Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zselici Lámpások ZSELICI LÁMPÁSOK CSELEKVŐ PROGRAM – TERMÉKARCÚ FALVAK RENDSZERHÁZ Budapest, 2008 Szeptember 18. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zselici Lámpások – Összefoglaló a térségről A(z) Zselici Lámpások területe 49 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 39,054 fő, a városokban élő lakosok száma 7,977 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Zselici Lámpások – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 39,054 • Nagybajom • 3,427 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 49 • Kadarkút • 2,743 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 3 • Kaposmérő • 2,578 fő • Közszféra • Hátrányos helyzetű települések száma • 35 • Böhönye • 2,449 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 9 • 5 • Fő fejlesztési prioritások száma • 25 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 8 • 24 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 28 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zselici Lámpások – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,590,409 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 447,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,590,409 • Falumegújítás és -fejlesztés • A kulturális örökség megőrzése • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 570,759 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 164,886 • Leader képzés • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zselici Lámpások - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A helyzetelemzéshez kapcsolódva, jellemző, hogy a zselici falvak elöregedőben vannak, szolgáltatás és közösség hiányosak, magas a munkanélküliség, a településeken nincsenek tudatosult, reményt keltő célok, követhető minták. Az értelmiségiek számára a kistelepülések nem nyújtanak kihívást. A problémák megoldását csak tudatos vidékfejlesztő munka eredményezheti, amely összekapcsolódik az emberek életével, a helyi adottságokkal, ugyanakkor egymással összefüggő, a gazdasági, civil és az állami szférát is megmozgató projektekre épít, amelyeknek együttes hatása önfenntartó, hosszú távú perspektívát nyújtó fejlődési úthoz vezet. • Lehetőségnek a kialakulóban lévő együttműködés, összefogás szándéka tekinthető. • A települések gazdasági együttműködésének szorosabbá tételével, az egyes települések közötti információs kapcsolat erősítésével megindulhat a fejlődés a vidéken. A gazdasági szférában a mezőgazdasági hagyományok, a feldolgozási szint növelése, a turizmus fejlesztése hozhat eredményeket. Szükséges az emberi erőforrások fejlesztése, a képzés, a szemléletformálás. További lehetőség az új elvárásokhoz igazodó értéknövelt termékek, szolgáltatások, „zselicikumok” megjelenése, továbbá a befektetéseket vonzó helyi gazdasági környezet és a marketing. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zselici Lámpások – A stratégia alapvető célja • A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Zselici Lámpások Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakozott 48 település a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Zselicben, jórészt Kaposvár vonzáskörzetében a 61-es és 67-es főközlekedési utak találkozásánál, a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól déli, a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Északról a Somogyi dombság, délről és nyugatról Belső-Somogy, míg keletről a Kapos-völgye határolja. 23 település a kadarkúti, 22 a kaposvári, 1 a marcali, 2 pedig a barcsi statisztikai kistérséghez tartozik. Települései közül 35 település a társadalmi, gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik (Bárdudvarnok, Böhönye, Csököly, Fonó, Gálosfa, Gige, Hajmás, Hedrehely, Hencse, Jákó, Kadarkút, Kaposfő, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposszerdahely, Kercseliget, Kisasszond, Kiskorpád, Kőkút, Lad, Mike, Nagybajom, Nagyberki, Pálmajor, Patca, Patosfa, Rinyakovácsi, Simonfa, Szabadi, Szenna, Szilvásszentmárton, Visnye, Zselickisfalud). • A fejlesztési területen élők száma: 37.247fő,Kaposvár külterülete nélkül(1807fő). • A zselici térség településszerkezetében meghatározó szereppel bírnak az aprófalvak, s magas a külterületek aránya. A térség alapvetően rurális jellegű. A Helyzetfelmérés adataiból is látszik, hogy döntően elöregedő, kis lélekszámú községekről van szó, melyek képtelenek lakosságuk önálló megtartására és igényeik kielégítésére. A népesedési mutatók csökkenő születésszámot mutatnak. A közlekedésre a fejletlenség a jellemző. A mezőgazdaság problematikus pontja a feldolgozóipar. A megtermelt javak feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a Zselicet. Az erdőgazdálkodás korábban a foglalkoztatás egyik főszereplője volt az erdei településeken, ezt a szerepet részben elvesztette. A településcsoport kedvező táji-természeti adottságokkal bír. A turizmus, mint vidékfejlesztő sikerágazat a Zselicben is fellelhető, a turizmus gazdasági