert a háztartások jövedelmüknek csak egy részét költik a létfenntartásra (lakás, élelem, ruházkodás) a fennmaradó rész a szolgáltatási szektor kínálatára költhető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, amíg a másik két szektoré folyamatosan csökken

17. A történeti fejlődés következményei III. • a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest a Föld jelentős része elmaradásban van, főként az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban, • a termelés és a GDP növekedésével párhuzamosan az inaktívak tábora nem feltétlenül csökken, a termelés felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési ráta (ma még) a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még nincsen gépi fodrász, vagy géppincér), • végezetül a foglalkoztatás szerkezete minden „korszakos találmány” hatására jelentősen átrétegződik

18. A munkavégzéssel, munkanélküliséggel kapcsolatos felfogások alakulása A kezdetektől a második világháborúig

19. Tömlöcből Dologház • 1601 UK első szegénytörvény • dologházak XVII. századi Európa • első pesti dologház 1845: Gyarmathy Chrysostom János: …a restség, léhaság, elpuhultság, a munkátoli borzadás nevelé a társaság gyáváit, veszélyezteté a társaság alapját, felásta a köz boldoglét gyökerét. Illy körülmények között nem maradt egyéb hátra, az óhajtott csendet és rendet alkalmas szabályok által megszerezni. Így jutott a polgári társaság a dolgozóházak alapításának eszméjére. (Gyarmathy 1845: 6—7) Forrás: Ulicska László A munkanélküliség feltalálása Magyarországon* A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalomban KORALL 2001. Õsz–Tél

20. Dologházak • Egyes források szerint az első dologházat Angliában alapították • 1555-ben. Amszterdamban 1595-ben, Hamburgban 1614-ben, Bécsben 1671-ben, • Prágában 1737-ben hoztak létre dolgozó házakat. Magyarországon először Pozsony mellett, Szempcen nyílt meg dologház 1772-ben

21. Merkantilizmus vs. láthatatlan kéz A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste (1619-1683), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott.

22. „Munkát vállalni, találni az egyének feladata” Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisible hand) irányítja.

23. Öntisztuló piacok • Az államnak a foglalkoztatásban nincsen szerepe, mert • A munkanélküli olyan személy, aki a jelenlegi piaci helyzetben nem látja értelmét, lehetőségét a munkavállalásnak és a munkaadónak jelen piaci helyzetben nem éri meg alkalmaznia. • Az állami beavatkozás több kárral, mint haszonnal járna

24. Marxizmus, szocializmus, idealizmus, utópizmus A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén.

25. John Maynard Keynes • Nagy Gazdasági Világválság (1929-33) • Keynes (1936) A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete • : A munkanélküli akarata ellenében is lehet munka nélkül. • : A munkaadók nem az alapján foglalkoztatnak több vagy kevesebb munkaerőt, hogy mennyire magas a bér és bárköltség, hanem a termelés fokozása, a beruházások volumene, végső soron piacaik bővülése a meghatározó

26. Korai munkanélküliség vizsgálatok • 1878 BLS, Massachusetts, US Carroll D. Wright • Németo. Verein für Sozialpolitik • Franciao. Frédéric Le Pay • UK Webb házaspár, és Booth (1902) • Lazarsfeld- Jahoda- Zeisel, Ausztria (1931-32) • Beveridge (1903-04)

27. Nagy Gazdasági Világválság és foglalkoztatás Az 1918-ban véget ért első világháború átrajzolta Európa és a világtérképet is. A háborút követően a világgazdaság egyensúlyának helyreállítása időt vett igénybe. A párizs-környéki békerendszerek pedig, gazdasági vonatkozásban vetítették előre az új status quo hosszú távú fenntarthatatlanságát. (lásd megadott irodalom Keynes beszámolója) A háborút követően a nyertes Antant hatalmak között is átrendeződtek az erőviszonyok, az USA előre tört. A vesztes országokban, a Monarchiában, illetve utódállamaiban valamint Németországban elszabadult a hiperinfláció, a hivatalos fizetőeszközért semmit sem lehetett venni, az emberek visszatértek a csere alapú tranzakciókhoz. A keynesi jóslat beteljesült, a világgazdaság 1923-ra súlyos válságba került. 1929-33-ban a válság a nagy világgazdasági válsággal tetőzött, amely hamar „elhódította” a Nagy Válság kétes rangot az 1873-as eseményektől. Az 1929. október 29.-ei tőzsde pánik így kapta a Fekete Csütörtök nevet az USA-ban. A következő eladási pánik október 29.-én tört ki ez lett a Fekete Kedd. A válságot magas munkanélküliség és Európában az első világháború befejezése óta társadalmi válságok, rossz életkörülmények kísérték.

