A Munka Törvénykönyve változásai

1. A Munka Törvénykönyve változásai Budapest, 2012. 05. 17. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető

2. A Munka Törvénykönyve • 2012. évi I. tv. (továbbiakban: Mt.) • Az új Mt. 2012. július 1–jén lép hatályba. • A Magyar Posta Zrt. Kollektív Szerződésének módosítása folyamatban van. • A törvény • az első két részben a munkáltató és a munkavállaló közötti viszonyokat, • a harmadik részben a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolatait, • a negyedik rész a munkaügyi vita szabályait, • az ötödik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza.

3. Értelmezési alapelvek • Ha a törvényi rendelkezés egyértelműen nem alkalmazható egy adott helyzetre, az új Mt. rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni. • Jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. • Az új Mt. az általános magatartási követelményeket részletesebben szabályozza a korábbiaknál. • A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve, • méltányos mérlegelés elve, • tájékoztatási kötelezettség, • rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma, • jogos gazdasági érdek. • Személyhez fűződő jogok védelme. • Egyenlő bánásmód követelménye.

4. Jognyilatkozatok • Megállapodás • Egyoldalú jognyilatkozatok, (új elem: elállási jog szabályozása) • Kötelezettségvállalás: Mt. 16.§(2) bek: „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható, vagy azonnali hatállyal felbontható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.”

5. A jognyilatkozatok megtételének módja • A képviselet: új rendelkezés az Mt. 20.§ (3) bek: „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta.” (Eddig:pervesztés.) • Az alaki kötöttség szabályánál változás: A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a munkavállalói igény csak 6 hónapig érvényesíthető. (Az eddigi 3 év helyett.) • A jognyilatkozat közlésnél változás: a tértivevénnyel feladott küldeményt az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. (Eddigi 10 munkanap helyett.)

6. A munkaviszony A munkaszerződés kötelező eleme: • Alapbér • Munkakör (Eddig: munkavégzés helye is kötelező elem volt.) • Megszűnik az állandó és változó munkahely fogalma. A munkáltató szándéka, hogy a KSZ-ben továbbra is szabályozásra kerüljenek azok a munkakörök, amelyekben a munkavállalók több telephelyen végzik tevékenységüket. Munkaszerződés teljesítése: • Munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei • Alapvető kötelezettségek felsorolása. • Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – korábbi átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalma helyett. • Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért.

7. Átirányítás • Az új Mt. nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés kifejezéseket, de lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő • munkakörben, • munkahelyen vagy • más munkáltatónál foglalkoztassa • Nincs az az eddigi kikötés, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglakoztatás csak a munkáltató működésével összefüggő okból lehetséges • Tartama naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanap lehet, de a KSZ–ben ettől el lehet térni.

8. Hátrányos jogkövetkezmény • Kiszabása esetén a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó- egy havi alapbére összegét. (Eddig a havi alapbér 20%-áig, maximum 1 évre lehetett alkalmazni, KSZ-ben szabályozták.) • A kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt legfeljebb 30 napra mentesíteni lehet a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. (Mt. 55 §. 2. A munkavállalót távolléti díj illeti meg, Mt. 146 §. 3.b.) • A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó határidő 15 napra módosul. (Eddig az eljárást 30 napon belül kellett megindítani.)

9. Munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az új törvény megváltoztatta a munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímeit • A munkaviszony megszűnik: • a munkavállaló halálával, • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, • a határozott idő lejártával. • A munkaviszony megszüntethető: • közös megegyezéssel, • felmondással, • azonnali hatályú felmondással.

10. Munkaviszony megszűnése és megszüntetése Felmondás közlése: • Lényeges változás, hogy a felmondás július 1-től közölhető: • a betegség miatti keresőképtelenség, • a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, • a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is. Afelmondási idő csak a fent megjelölt időtartam leteltét követően kezdődhet el. • Felmondási idő: • A felmondási idő 30 nap. • A felmondási idő csak a munkáltatói felmondás esetén hosszabbodik meg. • Munkavállalói felmondás esetén a munkaviszony 30 nap elteltével megszűnik. • A felmentés tartamára távolléti díj jár (eddig átlagkereset volt).

11. Munkaviszony megszűnése és megszüntetése • Végkielégítés: • A végkielégítés alapja a távolléti díj. (Eddig átlagkereset volt.) • Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége • Végkielégítésre való jogosultság tekintetében a felmondási idő tartama nem minősül jogszerző időnek (nem a munkaviszony utolsó napja az irányadó) • Köztulajdonú vállalatokra vonatkozó új szabály ( Mt. 205.§), hogy a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékétől sem a Kollektív Szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el. • Nem változtak jelentősen a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok.