jelentőssége a zselici falvakban is érezteti hatását. Jól mutatja mindezt a szálláshelyek körének bővülése, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javulása, de számuk az igényekhez és a lehetőségekhez képest nagyon alacsony. Évtizedek óta a zselici kistérség idegenforgalmának alapja a vadásztatás volt, a vadászat infrastruktúrája fejlett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Jelentős alappillére a turizmusnak. A kilőtt vadak elszállítása helyett célszerűbb lenne helyi feldolgozó kapacitásokat kiépíteni, s feldolgozott formában továbbszállítani. • A célok eléréséhez vezető utat legtöbbször kövek keresztezik, melyből közös összefogással utak és lépcsők épülnek. A siker az összefogásban, a tenni akarásban, a szakmaiságban, a külső erők segítésében, az egymásra épülő rendszerszemléletben, a jövőkép tudatosításában és az elkötelezett, felelős emberek kitartásában rejlik. A fentieknek köszönhetően öntudatra ébredt a Zselic. Felismerte, hogy a falusi élet élhető is lehet, ha az ott élők a motiváló célokat felismerik és összefogva tesznek is érte. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • Ökológiai (zöld)folyosó övezet a települések 71%-a, ahol azonos vagy különböző típusú élőhely-komplexek közötti átjárhatóságot biztosító területek, amelyek mint útvonalak lehetővé teszik a fajok populációinak kommunikációját. Ezek döntő részben mesterséges eredetűek, fennmaradásukhoz, funkciójuk ellátásához folyamatos emberi beavatkozás is szükséges. • A települések 67%-a a tájképvédelmi területek övezeti besorolásba tartozik. A besorolás alapja a tájkarakter, a történetileg kialakult értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése és nem utolsósorban a kilátás-rálátás szempontjából kedvező, nagyobb távolságról látható, nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelmi, a vizuális szennyezés megakadályozása. • Kiemelten érzékeny természeti területi övezetbe a települések 20%-a tartozik, melyeknél a természetvédelmi érdekek és szempontok az elsődlegesek. . Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A földtörténeti folyamatok révén alakultak ki a térséget alkotó tájak. Somogy megye nagy részén két középtáj- Külső – és Belső-Somogy osztozik. Somogy megye részét képezi még a Zselic, amely kistájként a Tolna- Baranyai dombság része. A Kapos völgyétől délre találhatók a Zselic kiemelt és feldarabolódott vonulatai. A Zselic észak-nyugati része tartozik Somogy megyéhez. A területet észak déli völgyek jellemzik, meredek völgyoldalakkal és viszonylag széles, lapos völgyekkel. A Zselic átlagos tengerszint feletti magassága 211 méter, ennek ellenére aprólékos tagoltsága révén a Dunántúl egyik legmozgalmasabb és legszebb tája. Az összefogás ezen előnyök kölcsönös kiaknázására jött létre. Igaz nem minden település tartozik a Zselichez, de sok szempontból annak előterében foglalnak helyet. Felszíni vizeik a Zselicből indulnak, domborzati, talajtani és kisebb mértékben éghajlati viszonyaik is inkább a Zselicséghez kötik. • A Zselici Lámpások Leader csoportot alkotó települések az alábbiak szerint csoportosíthatók: a Kelet-Belső-Somogy ( Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Bárdudvarnok, stb.),Dél-Külső – Somogy, (Kaposmérő, Kaposújlak, Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Orci ), valamint az Észak- és Dél-Zselic megyére eső részén található a Zselici Tájvédelmi körzet, (Visnye emellett az érzékeny természeti területhez tartozik. Jó minőségű, kisebb talajfoltok helyezkednek el Visnye, Szenna, Zselickisfalud, Patca, Kaposszerdahely, Zselicszentpál, Gálosfa, Cserénfa, Sántos, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget , Hedrehely , Lad és Patosfa területein. ) • Somogy az ország 5. legerdősültebb megyéje, melyen belül a Zselic a legerdősebb táj. A Leader csoport településeinek 60 %-a a hagyományos és történeti tájszerkezet, tájhasználat védelmét szolgáló területek – védett természetvédelmi területek, melyeknek rendeltetése, hogy mérsékelje vagy megakadályozza azoknak a tevékenységeknek a hatását, melyek károsan befolyásolnák. • A települések 89 %-a természeti területek övezete, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, az élőhelyen, illetve a tájban, végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • Ezen településekhez tartozik a kadarkúti kistérség 23települése és a barcsi kistérség 2települése Lad és Patosfa.A települések mindegyike a „Zselici Lámpások” Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja.A kadarkúti kistérség 2007-ben alakult,melyhez az alábbi települések tartoznak:Bárdudvarnok,Csököly,Gige,Hedrehely,Hencse,Jákó,Kadarkút,Kaposfő,Kaposmérő, Kaposújlak,Kaposszerdahely,Kisasszond,Kiskorpád,Kőkút,Mike,Nagybajom,Pálmajor,Patca,Rinyakovácsi,Szenna,Szilvásszentmárton, Visnye,Zselickisfalud.A kistérség Kaposvártól dél-nyugatra a 61-es úttól délre fekszik,központja Kadarkút városa.Lad és Patosfa község a Dél-Dunántúli régióban,Somogy megyében,földrajzilag a Zselic lábánál,a