A gyógypedagógus lelki egészsége

1. A gyógypedagógus lelki egészsége „ Röpülj hát pillangó, tégy meg nagy utat, jókorát, de jaj vigyázz, sűrű a rekettyés, vigyázva őrizd szárnyaid hímporát.” Vasz-Ko Nay

2. Miért segítünk? • Szociobiológiai magyarázat / mások segítése csak akkor, ha ezáltal az egyed saját génállománya továbbörökítését mozdítja elő / • Csereelméleti modell / szimbolikus javak kiegyenlítik az áldozatvállalás okozta hátrányokat / • Altruista modell / a proszociális viselkedés önmagában jutalmazó hatású / • Segítségnyújtás, mint „belesodródás” / kisebb segíteni, mint szívtelennek lenni / • Reciprocitás / Gouldner / aki ma segít, holnap rászoruló lehet • Felelősségelmélet / a bűntudat fokozza a segítőkészséget / • Etikai igény, melyet a szocializáció során sajátítottunk el

3. A professzionális segítő • Szaktudása magas szintű / elmélet-gyakorlat / • Adekvát munkamotivációcióval rendelkezik • Fejlett az önismerete • Érett a személyisége • Megszilárdult, konstruktív az értékrendje • Empátiás, nyitott, érzelemgazdag • Problémaérzékeny • Jó konfliktus- és problémamegoldó készségű • Kudarc- és bizonytalanságtűrése, feszültségszabályozása kitűnő • Fejlett és gazdag a kommunikációs készsége • Kongruens

4. A személyiség érettsége / Gordon W.Allport 1965/ • Az énérzékek kiterjesztése • Meghitt viszony másokkal • Érzelmi biztonság / önelfogadás / • Valósághű percepció, jártasságok és feladatok • Az én tárgyasítása: önismeret és humor • Az egységesítő életfilozófia

5. Motivációk a segítésre • Spontán emocionális segítőkészség / irgalmas szamaritánus/ • Etikai döntés / felebaráti jóérzés / • Racionálisan tervezett csereérték / pénzkereseti forrás / • Szublimált szadizmus / Freud nyomán az agresszió egyik formája / • Narcisztikus kielégülés / Adler / • Önértékelés hiányából fakadó kompenzáció

6. A segítő attitűd viselkedési formái / Schmidbauer / • A foglalkozás áldozata : a segítő szerepét folytatja privát kapcsolataiban, így a szakmai identitás a privát életet elsorvasztja • Kényszeres szétválasztás kísérlete: a magánéletben lehet sértett, gyenge, vagy agresszív – ami a szakmai életben tiltott • Perfekcionista magatartás : a szakmai ideálokat a magánéletre vonatkoztatja; milyen segítő, aki saját családján nem tud segíteni? • Kalóztípus: foglalkozási szerepét használja saját intimszférájának „berendezésére”

7. A segítő kapcsolat veszélyei • Segítő szindróma / a segítő kapcsolat egyeduralkodó életformájává válik / • Kiégési szindróma / az adás túlsúlya elutasítást vált ki /

8. Intézményi csapdák, szerepzavarok • pozíció / státus / : az a hely, melyet egy bizonyos egyén egy adott szociális struktúrában egy adott időben elfoglal • szerep : a pozíció betöltéséhez szükséges viselkedési technika, mely magában foglalja a státust betöltő személy számára előírt attitűdöket, értékeket, viselkedési mintákat

9. Szerepelvárások • Kann-elvárások : csekély szankcióval járó követelmények / illem és jó modor / • Soll-elvárások : közösségi szankciók / kiközösítés a megsértésénél / • Muss-elvárások : társadalmi szankciók / büntetőjogi felelősség /

10. Szerepkonfliktusok • Szerepek közötti / anya-hivatás / • Szerepen belüli: - szerepküldők okozta konfliktus /igazgató – szülő - gyerek, középvezető/ - szerepküldő okozta konfliktus /ellentmondásos elvárások/ • Személy-szerep konfliktus / túlterhelés, meggyőződés feláldozása/