28. Kezelési módok: A helyzeté és ezen belül főként Németország helyzetének a stabilizálására több terv is készült (Dawes, majd Young). Az 1932-es Lousanneban tartott pénzügyi konferencia végül elengedte volna a német jóvátétel fennmaradó részét, mivel az USA a szövetségeseinek nyújtott hadikölcsönt hasonló leírásába nem ment bele, a megállapodást nem ratifikálták. Németország adósságait 1933-ban Adolf Hitler kancellár nyilvánította megszüntetettnek

29. Roosevelt elnöksége 1933 –ban a gazdasági válság mélypontján lépett hivatalba. Első intézkedése egy nyolcnapos bankszünet volt, híres intézkedéscsomagja a száz nap néven vált ismerté. Az USA letért az aranyvaluta rendszerről, a kormány közmunkaprogramot (New Deal) hirdetett. Utólagos elemzések szerint, ha az USA az 1920-as években nem fordul annyira befelé politikailag (splendid isolation) és gazdaságilag a nagy válság rövidebb és kevésbé mély lehetett volna. • Keynesi keresletösztönzési politika alapján

31. A korai náci Németország • Közmunkaprogramok, autópálya építések (die Autobahn) • 1934 Nemzeti Munkaszervezési tv. • hadsereg bővítése Olaszország 1926 Törvény a Korporációról: Sztrájk és elbocsátás tilos

32. Szovjetunió Kommunista tervgazdaság: • 1920-as évekre -> NEP vége (Nowaja ekonomiczeskaja politika; New Economic Policy (NEP; in Russian Новая экономическая политика - Novaya Ekonomicheskaiya Politika or НЭП)) -> hadigazdálkodás • 1929. -> első ötéves terv • 1933. -> második ötéves terv • iparosítás -> megváltoztatta a mezőgazdaság és az ipar arányát • tőke -> nehézipar • elhanyagolták a könnyűipart és a mezőgazdaságot • mezőgazdaság kollektivizálása • 1930-tól felszámolták: önálló parasztgazdaságokat, szovhozokat (állam gazdaságok), kolhozokat (szövetkezetek) • több, mint egymillió kulák (gazdagparaszt) esett áldozatul a szövetkezetesítéseknek • tervgazdálkodás -> társadalmi mobilitás -> munkásság, kisárutermelőből -> szövetkezeti paraszt • kialakult a szocialista bürokrácia

33. Magyarország • Győri iparfejlesztési program 1938. XX. tc. A sokáig háborús fegyverkezési programnak oktatott győri program (1938. XX. tc.) valójában jelentős iparosítási program volt, amelyet azonban félbeszakított a háború. (Az 5 éves terv 1943-ban ért volna véget.) Az ország villamosítása a 30-as évektől folyt. 1938-ra az összes település 36%-a rendelkezett villanyárammal. A lakosság 71%-a árammal ellátott településeken élt. A harmincas években elindult (ekkor épül Ferihegy I.) a Budapest- Bécs, Budapest- Belgrád repülőjárat. Az 1938-as nemzeti jövedelem 6-13%-kal múlta felül az 1928-29-est. A növekedés üteme jelentősen elmaradt a dualista időszaktól, évi 1.7%-ot tett ki.

34. A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913 és a két világháború között (%-ban) Forrás: Berend T. Iván- Ránki György 1972 174 o. (idézi Romsics 1999 158 o.) *mivel nem szerepel minden ágazat nem jön ki az oszlopok alján a 100%!