Duna-Dráva Nemzeti Park által érintve,Barcs–Kaposvár–Szigetvár által határolt háromszögben helyezkedik el.A kadarkúti kistérség lakosságának létszáma 21.139fő.A kistérségben 2 kisváros található(Kadarkút, Nagybajom)lakosságszámuk 6.160 fő.A települések között 62lelket számláló kistelepülés és 3.417főt számláló kisváros egyaránt megtalálható,azonban jellemzően 1.000fő alatti a települések lakossága.A 23település közül 16településen kevesebb,mint 1.000,további 3 településen pedig ahhoz közeli a lélekszám.Ennek fényében elmondható,hogy jellemző az aprófalvas szerkezet.A települések között 6 zsáktelepülés található.A lakosság számának alakulásában az elmúlt 5évben enyhe(0,09%)csökkenés tapasztalható,azonban mindennek ellenére az erre az időszakra számított migrációs egyenleg pozitív,894fős emelkedést igazol.A 18év alatti lakosság aránya a kistérségben közel 40%-os. • Ladnak 761,Patosfának 289 lakosa van.A népsűrűség 29,9fő/km2.A településen a maximális lakosságszámhoz(Lad 1095)képest 50-70%-os népességcsökkenés következett be, mely sajnos általánosnak tekinthető az aprófalvak esetében.A kadarkúti kistérség infrastrukturális szempontból elmaradott,jelentős fejlesztésre szorul.Jelenleg egyetlen településen sincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat.A vezetékes gázellátás csak a nagyobb településeken megoldott.A legtöbb településen nem megfelelő szintű és állapotú a közúthálózat.A településeket összekötő közutak néhol jelentősen leromlott állapotúak (kistelepülések, zsáktelepülések esetében),további fejlesztésre szorulnak.A településeken van szélessávú Internet elérhetőség,azonban ez egyrészt nem képes kielégíteni a különböző szférák igényeit,másrészt nem minden településen érhető el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • A telefonszolgáltatás nem minden településen megfelelő színvonalú.Lad és Patosfa települések úthálózata jó minőségű szilárd burkolatú.Ezen településeken a gáz és csatornázás nem megoldott. • A kistérség területén mezőgazdasági termelés folyt, azonban a mezőgazdaság területén az elmúlt 18évben tapasztalt hanyatlás halmozottan jelentkezett.Jelentős mértékű ipari tevékenység nem volt és jelenleg sincs a településeken.Az önkormányzatok, és azok intézményei a legjelentősebb foglalkoztatók.A foglalkoztatás területén a vállalkozói és vállalati jelenlét alacsony szintű. • A kadarkúti kistérség 6 településen 8 osztályos általános iskola,valamint a kistérség 2 városában középiskola is működik.További néhány településen 4-6osztályos iskolák működnek tagintézményi formában.Az iskolákban a legégetőbb problémát a csökkenő gyermeklétszám jelenti.Lad telephellyel 8 osztályos nemzetiségi iskola és napközi otthonos óvoda van, melyet Lad és Patosfa település közösen tart fent. • A kadarkúti kistérségben 3nagy alapszolgáltatási központ működik(Kaposmérő,Kadarkút,Nagybajom),melyek 5 alapellátást biztosítanak mikrotérségi szinten:családsegítő szolgálat,gyermekjóléti szolgálat,házi segítségnyújtás,szociális étkeztetés,idősek klubja.Ezen felül Kaposszerdahelyen működik gondozási központ,amely 3 alapszolgáltatást biztosít:szociális étkeztetés,házi segítségnyújtás, idősidősek klubja.Lad és Patosfa településeket alacsony szellemi potenciál,minimális lakásberuházási tevékenység jellemzi. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 15% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 10% • 11% • Építőipar • 23% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 6% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 6% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 16% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 26% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 5% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 27% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.3%, ami 4.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.3% • Változás 2003-hoz képest 4.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A térség társadalmi,gazdasági állapota nem függetleníthető az ország,a régió társadalmi,gazdasági állapotától.A rendszerváltás óta eltelt időszakban jelentős változások történtek,melyek pozitív és negatív hatásai egyaránt tetten érhetők.Rontotta a térség helyzetét a periférikus földrajzi elhelyezkedés,nehéz megközelíthetőség,a Dél-szláv válság és a rossz gazdasági szerkezet.A külföldi tőke számára továbbra sem vonzó a térség, a gazdaság exportteljesítménye alacsony.A térség gazdasági,foglalkoztatási helyzete nem kedvező a képzetlen munkaerő számára.A szakképzettséget nem igénylő bérmunka lehetőségei beszűkültek,a szezonális foglalkoztatás sem biztosít elég széles körben megélhetést. Ugyanakkor a munkaerő-piaci pozíciók romlása megnehezítette egyes szakképesítésekkel rendelkező munkanélküliek helyzetét is. • A Zselici Lámpások településcsoportján belül a leghátrányosabb helyzetben a képzetlen,az elavult szakmával és szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek vannak.A képzetlenség mellett számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni,mint az információdeficit,az alacsony munkaerő-piaci érték,negatív attitűdök,a vidékiség és további hátrányok(pl.fogyatékosság,roma származás,személyiség-problémák). . • A Zselici Lámpások településcsoporton belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő-él.KSH adatok alapján 2007 decemberében a 48település munkanélküliségi rátájának átlaga 14,61% volt.A foglalkozatási helyzet kistérségenként erősen differenciálódott:A kaposvári kistérségben stagnált a foglalkoztatottak száma,viszont a többi körzetben csökkent.A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta kistérségenként nagy eltérést mutatott.Az elmúlt év végén a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi rátája a Kadarkúti kistérségnek(15,39%)volt.Utána a Barcsi Kistérségnek (15%),majd a Marcali Kistérség(10,4%)következett.A megyeszékhely és térsége is a kedvezőtlenebbek közé sorolható 8,3%-os rátájával.Előrejelzések szerint ez a helyzet csak lassan fog változni. • A regisztrált munkanélküliek 45%-a képzetlen,8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik.A képzetlen munkaerő 48%-a nő.A belső arányok megváltoztak és a képzetlen munkaerő mellett nagyobb csoport alakult ki az olyan képzettebb munkaerőből, akik nem tudnak elhelyezkedni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva megközelítően 18%.Legtöbben Barcs térségében vannak.Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb:38%-uk nem végezte el a 8 osztályt,és 45%-uk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.Zömük tartósan munkanélküli,ezt bizonyítja az is, hogy 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban részesül.Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-ok betanított,illetve segédmunkásként dolgozott. • A munkaerő piacon megnőtt az igény a különböző szakképesítéssel(elsősorban szakmunkás képesítéssel)rendelkező munkaerő iránt.A munkanélküliség igen magas,e tényt gyakran elferdíti a statisztikai mutatóknak-Kaposvár statisztikai körzet-a várossal együttesen képzett számítási módja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 6 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Böhönye székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 909 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • J.T.Ruhaipari Vámszabadterületi Kft. • Nagybajom • 1822 Felsőruházat gyártása • 229 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Szenna Pack Kft. • Szenna • 2872 Könnyűfém csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 195 3 • HALM ELEKTRONIKAI Bt. • Böhönye • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 4 • LINDEN FAIPARI TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KORLÁTOLT FELELŐSÉGŰ TÁRSASÁG • Bőszénfa • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 54 5 • Agrár Rt. • Nagybajom • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 52 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • BÖHÖNYE SZABADSÁG MGRT. • Böhönye • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 50 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Konzultex Kft. • Kadarkút • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 8 • Európa Pék Kft. • Nagybajom • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 47 9 • FEKETESÁR ZRT. • Böhönye • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 46 10 • KAPOSTÁJ MG Rt. • Zimány • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • - Helyi Vidékfejlesztési Közösségünk települései jellemzően kis települések, legnagyobb 3500 fő körüli, legkisebb kb. 60 fős. Ebből következik, hogy az itt működő vállalkozások középvállalkozási szint fölé nem tudnak menni. A térség tradicionálisan mezőgazdasági területű, erdő, hal - és vadgazdálkodással. Ezen szektorban működő vállalkozásokra jellemző a tőke hiány, és a kiszolgáltatottság a természeti körülményeknek. Stabil gazdálkodásukban a diverzifikáció fontos lépés lenne. A családi vállalkozásoknál fontos probléma a birtok szerkezet. Sok a 30 hektár vagy annál kisebb területen gazdálkodó vállalkozások száma. A régi termelőszövetkezeti rendszerből csak néhány több 100 hektáron gazdálkodó Rt. maradt fent. • - A feldolgozóiparban és a könnyűiparban jött létre néhány középvállalkozás, melyek volumenben a legjelentősebb erőt képviselik a térségben. Jelentős gondot jelent a megfelelő szakképzettségű munkaerővel való ellátás, a munkába járás megoldatlansága, illetve, hogy a térség nehezen átjárható kelet-nyugati irányban. • - Építőipari vállalkozások helyzete teljesen ingatag, sok vállalkozás megszűnik, tőke hiány és körbetartozások jellemzik a szektort, szinte csak mikrovállalkozások működnek a térségben. • - Kereskedelemi vállalkozások a szigorodó szabályok miatt a kis településen teljesen visszafejlődtek, jelentős ellátási hiányokat okozva. ÁFÉSZ utód Coop hálózat látja el a kereskedelmi szolgáltatásokat, nincs versenyhelyzet. A meglévő mikrovállalkozások tőke hiánnyal küzdenek. A multinacionális kereskedelmi