Lelki egészség megőrzése, lelkiállapot és mitokondriális betegség

1. Lelki egészség megőrzése, lelkiállapot és mitokondriális betegség Készítette: Gréci Judit Egészségfejlesztő-mentálhigiénikus Képek forrása:internet

2. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA • Egészségügyi Világszervezet szerint: teljes testi-lelki- szociális jól-lét, nem csak a betegség vagy nyomorúság hiánya • Új, pozitív fogalom: jól érzem magam, az élet legkülönbözőbb területein meg tudok felelni önmagam és mások elvárásainak

3. LELKI EGÉSZSÉG FOGALMA • Lelkileg egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud • Tud örülni és örömöt szerezni másoknak • Negatív érzelmeket is ki tudja fejezni (harag, düh)

4. A magyar lakosság lelkiállapota • Lelki betegségekből több van, mint más európai országokban • Az alkoholisták száma 800 ezer fő • A gyógyszerfüggők száma 400 ezer fő • A befejezett öngyilkosságok száma 3000/év, de a megkísérelt ennél jóval több • Minden 4. felnőtt az élete során legalább egyszer szenved lelki betegségben • Minden 5. gyermek és fiatal magatartás-zavarral vagy lelki betegséggel küzd

5. Mindezek okai • Felgyorsult világ, szerzési láz, hivalkodó fogyasztás • Válások nagy száma • Többgenerációs családok hiánya, gyerekek „burokban” nevelése • Közösségi élet háttérbe szorulása • Civil szervezetek kis száma • A gazdasági válság miatt sokan féltik a jól-létüket, de jó oldala is lehet!

6. Lelki betegségek megelőzése • Felgyorsult világunkban nem könnyű, de nem lehetetlen • A külvilágot egy bizonyos mértéken túl ne engedjük be otthonunkba • Menjünk ki a természetbe!

7. STRESSZ • Stressznek nevezzük az olyan helyzeteket, amikor az ember úgy érzi, lelki vagy fizikai jól-léte veszélybe került • Testi változások kísérik („Üss” vagy „fuss”) • Nehéz volna kiiktatni és az nem is volna jó • Kétféle stressz van: jó és megterhelő stressz, az illető hozzáállásán is múlik, hogy egy-egy helyzetet hova sorol

8. Stressz kezelése, javunkra fordítása • Társas támogatás • Megküzdés • Iskolázottság/műveltség szerepe • Kocogás • Kacagás • Relaxáció • Optimizmus, • szívósság

9. Leggyakoribb lelki betegségek • Depresszió • Pánikbetegség • Szorongásos zavar, kényszer-betegség • Skizofrénia • Szenvedély-betegségek • Gyermekkorban: hiperaktivitás, evés-zavar(serdülők, ifjak) • Ritkábbak: értelmileg akadályozottak, autisták

10. DEPRESSZIÓ • A nők 18-25, a férfiak 8-11%-a legalább egy depressziós epizódot átél életében • Krónikus testi betegségek hajlamosítanak rá • Biológiai és szociológiai háttértényezőit is ismerjük

11. DEPRESSZIÓ HÁTTERE • Az idegsejtek közötti ingerület-átvivő anyagok (noradrenalin, szerotonin) hatásának csökkenése-biológiai ok • Genetikai tényezők-családokban halmozódhat • Szociológiai tényezők, élethelyzet-problémák • Testi betegségek (gyakori: gyulladásos és funkcionális bélbetegség, koronária szívbetegség, stroke utáni állapot, sclerosis multiplex, váz-, izom-rendszeri betegségek)

12. Szociológiai rizikófaktorok -depresszió • Fontos veszteségek (családtag, társ,hivatás- munkahely, egészség), gyász • Társas támogatás hiánya • Magány • Megküzdési stratégiák közül az önbüntetés és ún. emóció-kiürítés („gőz kieresztése”, bosszú) gyakori alkalmazása • Idősek-az első három faktor sokuknál halmozódik, megváltozott az idős ember társadalmi értékelése

13. Depresszió tünetei • Szomorúság, érzelmi kiürülés • Lelassult gondolkodás, önvád, öngyilkossági gondolatok • Beszűkült figyelem • Betegségtudat • Szorongás, nyugtalanság • Indíték-szegénység,munkateljesítmény zavarai • Étvágy, testsúly, alvás körüli problémák

