Clostridium pasteurianum

1. Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum

2. Prokaryota (valódi sejtmag nélküli élőlényeknek) • Baktériumok • Sugárgombák • Fitoplazmák …. • Eukaryota (valódi sejmaggal rendelkezők) • Protozoa - Protozoonok • Chromista - Kromisztumok • Fungi - Gombák • Plantae Növények • Animalia - Állatok

3. FITOPLAZMA 1967-ben fedezték fel Korábbi neve: mikoplazma (MLO) JELLEMZŐI: Egysejtű, szabálytalan alakú 100-1000 nm - elektronmikroszkóppal vizsgálható Sejtfal nincs, csak 3 rétegű sejthártya Magállomány, maghártya még nincs Táptalajon nem tenyészthetők Csak tetraciklinekre érzékenyek Európában többségük (gyümölcsfajokat és szőlőt fertőzőek) karantén vagy veszélyes kórokozók

5. Nevezéktan: European stone fruit yellowing phytoplasma Terjedés: mechanikailag és maggal NEM vegetatív szaporítással – gyümölcsfajok és szőlő rovar vektorokkal: kabócák, levélbolhák Terjedés a növényben: floémben szisztemizálódik Kimutatásuk: PCR technikával (polimeráz láncreakció)

6. Algae – algák, moszatok • 1. Prokatióta algák • Cyanophyta (Cyanobacteria) - kékmoszatok (kékbaktériumok) törzse • nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • nagy alkalmazkodó képességűek

7. Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Microcystis flos-aquae Nostoc commune

8. Az első Eukarióták feltételezhetően a Protisták/Protozoonok (egysejtű élőlények összetett belső sejt struktúrával) közé tartoztak. A mai Protisták rendkívül változatos élőlény csoport. Törzsfejlődésük menetét rendkivül nehéz tisztázni Gyakran van ostoruk v. csillóik, ami a mozgást teszi lehetővé. Az eukarióták ostorának szerkezete alapvetően eltér a prokarióták ostorának szerkezetétől. • Euglena sp.

9. Apicomplexans Sarcodines Ciliates Flagellates Protozoa csoportok7 tagozatra (phylumra) osztjuk.

10. Csoportosan élő Protozoonok Volvox colony

11. Testfelépítésük • Alakjuk, testszimmetriájuk változatos • Mértük is nagy változatosságot mutat • Flagellaták: 2-5 µm, Ciliatál: 10-50 µm, Steutor coeruleus: 1-3 mm egyes élősködő ostorosok mérete alig éri el a 2 - 4 millimikront (m.), a sugárállatkák telepei 25 centiméteresek is lehet. • A citoplazma két részre különül el: külső—ektoplazmaés belső—endoplazma

12. mozgási szervecskék- állábak, ostorok, csillók. • Vakuólák- emésztő lüktető vakuólák. • heterotróf vagy vegyes táplálkozású • egysejtűek sejtformája. nincs állandó alakjuk (amőba), a sejtforma többé-kevésbé állandó (csillósok) a pelliculának vagy bőrkének köszönhetően.

13. Testfelépítésük • Planktonikus szervezeteknél—alaki ellenállást növelő képletek (tüskék), a lebegést segítik • A talaj pórusok kis mérete miatt az itt élők mérete 20-30%-al kisebb a szabadon élő fajtársaik méreténél

15. Ostorosok (Mastigophora) • a legősibb protozoonokat képviselik. Egyrészük szaprofita életmódot él, másrészük pedig, mint humán és állati parazita, súlyos betegségeket vált ki. Utóbbiak közé tartozik az afrikai álomkór okozója, a Trypanosoma gambiense. • Tulajdonképpen ide sorolhatók azok a fotoszintetizáló ostorosok is, amelyek fény hiányában kemoorganotróf táplálkozást végeznek. Ilyenek az Euglena-félék.

16. Parabazális-testes ostorosok (Kinetoplastida, Кінетопластиди)Álomkór -Trypanosoma brucei

17. Trypanosoma gambiense - álomkór ostoros

18. Amőbák (Sarcodina) • kétféle típusú vegetatív sejtet hoznak létre: vagy csupasz, állábakkal mozgó sejtet, mint az Amoeba nemzetség tagjai, vagy pedig merev héjjal rendelkező amőboid sejteket, mint a Foraminfera fajok. Az Amoeba fajok többsége szaprofita, néhány humán és állati parazita is előfordul azonban közöttük, mint amilyen a belekben élősködő Entamoeba histolytica. A foraminiférák amőboid sejtjei ellenálló, többnyire CaC03 tartalmú díszes héjba húzódnak vissza, csak táplálkozáskor nyúlnak ki belőle. Héjuk nagyon ellenálló, több száz millió évig is megmaradó fosszília. Fontos szerepük van a geológiai kutatásokban.