11. A szerepkonfliktusok oldása • A figyelem megosztása / kiiktatja az ellentmondást a szerepvégzés idejére / • Ideológiakovácsolás / átértékelés, racionalizálás/ • Kompromisszumképzés / passzivitás, kitérés / • Kábítás / alkohol, gyógyszer, drog / • Menekülés / emigráció, suicidium /

12. Szupervízió/ felülvizsgálat / • Szupervízióban a szakember szakmai személyisége van túlsúlyban, a személyiség „itt és most”-jában dolgozik, de jövőorientált. A munka fókuszában elsősorban a szakmai tevékenységgel összefüggő probléma, szakmai kapcsolatzavar feldolgozása, az elakadások megértése áll. A szupervízió tanulási folyamat, melynek révén a szupervizált alkalmasabb lesz vállalt munkája teljesítésére. / Dr.Bagdy /

13. A szupervízió fejlődése • A szupervízió, mint nevelési kontroll / 1880-1920 /- pedagógiai funkciók, felettesi dominancia • Individualizációs és pszichológiai fázis /1920-1960/ - pszichoterápiás szempont • A szupervizor, mint a „változás ügynöke” / 1960-1975/ - diádikus kapcsolat, csoportdinamika • A szupervizor, mint szervezeti tanácsadó / 1975- napjainkig / - teamszupervízió

14. Szupervíziós munkaformák Angolszász modell: • Adminisztratív kontrollfunkciók • Szupportív/segítő funkció • Oktatási funkció • Mediálás Európai modell / nincs kontroll / • Nem tagja a stábnak • Nem felelős a szupervizált munkájáért • Nem felelős a kliens kiszolgálásáért

15. A szupervízió formái • Egyéni szupervízió • Team szupervízió • Szervezetfejlesztő szupervízió

16. A szupervíziós forma kiválasztásának szempontjai • Mi a célja a szupervíziónak? • Ki a kliense / kliensei /? • Mi a diszpozíció? • Mi a tevékenységet irányító perspektíva? • Mit kell tudni a tanácsadónak / szupervizornak?

17. A szupervíziós tanulási folyamat • Tapasztalati tanulás • Párhuzamos történések köre / indulatáttétel és viszontindult-áttétel / • Személyközi tanulás kap visszacsatolást / feldolgozza az indulatáttételt / • Szakmai személyiség, aki reflektív kapacitással dolgozik • Szakmai kompetencia határainak az ismerete • Interpretatív megközelítés • Akciótanulás – problémafeltárás/értelmezés/megoldáskeresés • Hipotézis és nem diagnózis születése • Konklúzió, új horizontok, tapasztalás, sűrítés

18. A szupervíziós tanulás modellje / Luis van Kessel / A szupervizált által bejárandó út: • A tudás módozata / a belátás megszerzése, mélyen hozzájutni valamihez/ • A választás módozata / amikor meg kell tenni a szakmai feladat elvégzéséhez szükséges lépéseket, választás előtt áll / • A cselekvés útja / cselekvéssé alakítani a tanultakat /

19. A tudás módja • Tapasztalat közlése • Kifejezetté tevés • Specifikálás • Reflexió • Problémafelvetés • Belátás és elnevezés szakasza • Általánosítás

20. Mikor kérjünk szupervíziót? • burn-out prevencióként • szakmai vakfoltok felfedésére • selfáttétek, projekciók csökkentésére • tudás-fejlesztésre, tanulásra • elhúzódó konfliktus helyzetekben • krízisekben • szervezetfejlesztési problémákban

21. Add oda neki te a kezedet! Perzsia északi vidékén történt, hogy egy ember beleesett a mocsárba.Már csak a feje volt ki az iszapból. Teli torokból kiáltozott segítségért. A helyszínen nagy tömeg gyűlt össze, s az egykük rászánta magát a segítésre. „ Add ide a kezed, majd én kihúzlak a mocsárból” A süllyedő csak tovább kiabált és semmit sem tett, hogy a másik kihúzhassa. Odalépett egy harmadik és azt mondta: „ Láthatod, hogy soha nem fogja kinyújtani a kezét. Add oda neki te a kezedet, akkor majd megmentheted!” Nossrat Peseschkian