35. Munkaügyi politikák a II. vh. után • Háború utáni újjáépítés motorja USA -- Marsall-terv NyEu-nak • Új gazdasági világrend --1944 Bretton Woods (Világbank, IBRD, OEEC: OECD) • Organisation for European Economic Co-operation: 1948/1949 European Recovery Programme – magyar csatlakozás: 1996. máj. 7. • KEu – szovjetizálása: teljes foglalkoztatás, 1950-es évekre munkaerőhiány alakul ki

36. Új világrend Európában 1947-1991

37. Nyugat • UK White Paper – teljes foglalkoztatásról 1944 • US Employment Act 1946 • Keynesi gazdaságpolitika alapján • Beveridge terv 1944 • Állami beavatkozások a munkanélküliséggel szemben

38. Passzív és aktív állami politikák • Passzív • célja a kiesett jövedelem pótlása (segély, járadék- Nem azonos fogalmak!) • Közfoglalkoztatás • Munkaerő-közvetítés, tanácsadás ! • Aktív • Képzés, továbbképzés • Munkajogi szabályozások • Kiemelt szektorok támogatása • Állami alkalmazások, foglalkoztatás • Szakképzés befolyásolása • Nyugdíj- és adórendszer alakítása

39. NyEu – új aranykora 1948-1973 • évi átl. 4,5% GDP növekmény • Gazdasági struktúra átalakulása – 1970-es évek elektronika megjelenése • Foglalkoztatás szerkezeti változásai • Bőkezű ellátórendszer • Első migráns(s)ok (törökök Németországban, spanyolok Franciao.-ban stb.) • Munkanélküliség ~ 3%

40. Válság 1973- • Olajárrobbanás • Maradó vendégmunkások- társadalmi & gazdasági problémák, elmaradó integráció, növekvő munkanélküliség, elöregedés • 70-es évektől robottechnika, hatékonyabb munkavégzés – fölösleges munkaerő • Csökkenő fertilitási ráták • Öregedés • Ifjúsági munkanélküliség • Jóléti állam kritikája

41. Liberalizáció US, UK 1980-as évek • Margareth Thatcher kormányzat • Ronald Reagan kormány • Privatizáció • Állami kiadások visszafogása • Jóléti kiadások csökkentése • Állampolgári szerepvállalás növelése • Milton Friedman: szabad választás Friedman & W. Bush

42. Szemben: svéd (Skandináv) példák • Teljes foglalkoztatás ideájának megtartása • Erős állam, 50%-os felső SZJA kulcs • Szolidaritás államon keresztül • Bőkezű ellátórendszer megtartása • Cserébe komoly állami jövedelem elvonás és újraosztás

43. Kelet, Magyarország • 1945-1949 stabilizáció, újjáépítés, szovjetizálódás, államosítás, teljes foglalkoztatás • 1950-es évek Munkaerő Tartalékok Hivatala • OTH • Tervutasításos gazdálkodás, központi (ágazati) tervezés, egyetlen szakszervezet • 1953-1957 gazdasági tapogatódzás • 1968 Új Gazdasági Mechanizmus (1972-ig) • 1982-től magánvállalkozások, VGMK • 1986 első munkanélkülieket támogató közfoglalkoztatás, Munkaerő Szolgálati Irodák (MSZI) • 1991. MMK– Flt. (1991. évi IV. tv.)

45. Irodalmak • Bánfalvy (2002) A munkanélküliségről 36-111. old. • Borbély (2005) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felépítése, szerepe in. Dr. Gazdag Miklós- Szatmáriné dr. Balogh Mária (szerk.) Személyügyi ABC 15. fejezet • Borbély (2006) Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban SZTE ÁJK (kézirat) • Borbély (2006b) A pályatanácsadás – életpálya-fejlesztés szakterülete magasabb szakpolitikai szintet követel magának • Az ÁFSZ modernizációja kézikönyv 2004, ÁFSZ • www.afsz.hu