19. Subph.: Sarcodina altörzsSuperclassis: Rhizopoda – GyökérlábúakSp.: Amoeba proteus - óriás amőba

20. Vérhasamőba (Entamoeba hystolytica, E. coli)

21. O.: Foraminiferida - Lyukacsosházúak Sp.: Rotalia beccari

23. Superclassis: Actinopoda(Radiolaria - Sugárállatkák)

24. Csillósok (Ciliophora) • életciklusuk valamely fázisában csillókkal rendelkeznek. • papucsállatkák (Paramecium fajok). A táplálékot a sejtszájon keresztül veszik fel, amely a garatba, majd az emésztő űröcskébe kerül. Jellemző sajátosságuk, hogy sejtjeik két különböző sejtmag makronukleuszt és mikronukleuszt tartalmaznak. Előbbi nagyobb, poliploid, és a s növekedésével, regenerációjával kapcsolatos működést végzi, míg a második kisel diploid és ebben játszódik le a kromoszómák rekombinációja, valamint belőle alkul ki a makronukleusz. Az ivaros folyamat során, párosodáskor a mikronukleusz kicserélődnek, illetve fuzionálnak. Sok Paramecium endoszimbiózisban él baktériumokkal, amelyek vitaminokkal vagy egyéb életfontosságú növekedési faktor látják el a gazdasejtet. A csoportra a szaprofita életmód jellemző, bár néhány áll vagy humán parazita is előfordul közöttük. Ilyen pl. a Balantidium coli.

25. Szájtölcséresek (Vestibulifera)Balantidium coli

26. Sp.: Paramecium caudatum - papucsállatka

27. Spórások (Apicomplexa) • csoport sok fajt foglal magába, amelyekre az élősködő életmód jellemző. Sejtjeik is ennek megfelelően fejlődtek: mozdulatlanok táplálékfelvételük felszívással történik. Mint nevük is mutatja, sejtjeik spórákat hoznak létre. Ezek azonban nem kitartó képletek mint a baktériumok vagy a gombák esetében, hanem a gazdasejtek megfertőzésére képes sporozoitok. Számos fajuk gerinces vagy gerinctelen állatokban élősködik, sőt gazdaváltásra is képes. A legfontosabb emberi parazita a maláriát okozó Plasmodium vivax és a toxoplazmózis kórokozója, a Toxoplasma gondii.

28. Apikális-szervü egysejtűek (Apicomplexa, Апікомплексні)

29. Malária plasmodium

30. Ph.: Apicomplexa törzsO.: Coccidia - SejtélõsködõkSp.: Plasmodium spp. - malária kórokozók 17.

31. Sp.: Plasmodium spp. - malária kórokozók

32. PROTOZOA - Prozozoonok (állati egysejtűek országa) Ebbe az országba sorolt élőlények inkább az állati egysejtűekkel mutatnak rokonságot (amőbaszerűek, sejtfaluk nincs). Acrasiomycota - Sejtes nyálkagombák törzse Bomló növényi anyagokon élnek, víz vagy táplálék hiányában feromonokat kibocsátva csoportosulnak, de önállóságukat megőrzik. Myxomycota - Valódi nyálkagombák törzse Amőba és ostoros formája is lehet. A zigóták összeolvadva plazmódiumot képeznek, melyek gyümölcs alakú spórákat hozhatnak létre. Baktériumokat, szerves törmeléket kebeleznek be. Plasmodiophoromycota (Phytomyxea) - Élősködő nyálkagombák törzse Plazmódiumaik (többmagvú sejtek) a növényi szövetekben fejlődve daganatokat, varasodás okoznak. pl. Káposzta gyökérgolyva, Spongospórás varasodás

33. Gombák (Fungi, Mycophyta) • Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak • Teleptestűek • Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett • A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel • Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)

