210 likes | 450 Views
A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a minőségfejlesztésben. Barlai Róbertné. Intézményértékelés.
E N D
A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a minőségfejlesztésben Barlai Róbertné
Intézményértékelés • Az intézményértékelés területei három nagy csoportra oszthatók: feltételrendszer, humán tényezők, szervezet és működés. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat adhatnak az intézmény munkájáról. (Gallup Intézet) • Az intézményértékelés lehet belső (önértékelés) és külső (PSZE). • Az intézményértékelés fókusza: az intézmény pedagógiai munkája
Intézményi önértékelés • „ A tanulók sikere az a hivatkozási pont, amely révén a pedagógusok önmagukat megítélik, és csak a legcinikusabb tanárok jelentik ki, hogy a tanulói teljesítménynek nincs köze a tanítás minőségéhez. • A valóságban ezért az önértékelésnek nincs sem kezdete, sem vége, mert mindig teljesebbé válik és fejlődik.” (Önértékelés az európai iskolákban. Szerk. Baráth Tibor 2006)
A minőségfejlesztés alapjaaz EU szerint Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“(2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: • A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.
Az intézményi önértékeléseddigi története • COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv(ek). • IMIP - benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)
A külső intézményértékelés • Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer • A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában • Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működésellenőrzése
A minőségfejlesztés és apedagógusok értékelése • Teljesítményértékelés bevezetése 2007-ben – saját belső rendszer megalkotásával. • Tapasztalatok: eltérő minőségű rendszerek, nem rendszeres működtetés, gyenge visszacsatolás, gyengén működő pozitív megerősítés (mindenki jó), stb. • Minősítés a Kjt szerint- 5 szempont önmagában, minden értelmezés nélkül. • Első számú vezetők értékelése nem kötelező.
Mi az, amit továbbra is hasznosítható? • Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk. • A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik. • Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik. • A belső önértékelési team működése. • A pedagógusok belső teljesítményértékelésének szemlélete, a visszacsatolás bevált gyakorlata.
Mi az, ami új lesz? • Az intézményi önértékelés szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat • A pedagógusok értékelésének szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat • A vezető önértékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása • A külső értékelésekkel való összehasonlítás
A PSZE pedagógus-értékelés és aminősítés kapcsolata A pedagógusok minősítésének egyik információs forrása a PSZE keretében készült jegyzőkönyv a pedagógus munkájáról. (Knt: a minősítés előzménye az előzetes értékelés – foglalkozás-látogatás alapján.) A pedagógus mindkettőre felkészül, illetve folyamatosan gyűjti az információkat saját pedagógiai munkája eredményeiről. Folyamatosan reflektál magában a saját munkájára – nem 5 évenként ül le, milyen pedagógus vagyok én?
Középpontban a tanulási folyamat Hogyan tanítok, hogyan tanulunk? Milyen módszereket alkalmazok? Tudok-e figyelni mindegyik tanítványomra? Ki az, aki jól fejlődik és ki az akivel nem vagyok elégedett? Mit tudnék tenni, hogy ő is jobb legyen? Sikerült együtt valami eredményt elérnünk? Beszélnem kell vele erről? Stb.
A vezetők és apedagógus-értékelés- minősítés A vezető a PSZE keretében a tanfelügyelőkkel együtt látogat 2 foglalkozást. A látottak megbeszélésén módja van értékelni a pedagógust a tanfelügyelők előtt. Kitölt egy értékelést a pedagógusról. A minősítő bizottság egyik tagja. A vezető tehát továbbra is kulcsszereplőegy-egy pedagógus munkájának minősítésében.
A vezető motiváló szerepe A vezetőnek az 5 éven belül sokféle alkalma van visszajelezni a pedagógus munkájáról – motiváló, ha elsősorban az erősségeire figyel, és arra építve ad számára feladatokat. Ezekbe a feladatokba bevonja a vezetés tagjait: helyettesei, munkaközösség-vezetők. Közösen tökéletesítik a belső teljesítményértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.
Az önértékelés megközelítései Légy őszinte önmagadhoz! Ne becsüld le az értékeidet, ezeket mutasd meg másoknak is! Légy büszke az erősségeidre! Folyamatosan akarj fejlődni! Tartsd fontosnak a tanulók véleményét! A külső értékelést fogadd fontos visszacsatolásként! Fogadd el, hogy nem lehetsz mindenben a legjobb, ez motivál a fejlődésedben!
A külső értékelés megközelítései Úgy ellenőrizz-értékelj másokat, ahogy Te elvárod, hogy a munkádat hogyan ellenőrizzék-értékeljék! Őszintén, de empatikusan jelezz vissza! Koncentrálj az érintett erősségeire! Szánj időt a visszacsatolásra, ehhez teremts megfelelő légkört! Támogasd mások fejlődési lehetőségeinek felismerését!
Az intézmény feladatai a PSZE és a pedagógusminősítés alkalmazásával kapcsolatban A munkaköri leírások felülvizsgálata. Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz. A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- PSZE eszközök alapján (szülői, dolgozói elégedettségmérés). A külső intézményértékelés szempontjainak kiegészítése az intézményi specialitások követése céljából.
Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati barlaine@fpf.hu