12. Munkaviszony jogellenes megszüntetése Mt.82-84§. • A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak. • Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. • Az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, mely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. • Szűkíti azokat az eseteket, amikor a munkáltatót a munkavállaló újra foglalkoztatási kötelezettsége terheli. • Jogellenesség megállapítása esetén eredeti munkakörében kell újra foglalkoztatni a munkavállalót, ha a munkáltató munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt.

13. Munka és pihenőidő Munkaközi szünet: • Főszabályként az Mt. továbbra is fenntartja, hogy a munkaközi szünet nem képezi részét a munkaidőnek. Rögzíti, hogy nem része a munkaidőnek a lakóhelyről a munkavégzés helyére történő utazás sem. • Pontosabban határozza meg a munkanap, illetve hét fogalmát.

14. Munkaidő • Munkaidő-keret: • Rendezi a munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. E szerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére sor került. • Munkaidő-beosztás: • Munkaidő-beosztást a munkáltatónak a korábbiakkal egyezően kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor a munkáltató előre nem látható körülményekre tekintettel legalább 4 nappal korábban módosíthatja azt.

15. Szabadság • A munkavállalónak növekvő életkora alapján járó többletnapok (Mt.117 §.) is pótszabadság elnevezést kaptak. (Alapszabadság 20 munkanap.) A pótszabadság mértéke a korábbival megegyező, azonban ettől a szabálytól bármely irányban eltérhet a KSZ. • Szabályozásokat tartalmaz arra vonatkozóan a törvény, hogy milyen időtartamokat kell kiejteni a szabadság kiszámításakor (pl. naptári évenként 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár szabadság). • A szabadság kiadására (Mt. 122-123 §.) vonatkozó rendelkezésektől a KSZ szabadon eltérhet bármely irányba. • Nem változott a gyermek utáni pótszabadság. • Új előírás, hogy fogyatékos gyermek esetén is jár pótszabadság.

16. Szabadság • 5 munkanap pótszabadság jár, ha rehabilitációs szakértői szerv 50%-os mértékű egészségkárosodást állapított meg. • Fő szabály továbbra is, hogy a szabadságot esedékessége évében kell kiadni, de ettől 5 eltérő szabályozást tartalmaz: • Munkaviszony október 1-jén, vagy azt követően kezdődik (március 31-ig). • Munkavállaló oldalán felmerült ok (60 napon belül). • Esedékesség évében megkezdett, következő évre áthúzódó szabadságból 5 munkanap. • Kivételesen fontos gazdasági érdek, működési körét közvetlenül súlyosan érintő ok (március 31-ig). • Megállapodás alapján a szabadság 1/3-át következő év végéig kell kiadni.

17. Szabadság kiadása • Szabadság megváltás csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges (GYES-ről visszajövő munkavállalónál nem) • Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság kiadásának a beosztással azonos időtartamra kell szólnia • Továbbiakban nem lesz kötelező a fizetés nélküli szabadság engedélyezése a magánerőből történő lakásépítéshez

18. Kártérítési felelősség Mt. 166-178 §. Munkáltatói • Az általános objektív felelősség körében új okot határoz meg, a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalma. Ezzel szűkíti a bírói gyakorlatban kialakult rendkívüli széles körű munkáltatói kártérítési felelősséget. • A kártérítési felelősség szabályai csak a munkaviszony keretében keletkezett károk megtérítésére irányadóak.

19. Kártérítési felelősség Mt. 179-191 §. Munkavállalói • A munkavállaló szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. • Különbség van a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat nem. Károk megtérítésénél a méltányossági alapú korlátozását is megengedi. [Mt. 190. §]

20. Kártérítési felelősség Mt. 179-191 §. • Több munkavállaló általi együttes károkozás esetén egyetemleges kötelezésre csak szándékos károkozás esetében van lehetőség. [Mt. 181. §] • Új jogintézmény a munkavállalói biztosíték intézménye. [Mt. 189. §] • Az a munkavállaló kötelezhető biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ellenőrzésre jogosult. A javaslat szerint pénzbeli szolgáltatást jelent, melyet a munkáltató csak meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására egy alkalommal kerülhet sor, és annak összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetén sem emelhető fel.

21. Köszönöm a figyelmet!