14. Tünetek folytatása • Az aluszékonyság főleg a „téli” depresszióra jellemző • Gyakori az „átalvási” zavar-hajnali ébredés után nem tud visszaaludni • „Mikromán” (alulértékelő) gondolatok-”csúnya vagyok, buta vagyok, nem lehet engem szeretni” • Veszélye az öngyilkosság • 6-8 hónapos epizódokban zajlik, majd oldódik, de ezt nem szabad megvárni az öngyilkosság lehetősége miatt! • Különleges formája a bipoláris betegség, ahol a búskomorság mániás epizódokkal változik

15. SZORONGÁSOS ZAVAROK • A szorongás nem mindig kóros. Normál szorongás a stresszre adott válasz-reakció, amely segít a fenyegetettség leküzdésében • Kórossá akkor válik, ha már nem segíti, hanem gátolja a megküzdést, erősebb a vélt vagy valós fenyegtettség által indokoltnál és testi tüneteket is okoz (szívdobogás-érzés, hasi panaszok, verítékezés, remegés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban)

16. Szorongás formái • Generalizált szorongás („örökké aggódom”) • Pánik-betegség:szorongásos roham, halálfélelem, megőrüléstől félelem,15-20 percig tart. A rohammentes időszakban a rohamtól való félelem rontja az életminőséget. A beteg kerüli azokat a helyzeteket, amelyben volt már rohama, így élettere beszűkül. Akár nem képes elmenni otthonról (ún. agora-fóbia)

17. SZORONGÁS FORMÁI 2. • Fóbia: beteges félelem olyan dolgoktól, amelyek eredendően nem szorongást keltők-pl. rovaroktól, bezártságtól, járművekben tartózkodástól • Kényszerbetegség: alapja egy kényszer-gondolat: pl. túl sok a baktérium, amely szorongást okoz, ezt próbálja kényszer-cselekedettel csökkenteni az illető, pl. állandó mosakodással, fertőtlenítéssel • A szorongásos zavarok a lakosság kb. 10%-át érintik!!! Jól kezelhetők!

18. Hajlamosító tényezők • Biológiai-genetikai tényezők (inger-átvivő anyagok!) • Hormonális tényezők • Méhen belüli és születés körüli problémák • Gyermek bántalmazása, elhanyagolása • Kóros tanulás • „óvott gyermek” • Társadalom befolyása • Személyiség jellemzői

19. Élettani szorongások • A személyiség-fejlődés velejárói • Csecsemőkor: leeséstől • 8-9 hónapos kor: leválási szorongás • Csecsemőkor vége: idegenektől • Kisdedkor: test sértésétől, fájdalomtól • Óvodáskor: képzeletbeli lényektől • Kisiskoláskor: szerepléstől

20. SZKIZOFRÉNIA • „Tudathasadás”- a személyiség egyik része egészséges, másik része beteg • A dopamin nevű ingerület átvivő anyag a központi idegrendszer egyes részein fokozottan, más részein a normálisnál kisebb mértékben van jelen • Ezért vannak ún. „pozitív” (téveszmék, hallucinációk, agitáltság) és „negatív” (érzelmi elsivárosodás, gondolat-elvonás) tünetek

21. SZKIZOFRÉNIA FOLYTATÁS • A betegek lehetnek veszélyesek önmagukra vagy másokra, de jellemzőbben félénkek • A lakosság kb. 1%-át érinti • Állapot-romlásokban (schub) és panaszmentes(ebb) időszakokban zajlik • 15-35 éves korban indul, sok beteg gyermekként zárkózott, „magának való”, különc volt-újabb próbálkozások vannak, hogy ebben a fázisban avatkozzanak be

22. SZKIZOFRÉNIA JELLEMZŐK • Hiányos betegség-belátás, emiatt gyakori a kezelés önkényes abbahagyása, a gondozásból elmaradás, pedig ma már jó gyógyszerek vannak

23. SZEMÉLYISÉGZAVAR • A személyiség a belső tulajdonságaink összessége, a temperamentumból és a jellemvonásainkból áll • Személyiség-vonásaink serdülőkorra kifejlődnek, de soha nincs késő a fejlődéshez • A személyiségzavarok a mai pszichiátria legkomolyabb kihívásai

