A minimumjövedelem Magyarországon

1. A minimumjövedelem Magyarországon A Magyar Szegénységellenes Hálózat tapasztalatai Jász Krisztina- a MSZEH vezetőségi koordinátora 2014. szeptember 18. Kesztyűgyár

2. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról A témához kapcsolódó legfrissebb szegénységi adatok • Az Eurostat jelentése szerint: • minden 3. magyar szegénységben él- 3,3 millió fő (100.000 fős növekmény egy év alatt) • a munkavállalók között is nőtt a szegénységgel, kirekesztődéssel veszélyeztetettek aránya (a részmunkaidőben dolgozók 16,5%-a) • az átlag magyar állampolgár naponta kevesebb mint 522 Ft-ot költ élelmiszerre (folyamatosan csökkenő a tendencia) • a súlyosan depriváltak aránya 26,8% (Közép-Magyarország: 26,6%!!!) • folyamatosan növekvő jövedelmi egyenlőtlenség (de még az EU-átlag alatt…)

3. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról • A szegénységi ráta (a mediánjövedelem 60%-a alatt) él a magyar emberek 17%-a (Forrás: www.napi.hu)

4. A makrotársadalmi környezetről és néhány ellátásról • magas inaktivitással párosuló kirívóan alacsony foglalkoztatási szint • drámaian alacsony legális keresetek • A 2014. júliusi adatok szerint a 414,2 ezer fő regisztrált álláskereső (www.afsz.hu) több mint fele nem jogosult semmilyen pénzbeli ellátásra • Mózer Péter becslése szerint kb. 350-460 ezer aktív korban lévő embernek tartósan nincs rendszeres látható jövedelme. (Forrás: Esély, 2013/6. p. 21.) • A szociális transzferek rendszere áttekinthetetlen, kesze-kusza, a szabályozási rendszer elégtelen.

5. A témánk szempontjából releváns ellátások • Az aktív korúak ellátásának két eleme Magyarországon: • a Rendszeres Szociális Segély: (RSZS) max. összege: 45.568 Ft (145 euro), FHT-ban részesülő családtag esetén: 22.768 Ft • aFoglalkoztatást Helyettesítő Támogatás: 22.800 Ft. (72,6 euro) forrás: Mi mennyi 2014-ben? www.afsz.hu • E két ellátástípus - véleményünk szerint – nem teremti meg a szociális minimumot a rászoruló emberek számára. • Az RSZS összege alacsony, szűk kört ér el, a családból csak egy fő veheti igénybe, a hozzájutás bonyolult és megalázó • A fenti két ellátás kizárja egymást • Érdemes-érdemtelen szegény dichotómia • (Bővebb információk: http://humanplatform.hu/home/)

6. A válasz: minimumjövedelem • Jelenleg a fogalmat illetően egy keretdefiníció áll rendelkezésre, amely szerint: a minimumjövedelem egy olyan, a társadalom rászoruló tagjai számára biztosítandó szociális juttatás, amely elősegíti, hogy a társadalom egyetlen tagja se éljen a méltó megélhetést jelentő jövedelmi szint alatt. • Mózer Péter szociálpolitikus megközelítésében: a minimumjövedelem egyéni jogosultság alapján igényelhető ellátás. Javasolt mértéke: az alapvető létfenntartás (ruházkodás, élelmiszerfogyasztás, közlekedés biztosítására szolgáló összeg.) • Azért egyéni: • mert így elkerülhető a jövedelemtesztelés • a személyi jövedelemadó-rendszer is egyéni az adózás alapja. A potenciális igényjogosultak: akik a nyugdíjbiztosítási rendszerben nem szereztek jogosultságot; akiknek a munkajövedelmük alacsony összegű; aktív korú nem munkaképesek; aktív korban lévő állástalanok. (Forrás: Esély, 2013/6. p. 30-31.) A minimumjövedelem célja nem csupán az ellátások anyagi mértékének növelése, hanem egy olyan eszközrendszer kialakítása, amely érdemi segítséget nyújt az érintettek számára a társadalmi integrációban. A prosperáló országokban kipróbált, működő modell, nem hat a versenyképesség ellen Nagymértékű a megtérülése Megtörhető általa a szegénység átörökítése

7. A minimumjövedelem bevezetését akadályozó elhárítandó tényezők • A jóléti társadalom helyett (köz)munkaalapú társadalmi modell,mint politikai prioritás • „A közfoglalkoztatás 2011-ben bevezetett rendszerének célja: az alacsonyan kvalifikált emberek számára olyan megoldást kell kínálni, amely hosszú távon biztosítja megélhetésüket és segíti visszalépésüket az elsődleges munkaerőpiacra. (Forrás: A közfoglalkoztatási csapda. p. 18. )” • A szakértők véleménye: nem a piaci állásba kerülést segítik a közfoglalkoztatási programok, hanem az érintettek körforgását a segélyek és alkalmi munkák világában • A társadalom tagjainak teherhordó/bíró és problémás rászorultakra való felosztása • Leegyszerűsítő magyarázatok, a szűk lencse használata • A társadalmi párbeszéd hiánya • A segélyezési rendszer- korábban már jelzett – sajátosságai • A komplex, egyénre szabott szociális szolgáltatások hiánya

8. Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében? • Az érintetti bázis létrehozása a közösségszervezés eszközeivel, ezen belül: • NCTA támogatás, egyéb forrás-kampányok, vidéken is! • Aláírásgyűjtés kezdeményezése- a Civil Kollégium Alapítvány révén –EPIC • Humán Platform: Budapest Kampány- Egyenlő Budapestet! • Aktív részesei vagyunk az Európai Szegénységellenes Hálózaton keresztül az európai szintű lobbi-tevékenységnek (partnerek: 5 pilot és az EAPN összes többi tagja) • Egy olyan bázis létrehozása a cél, amelynek keretében együttműködnek a szegénységben élő emberek, a szociális szakma reprezentánsai és a laikus közvélemény tagjai is • Ráhangolásként: májusi konferencia- EP-képviselőjelöltekkel (pech- egyikük sem lett az); támogatásukról biztosították az EMIN bevezetését • Megvalósítási stratégia

9. Mit tettünk és teszünk a minimumjövedelem bevezetése érdekében? • A döntéshozók felé: (ami a nyitottságuk függvénye) • Szakértői fórumok megteremtésében való aktív együttműködés • A minimumjövedelem köztudatba való beemelése • Hangsúlyos együttműködés a hazai szakértőkkel • Célunk: az innovációkra nyitott döntéshozói és szakmai légkör megragadása!

10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Magyar Szegénységellenes HálózatCím: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 17. V/19. Tel: +36 305 90 20 29, +36 30 298 88 26 E-mail:hapn@hapn.hu Website:www.mszeh.hu Facebook:http://www.facebook.com/mszeh.hapn