vállalatok árversenyét nem bírják, csőd közeli helyzetben vannak. • - Vendéglátásban működő vállalkozások döntő többsége helyi, alacsonyabb szintű igényeket szolgálja ki. A meglévő szálláshelyeket működtető vállalkozások nem társulnak idegenforgalmi attrakciót nyújtó vállalkozásokkal. A térség természeti adottságai lehetővé tennék a fejlődést, de az általánosan jellemző tőkehiány ezt nem teszi lehetővé. • Nincsenek vállalkozások, melyek a helyi rendezvények infrastruktúráját, illetve a helyi termékek marketingjét, valamint a szektorban koordinációt végeznék. • - Pénzügyi, gazdasági szolgáltatásokat végzők jelentős része egy személyes vállalkozás (kényszervállalkozás), akik általában ügynöki, tanácsadói feladatokat látnak el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • E körben a vállalkozók általában jelentősen változnak. • A térségben működő vállalkozások általános állapotára kihat a térség infrastrukturális, képzettségi, és településszerkezeti állapota. Mindemellett a természeti adottságok a tradicionális gazdasági szférát sújtják, új gazdasági ágazatok meghonosítását tőke hiány gátolja, valamint az itt élő népesség szakképzetségének hiánya. Jellemző a térségre, hogy volumenében a legnagyobb foglalkoztató a közszféra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 21 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 4 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 26 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 32 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 40 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 15 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 9 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 2 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 4 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 9 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 17 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 6 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • E Vidékfejlesztési Közösségben tevékenykedő Civil Szervezeteket 3 csoportba csoportosíthatjuk: • -Vadász, halász turizmus tevékenységi körrel foglalkozó • -Település arculatának megőrzése, hagyományok továbbvitele, ápolása, szabadidő és sporttevékenység • -Egyházi építészeti kultúra megőrzése • Közös jellemzőjük, a Zselic mint vidék adta természeti és építészeti lehetőségek kihasználásából adódó turizmus és munkahely teremtés a közös cél. További közös jellemzőjük, a fejlesztésre szoruló infrastruktúra, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenységi körük színvonalasabb vendég fogadására alkalmas legyen. Kiemelt célként fogalmazható meg a vadászathoz köthető fejlesztések, mert olyan fizetőképes vendégkört köthetnek le a Zselicben, amely munkahelyeket generálhat, külföldi vendégeket csalogathat mégnagyobb számba a térségbe. • A térségben meghatározó civil szervezetek közé tartozik a Bányai Panoráma Egyesület, akik 1989-ben indították el a Zselica kistérség fejlesztéseit. A Bányai Panoráma Egyesület kezdeményezésében 1996-ban kistérségi szintű vidékfejlesztési együttműködés öltött szervezeti keretet a Zselica Szövetség megalakításával. Velük együttműködve ma is térségi hatású projekteket valósít meg. • Az Egyesület gesztori feladatokat vállalt az FVM „LEADER-szerű” Kísérleti Programjában, melynek keretében megalakult a Zselica Munkacsoport és sikeresen végrehajtotta Vidékfejlesztési Programját. Az itt elért eredmények hatására a korábbi munkacsoport tagjai kezdeményezték a LEADER+ pályázaton való részvételt, ezáltal a Zselica Akciócsoport létrehozását. A pályázati feltételek teljesítéséből fakadó gesztori feladatok elvégzésére a Bányai Panoráma Egyesületet kérték fel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A 2007-2013-as időszak programjának előkészítésében koordináló feladatokat lát el. • A településeket arculatának megőrzéséért, továbbfejlesztéséért tevékenykedő Civil Szervezetek azon túlmenően, hogy esztétikai színvonalat tart vagy emel, erősítik a településen élők egyűvé tartozását, egy igényesebb élhető település megteremtését. • Számtalan olyan egyházi műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület van, amely a turisztikai célokat is jól szolgálja, de elhanyagoltsága a jelenlegi állapotában nem képes visszaadni azt a vonzerőt, amely évszázadokon keresztül ezen egyházi épületekre jellemző volt. • Azon Civil Szervezetek, amelyek új kultúra alapját rakták le a település csoportokon helyzetük megerősítése szükséges azért, hogy újabb ilyen jellegű Civil Szervezeteket akár vállalkozásokat csábítsanak a településekre. • Fontos, hogy azoknak a Civil Szervezeteknek a munkáját figyelemmel kísérjük, amelyek a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését, egészségük megőrzését tűzték zászlójukra. • Új elemként jelentkezik a romló közbiztonság miatt az olyan egyesületek megjelenése, amelyek készek arra, hogy –e probléma kör csökkentését elősegítsék. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 520 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 39,573 39,402 39,371 39,281 39,054 Éves változás -90 -227 -171 -31 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 520 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 11% • 13% • 6-14 év • 64% • 60% • 15-59 év • 19% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 2% • 0 általános • 11% • 9% • 1-5 általános • 12% • 9% • 6-7 általános • 32% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 20% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 5% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 5% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A régió előnytelen struktúrájú településszerkezettel rendelkezik.A Zselici Lámpások település csoportján belül 37.247fő -amely Kaposvár külterülete nélkül értendő- él 2városban és 46 községben, mely településekből 23-ban 500főnél,és ebből 7-ben 250főnél kevesebben, összesen 7055-en. Ezekre a falvakra a rossz demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző, így sok esetben egyszerűen nem születik annyi gyerek, amely lehetővé tenné önálló iskolák fenntartását. Így az önkormányzatok kénytelenek más településekkel együttműködve eleget tenni a törvény által rájuk rótt alapfokú ellátási kötelezettségüknek. A községek felében él a népesség 18%-a. A települések közül mindkét város és 23 község tagja a 33leghátrányosabb kistérség egyikének a Kadarkúti-Nagybajomi Kistérségnek. A lakosságszám tekintetében folyamatos csökkenés tapasztalható, 2002-2006 vonatkozásában 1%-os mértékben, 520fővel csökkent az itt élő népesség. • A településcsoportra jellemző általánosságban az elvándorlás mellett a növekvő elöregedés, néhány kivétel, mint Gige, Csököly, Pálmajor, ahol a lakosság növekszik. Ezen településeken jelentős, illetve meghatározó a roma lakosság részaránya. Körükben a hátrányok halmozódása gyakrabban figyelhető meg, mint a nem roma lakosság között. • A lakónépesség összetételében a legnagyobb arányt a 15-59éves korosztály képviseli 64%-kal, 25059fővel, amely 4%-kal haladja meg országos átlagot. A fiatalabb korosztály esetében az országos átlaggal megegyező az arány a 6év alatti gyermekeknél 6%, 2442fő, míg az általános iskolás korosztály estében 2%-kal alacsonyabb a részarányuk 11%, 4223fő. S az 59év feletti korosztály aránya is 2%-kal (19%), alacsonyabb az országos átlagnál. • A működési területre jellemző a magas képzetlen, illetve alacsonyan képzett munkaerő jelenléte, melyet a képzettségi adatok alátámasztanak.A lakónépesség 58%-a 20394fő rendelkezik 8általános vagy annál kisebb iskolai végzettséggel s ez 13%-kal haladja meg az országos átlagot, az egyetemi, főiskolai végzettséggel bíró személyek részaránya fele az országos átlagnak 2020fő,6%. • A legnagyobb 27%-os foglalkoztatást, 3345fővel a közszféra, a közigazgatás, oktatás és az egészségügy biztosítja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A gazdaságfejlődés előnytelen feltételrendszerének köszönhetően az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség, ezen belül is a tartós állástalanok magas hányada, az inaktívak meghatározó jelenléte és alacsony foglalkoztatottsági szint jellemzi a településcsoportot. A gazdasági aktivitás kedvezőtlen összetétele a gazdaságilag aktív lakosságra háruló terheket megsokszorozta, mely tovább rontotta a térség versenyképességét. • A kistelepülések elnéptelenedése, az elvándorlások oka keresendő a jövedelemszerző tevékenységek szinte teljes hiányában, a korábban virágzó mezőgazdasági kis és háztáji gazdaságok leépülése és az élelmiszer feldolgozó üzemek megszűnte miatt a képzetlen munkaerő nem tud elhelyezkedni. A fentiek egyenes következménye, hogy képzett, magasabb iskolai végzettséggel bíró munkaképes lakosság elhagyja a térséget, illetve a képzést követően nem is tér vissza. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 9 • 18% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 16% • Mindhárom mobilhálózat • 8 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 48 • 98% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • 1. Úthálózat, közlekedés: • Akciócsoportunk települései a 6. és 7. főközlekedési utak között középen helyezkednek el. A leendő autópályák útvonalai is e főközlekedési útvonalak mentén haladnak. Így településeink sajnos kiesnek az ország fő közúti közlekedésének vérkeringéséből, amely jelentős hátrányt jelent gazdaságfejlesztés szempontjából. További hátrányt jelent, hogy településeink a Kaposvárt átszelő 61. út mentén és tőle délre elhelyezkedve sugaras úthálózati kiépítésben helyezkednek el. Közigazgatásilag határos települések között kelet-nyugati összeköttetés nincs szilárd burkolatú úton. Ez jelentős hátrányt jelent a munkaerő mobilitásában. • Taszár településen található a honvédelem által nem használt repülőtér, amely óriás szállítógépek fogadására is alkalmas, ennek gazdasági célú hasznosítása javíthatna helyzetünkön. Adottságaink más közlekedésfejlesztést nem tesznek lehetővé a vasút jelenlegi helyzetét és kihasználtságát figyelembe véve. • 2. Hírközlés: • Akciócsoportunk területén a vezetékes mobil szolgáltatású telefonokon keresztül szélessávú internet szolgáltatás nem lehetséges. Kábeltelevíziós hálózat, mely alkalmas szélessávú internet üzemeltetésére akciócsoportunk településeinek 25-30 %-án kiépített. • Mivel sok apró teleülés található akciócsoportunk területén, postai szolgáltatások ezeken a településeken a hivatalok megszűnésével, összevonásával beszűkültek. • 3. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Egyéb kiépített közszolgáltató hálózatok: • Vezetékes ivóvíz minden településen megtalálható, csak néhány a településekhez tartozó szórvány településen hiányzik. A vízminőség javítása indokolt (vas, mangán, ammónia). Kiépített szennyvízelvezető csatorna akciócsoportunkhoz tartozó egyetlen településen sem található. Jelen pillanatban ennek hiánya állítja a legnagyobb feladat elé a településeket. Vezetékes gázhálózat kiépítettsége 50 %körül mozog, további fejlesztése megfontolandó, alternatív energiaforrások alkalmazása lenne célszerű, pl.biomassza,pellet. • 4. Kereskedelem: • Ezen szolgáltatásban kiéleződő versenyhelyzet a kistelepülések szolgáltatási szintjét jelentősen csökkentette, jelentős fejlesztésekre lenne szükség a helyben elérhető szolgáltatások fejlesztésében. • 5. Önkormányzati közszolgáltatások: • Az elmúlt években jelentős közszolgáltatási koncentrációs folyamat kezdődött akciócsoportunk térségében, mind az oktatásban, mind az orvosi ellátásban és az államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb ellátásban. Szolgáltató központok alakultak ki, így azon településeknek, amelyekről a szolgáltatások kikerültek, lakosságmegtartó erejük jelentősen csökkent. Ezt a demográfiai adatok kimutatják. A közszolgáltatások elérését helyi közlekedés javításával, illetve szolgáltatások lakossághoz való közelebb juttatásával, informatikai lehetőségek bővítésével lehetséges megoldani. . Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.01 • 0.01 • 0.18 • 0.20 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 32% • 17% • 10% • 30% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Bárdudvarnok • Község • 1,209 • Közszféra • 15.47% • 370,968 • 0.117 • 0.687 Baté • Község • 855 • Közszféra • 10.49% • 455,489 • 0.000 • 0.000 Böhönye • Község • 2,449 • 12.53% • 363,990 • 0.000 • 0.140 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bőszénfa • Község • 552 • 12.92% • 341,559 • 0.929 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cserénfa • Község • 246 • 9.21% • 391,076 • 0.000 • 0.589 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csoma • Község • 482 • 7.06% • 479,509 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Csököly • Község • 1,142 • 24.49% • 223,749 • 0.000 • 0.039 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Fonó • Község • 339 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.27% • 360,289 • 0.000 • 0.000 Gálosfa • Község • 310 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.69% • 304,456 • 0.000 • 0.000 Gige • Község • 412 • 19.28% • 162,247 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hajmás • Község • 261 • 29.14% • 167,529 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hedrehely • Község • 516 • 23.56% • 166,599 • 0.000 • 0.140 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hencse • Község • 390 • 17.58% • 207,991 • 5.913 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jákó • Község • 684 • 13.91% • 310,010 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kadarkút • Város • 2,743 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.92% • 372,660 • 0.000 • 0.000 Kaposfő • Község • 1,738 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.75% • 425,871 • 0.000 • 0.000 Kaposgyarmat • Község • 128 • 20.73% • 380,363 • 0.000 • 4.320 • Közszféra Kaposhomok • Község • 502 • 19.15% • 243,392 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kaposkeresztúr • Község • 372 • 27.23% • 176,588 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kaposmérő • Község • 2,578 • 8.16% • 517,168 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kaposújlak • Község • 708 • 9.61% • 480,779 • 0.744 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kaposvár • Város • 1,807 • Közszféra • 0.00% • 0 • 0.605 • 0.267 Kaposszerdahely • Község • 1,045 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.85% • 512,897 • 0.000 • 0.000 Kercseliget • Község • 500 • 23.26% • 168,793 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisasszond • Község • 183 • 10.57% • 291,067 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kiskorpád • Község • 929 • 12.09% • 318,244 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kőkút • Község • 588 • 21.41% • 77,774 • 0.000 • 0.289 • Közszféra Lad • Község • 671 • 19.69% • 296,569 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Mike • Község • 717 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 25.71% • 