34. Nyálkagomba Aktívan mozgó amőbaszerű test Helyhez kötött spóratermő test

35. Két nyálka-gomba faj

36. Spóratermő testek

37. Nyálkagombák - Myxomycota Kakukknyál – Mucilago spongiosa

38. A növénykórokozó gombák • Élősködő nyálkagombák (Plasmodiophoromycota) • Csupasz, sejtfal nélküli tenyésztest: a plazmódium • Cseppfolyós vizet nem nélkülözhetik • A plazmódium a növény szövetében helyezkedik el, onnan kikerülve amőbaszerűen (mixamőba) mozog • Ivartalan szaporítósejtjeik: zoospórák két sima ostorral • Ivarsejtjeik: planogaméták szintén két sima ostorral • Endoparazita életmód, kitartó spóra = ciszta Példák: Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) Polymyxa betae – rizomániát terjeszt cukorrépán

39. Káposzta gyökérgolyva

40. CHROMISTA – Kromisztumok (növényszerűek országa) Az ide tartozó gombák klorofilljukat elvesztett és így heterotróffá vált moszatok. Régebben moszatgombáknak is nevezték. Sejtfalukban cellulóz van! Oomycota - Petespórás gombák törzse Testük több magvú (cönocitikus), harántfallal nem rendelkező (aszeptált), fonálszerű sejt (osztatlan hifa). Nevüket ivaros szaporodásukról kapták: a hím- és női ivarszervek egyesülésével egy dupla falú, a kedvezőtlen időjárásnak ellenálló zigóta képződik, melynek neve a petespóra. Ivartalan szaporodásuk zoospórákkal (ritkábban konidiummal) történik Ide tartoznak többek között a fitoftóra- és peronoszpórafélék.

41. Petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes • ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak • vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.) • a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmoparaviticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya– Plasmopara viticola

42. (B) Petespórás (oospórás) gombák (Oomycota) • Nem valódi gombák, sejtfaluk cellulóz (mint a növényeké) • Vegetatív testük: cönocítikus micélium • Endofita életmód (növényen belül) • Ivartalan szaporodás: zoosporangiumból zoospórák szabadulnak ki, amelyek 1 sima és 1 tollszerű ostorral mozognak vízben • Ivaros szaporodás: oogámia (oogónium és anterídium egyesülése) Példák: palántadőlés (Pythium debarianum) burgonyavész (Phytophtora infestans) szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)

43. Burgonyavész Szőlőperonoszpóra

44. Szőlőperonoszpóra, szőlőragya– Plasmopara viticola

45. r:Saprolegniales Halpenész – Saprolegnia ferax

46. Algae – algák, moszatok • 1. Prokatióta algák • Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta) • nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) • elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) • nagy alkalmazkodó képességűek

47. Az algák osztályozása Hortobágyi: Növénytan 2. alapján Uránia Növényvilág 1. alapján Törzsek: Osztályok: Törzsek: Cyanophyta Cyanophyta (kékmoszatok) Euglenophyta Euglenophyta (ostorosmoszatok) Chrysophyta (sárgásmoszatok) Chrysophyceae (sárgamoszatok) Chrysophyta Xanthophyceae (sárgászöld m.) Xanthophyta Bacillariophyceae (kovamoszatok) Bacillariophyta Pyrrophyta (barázdásmoszatok) Dinophyceae (páncélos ostorosok) Dinophyta Cryptophyceae (egybarázdás m.) Cryptophyta Chlorophyta (zöldmoszatok) Chlorophyceae (zöldmoszatok) Chlorophyta Conjugatophyceae/Zygophyceae (járommoszatok) Zygophyta Charophyceae (csillárkamoszatok) Charophyta Phaeophyta Phaeophyta (barnamoszatok) Rhodophyta Rhodophyta (vörösmoszatok)

48. Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Microcystis flos-aquae Nostoc commune

49. Algae • 2. Eukarióta algák (moszatok) • Az algákkal foglalkozó tudomány a fikológia vagy algológia. Az algák olyan eukarióta organizmusok, amelyek kloroplasztiszt tartalmaznak és fotoszintézissel oxigént termelnek.Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények • Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek • Főként vízi életmódot folytatnak

50. Eukarióta algák (moszatok) • Az algák törzsfejlődésüket tekintve nagyon heterogének, amelyek egyes csoportjai a növényekkel (pl. zöldalgák, vörösmoszatok), mások a protozoonokkal (pl. Eugléna-félék) hozhatók közelebbi rokonságba. Néhány algacsoport ezeknél jóval korábban alakult ki (pl. barnamoszatok, diatomák).