24. Személyiségzavarról beszélünk, Ha a kifejlődött személyiség-vonások: • A beteget gátolják a változásokhoz való alkalmazkodásban • Rugalmatlanok, a tapasztalatok hatására nem változnak, rosszul működő kapcsolatokhoz vezetnek • Szenvedést okoznak a betegnek, de a környezetének is • A beteg „én-azonosnak”, sajátnak tekinti őket, ezért nehéz kezeléssel befolyásolni • A beteg úgy éli meg, hogy probléma nem vele, hanem a környezetével, körülményekkel van

25. Példák személyiségzavarra • Szkizotíp személyiségzavar: különcök, szokatlan-furcsa megjelenés, viselkedés, gondolkodás, különös hiedelmek, túlbonyolított beszéd • Nárcisztikus személyiségzavar: túlértékelik képességeiket,fennhéjázók, nem tűrik a kritikát, jogot formálnak bizonyos dolgokra

26. PÉLDÁK folytatása • Anti-szociális személyiségzavar: figyelmen kívül hagyják mások személyiségi jogait, képtelenek indulataikat kontrollálni, gyakran követnek el bűncselekményt • Borderline zavar: nem stabil az énképük, hangulatuk, másokhoz fűződő viszonyaik. Kapcsolataik kaotikusak. Impulzívak, gyakori az önsértés, öngyilkossági kísérlet. Sokukat gyermekkorban bántalmazták.

27. Term. támaszok Gyógy- szeres Pszicho- terápia Lelki betegségek kezelése • Több pillér

28. Melyik szakemberhez forduljak? • Pszichológus: bölcsész (nem orvos), lelki eszközökkel kezel- gyógyszeres kezelést nem alkalmaz. Elsősorban olyan ún. normál krízis-helyzetekkel foglalkozik, amely még ép-lélektanilag felfogható • Pszichiáter: orvos, a lélek nem szervi betegségeivel foglalkozik („szoftver-problémákkal)

29. Szakemberek folytatása • Neurológus: az idegrendszer szervi elváltozásaival foglalkozik („hardver”-problémák) • Pszichoterapeuta: lélektani módszerrel gyógyító szakember. Ilyen képzettséget orvos vagy pszichológus szerezhet.

30. Szakemberek fellelhetősége • Pszichológus: kórház-rendelőintézet (klinikai pszichológus), nevelési tanácsadó, családsegítő-, és gyermekjóléti szolgálat, oktatási intézmények: előzetes bejelentkezés • Pszichiáter: rendelőintézet, nem beutaló-köteles szakrendelés, ált. időpontot kell kérni

31. Mi történik, ha elmegyek? • Kérdésre a probléma elmondása saját szavainkkal, • Családi és egyéni kórelőzmény felvétele • Tesztek (teljesítmény és/vagy személyiség-tesztek) • Sz.e. kiegészítő vizsgálatok (neurológiai, laboratóriumi, belgyógyászati) • Az együttműködés kereteinek tisztázása

32. Gyógyszeres kezelés • Nem állítja helyre a személyiséget, de a biokémiai eltérés javításával csökkenti a panaszokat, lehetőséget teremt a további lépésekhez (pszichoterápia, életvezetési problémák megoldása) • Alapbetegségről, szedett gyógyszerekről be kell számolni!!! • Nem hatnak rögtön!

33. PSZICHOTERÁPIÁK • Pszichoanalízis • Viselkedés-terápia • Személyközpontú terápia • Pszichodráma • Relaxáció, autogén tréning, imagináció • Csoportterápiák

34. Pszichoanalízis • Kialakulása összefonódik a hipnózissal • Freud rakta le az alapjait • Tudatos/tudat-előttes/tudattalan: jéghegy-jelenség

35. Pszichoanalízis folytatása • Pszicho-szexuális fejlődés szakaszai • A tudattalanban lévő belső konfliktusok okozzák a betegséget, ezek tudatos szintre hozása a cél- az egyént feldolgozásra készteti. • Magára talál a páciens,jobb életminőséggel él tovább, megtanulja önmagát analizálni

36. ANALÍZIS KERETEI • Kellő intellektus, introspekció képessége szükséges hozzá • Hosszadalmas • Nem olcsó

37. Kognitív-,viselkedés- terápia • A pszichoanalízis ellentételezéseként jött létre • Az objektív, megfigyelhető emberi viselkedésre helyezi a hangsúlyt • Keveset foglalkozik a múlttal • Feltárják,milyen helyzetben jött elő a tünet (pl. fóbia), milyen tényezők tartják fenn a tünet-viselkedést

38. Kognitív-, viselkedés-terápia II. • Terápiás terv, szigorú időhatárok, házi feladatok, a terapeuta ellenőrzi • Feltárják a kellemetlen helyzetben jövő automatikus negatív gondolatokat és a hibás alapsémát, igyekeznek megváltoztatni ezeket • Rövid terápia

39. Mitokondriális betegség és lelkiállapot • A betegeknél gyakoribb a depresszió, szorongásos zavar, mint az átlag-lakosságnál, szkizofrénia és mentális retardáció is előfordul • Az ingerület-átvivő anyagok szinapszisba (idegsejtek közti összeköttetés) áramlásához ATP szükséges, ez lehet a biológiai magyarázat

40. MITO és lelki betegség-szociológiai háttér • A mozgás, érzékszervi működés (látás-hallás) romlásával az élettér, társasági programok lehetősége beszűkülhet • Többen elveszítik társukat, barátaikat, vagy nem is találnak társat, nem mernek gyermeket vállalni. Ha vállaltak: szorongás a gyermek érintettsége miatt • Súlyos esetben az egyén izolálódik (egyedül marad a világban)

41. Szociológiai magyarázatok 2. • Aki már nem tud dolgozni vagy kénytelen foglalkozást, hivatást váltani, a karriert, munkahelyet meg kell gyászolni, plusz az anyagi helyzet romlik • A romló fizikai állapot, a kiszolgáltatottság sokakat keserűséggel, félelemmel tölt el • Szorongást kelt a kevés- a betegséget ismerő-szakember, szakrendelés,rehabilitációs intézmény, a hosszas várólisták

42. MIT TEHETÜNK? • A depresszió és a szorongás ellen komoly védelmet nyújt a társas kapcsolati háló, fontos ennek megőrzése, újjáépítése, hasonló helyzetben levőkkel kapcsolat-felvétel (betegszervezetek) • A megváltozott helyzetben próbáljuk meg megtalálni a pozitívumot, ha nehéz is

43. Mit tehetünk még? • Informálódás, beteg-szerepből tanuló szerepbe emelkedés (kevésbé szorongunk azoktól a helyzetektől, amelyekről többet tudunk) • Szükség esetén ne szégyelljünk szaksegítséget kérni (ma már nem jelent megbélyegzést). Fontos a szakemberrel a kölcsönös bizalom és szimpátia!

44. Érdekes újdonságok A táplálkozás-tudomány és az orvoslás felismerték az étrend és a lelki betegségek összefüggéseit.

45. Bélflóra-mentális betegségek kapcsolatának magyarázata • Régi megfigyelés, hogy a fekélyes vastagbél-gyulladás,irritábilis bél-szindróma, coronária-történések, II.típusú cukorbetegség és a depresszió gyakran társuló állapotok • Lehetséges, hogy nem ok-okozatról, hanem közös gyökerekről van szó • Két teória: 1, IgG típusú (késleltetett) étel-allergiák 2, bélflóra-citokinek kapcsolata

46. Bélflóra-citokin teória • A „nyugati”-cukorral, fehér liszttel készült ételekben bővelkedő, gyümölcsben, zöldségben, halételben szegény-étrend hatására a bélflórában csökken a Bifidobaktériumok, Lactobacillusok és Bacteroides speciesek csíraszáma, elszaporodik az E.coli • Nő a bélfal áteresztő-képessége, módosul a tranzitidő

47. Teória folytatása • A baktériumok által termelt toxikus anyagcsere-termékek fokozott mennyiségben kerülnek a keringésbe és átjutnak a vér-agygáton • Emellett a módosult bélflóra a fehérvérsejtek citokin-termelését az IL-6 és TNF, vagyis a gyulladás-keltő citokinek irányába tolja el---”low grade” inflammatio(krónikus kisfokú gyulladás) • Bizonyíték: depressziós epizódban gyakran emelkedett CRP és homocisztein-szint (Helsinki, 2010.)- gyulladást jelző vérvételi leletek

48. Hazai megfigyelések • Dr. Fehér János és mtsai (Orvosi Hetilap 2011. szept. 8., 1477-1488. oldal)- fekélyes vastagbél-gyulladásban probiotikum, omega-3 zsírsav, D-vitamin és B-vitamin komplex adása nem csak a bélpanaszokat, hanem a társult depressziót is javította!

49. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!