187,060 • 0.000 • 0.000 Mosdós • Község • 1,002 • Közszféra • 10.27% • 470,239 • 0.000 • 0.223 Nagybajom • Város • 3,427 • 17.68% • 360,877 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyberki • Község • 1,465 • 10.94% • 475,662 • 0.030 • 0.000 • Közszféra Orci • Község • 581 • 7.05% • 539,574 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pálmajor • Község • 372 • 15.53% • 72,132 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Patca • Község • 62 • 4.26% • 443,009 • 0.000 • 70.113 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Patosfa • Község • 289 • Közszféra • 20.21% • 303,044 • 0.000 • 0.000 Rinyakovácsi • Község • 163 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.56% • 115,684 • 0.000 • 0.000 Sántos • Község • 592 • 7.29% • 476,198 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Simonfa • Község • 379 • 14.50% • 348,246 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szabadi • Község • 328 • 14.43% • 332,020 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szenna • Község • 736 • 8.33% • 568,246 • 2.822 • 0.671 • Közszféra Szentbalázs • Község • 358 • 7.41% • 431,411 • 1.092 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szilvásszentmárton • Község • 214 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.29% • 276,399 • 0.000 • 0.000 Taszár • Község • 2,112 • Közszféra • 7.89% • 654,366 • 0.000 • 0.029 Visnye • Község • 230 • 28.57% • 133,494 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Zimány • Község • 651 • 13.58% • 343,738 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zselickisfalud • Község • 286 • 14.51% • 393,465 • 0.364 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zselickislak • Község • 327 • 9.36% • 484,972 • 0.000 • 0.535 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zselicszentpál • Község • 424 • 4.98% • 446,872 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi társadalom polarizáltsága. Összetartozás, közös cél, közösségi tér hiánya. Helyi történelmi, kulturális, természeti, emberi értékek nincsenek kiaknázva. Korszerű technológiát, tudást kevesen alkalmazzák. Településrészek között nagy az infrastruktúrális különbség. Vezetékes vízhálózat és Internet hiánya 7 településrészen. Jelenleg nincs bővíthető lakóterület.” • „Egyedülálló kulturális örökség egységes településfejlesztési stratégiaként való alkalmazása: Goszthonyi Mária szellemi és tárgyi öröksége, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep működése. Kulturális turizmus a húzóágazat. Nemzetközi kulturális programok rendezése. Megnövekvő ismertségből, idegenforgalomból következően a helyi értékek temékekként történő értékesítése lehetővé válik.” • Bárdudvarnok • „Kedvezőtlen demográfiai mutatók. Magas munkanélküliség és a munkanélküliek között nagy arányt képvisel a képzetlen, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők száma. A személy és teherforgalmat nehezen kezeli le az úthálózat, jelentős fejlesztésre szorul. A községben nincs a vendégfogadásnak szervezete. A lakosság alapellátáson túli, idegenforgalmi ellátás” • „A település csomópont jellegéből adódóan jó a közlekedési elérhetősége. Kaposvár, Dombóvár és Taszár közelségéből adódó foglalkoztatási és gazdasági lehetőségek. A falut átszeli a nagy forgalmú 61-es számú főútvonal. A Budapest-Gyékényes vasútvonalon több sínpáros vasútállomással rendelkezik a község.” • Baté Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyteremtő beruházások hiánya,alacsony képzettségi szint. A városoktól való viszonylag nagy távolság.” • „A település földrajzi elhelyezkedése; mikrotérségi központúság;kultúrális központúság.” • Böhönye • „Magas a szakképzetlenek száma, a helyi vállalkozások döntő többsége nem fejleszthető, szükség volna új munkahelyek generálására, amely a lakosság jövedelemi helyzetét javítaná, a hiányzó infrastruktúra (csatorna, szélessávú internet), a meglévő infrastruktúra felújítása.” • „A természet adta, környezet adta lehetőségek kihasználása, a falusi turizmus fellendítése, a szabad kapacitású munkaerő kihasználása, az egyedi turisztikai helyi lehetőségek széleskörű kihasználása (diákbázis, Meseszálló, szarvasfarm), rendezvények.” • Bőszénfa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csatornázottság hiánya, járdák, utak rossz állapota. Munkanélküliség.” • „A település természeti adottságainak, nyugodt környezetének, vadászati lehetőségek kiaknázása, turizmus fejlesztése céljából.” • Cserénfa • „Fő út mellett fekvő kistelepülésként az itt élők nem helyben dolgoznak, megélhetésüket másút biztosítják. Legnagyobb helyi foglalkoztató a közszféra. A településen a közszolgáltatások (iskola óvoda) megszűntek, kereskedelem és szolgáltatóipar visszafejlődött. A népesség fogyása jelentős probléma.” • „Jó közlekedési viszonyokat kihasználva munkahelyek teremtésével népesség megélhetésének biztosítása. Rendezvény, idegenforgalom hagyományokra épülő kihasználása.” • Csoma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis