A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban

1. Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia, Pécs, 2013. 05. 23. A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

2. Tények vagy kérdések? • A társadalmi egyenlőtlenségek térbeni megjelenési formája a lakóhelyi szegregáció. Egyenlőtlenségek dimenziói: jövedelmi, oktatási, foglalkoztatási,egészségügyi, etnikai, területi • A lakóhelyi szegregáció nem oka, hanem következménye a társadalmi egyenlőtlenségeknek !!!?

3. Kutatói kérdés Kérdés: Valóban a cigány lakosság beköltözése a fő oka annak, hogy elköltöznek a településről a korábban több generáción keresztül is ott élő nem cigány családok? Válasz: NEM, legalábbis a vizsgált területeken (sellyei kistérség vajszlói „mikrotérség”)

4. A politikai akarat és döntéskényszer hatásai ELŐZMÉNYEK A településrendezési, - fejlesztési tervek már az 1950-es évektől kezdődően gazdaságosan üzemeltethető települések fennmaradásáról és a kistelepülések elsorvasztásáról szóltak. 1971 – Országos településhálózat-fejlesztési Koncepció Jóváhagyta és felerősítette az 1960-as években elindított folyamatot (TSZ, Tanács összevonások, isk. körzetesítés) Baranya megye az OTK utasításait betartotta, sőt súlyosbította -> létrehozta az „életképtelennek tartott és ezért megszüntetésre ítélt települések listáját”

5. Infrastrukturális fejlesztések tiltása, forrás megvonás, gazdasági központosítás, a „centrumközség-logika” eredményeként a kistelepülések funkciói (gazdasági: TSZ, munkahelyek, társadalmi: óvoda, iskola, tanács összevonás) fokozatosan megszűntek. Mindezek következménye: munkahely hiány, rossz gazdasági helyzet, rossz társadalmi helyzet, SZEREPKÖR NÉLKÜLI TELEPÜLÉSEK csökkenő/alacsony ingatlanárak

6. Munka hiánya –> megüresedő házak –> alacsony ingatlan árak –> a hátrányos helyzetű, szegény családok számára vonzó lehetőség. • Nagyobb településeken/városokban élők rendszerváltáskor munkahely elvesztés – nem tudtak piaci áron ingatlanhoz jutni, bérlakások számának csökkenése • Az egykori cigánytelep lakói közül is sokan költöztek be (támogatott lakáshitelek) a falvakba. Ezzel lehetőséget teremtettek az ott élő nem cigány családoknak az elköltözésre!

7. döntéseket a megyei járási tanácsok a pártbizottságok jóváhagyásával születtek (szerepkör nélküli települések nem részesültek forrásból) • közlekedési vasúthálózat felszámolása történt • munkahelyek-, foglalkoztatók megszűnése • a magasabb iskolai végzettségű lakosok, szellemi foglalkozásúak elvándorlása A közösségi szervező erők elhagyták a települést -> a falu közössége „szétesett”. A beköltözök: tradicionális szegénycsoportok voltak (pl. szakképzetlen mg-i bérmunkások

8. Helyben maradt egy szűk „elit” vezető pozíciót töltenek be a falu társadalmában. • Generációk óta a településen élnek (vezetők)– „örökölt társadalmi pozíció” • (köz)tisztséget látnak el – polgármesterek, jegyzők, hivatalnokok • A helyi „közösség”/lakosság számára nyújt piaci szolgáltatásokat – vállalkozó pl. bolt, kocsma • „gazda” aki örökölt, vagy kapott (kárpótlás), vásárolt földeken családi vállalkozást működtet – kisebb településeken a legnagyobb foglalkoztató

9. Sellyei kistérségForrás: www.sellyeikisterseg.hu

10. Mikro-kutatás 2009. szeptember Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel Vajszlói-mikrotérség (13 település), Strukturált interjúk készítése polgármesterekkel, jegyzőkkel (15 db interjú) Dokumentum elemzés Kutatói kérdések: Milyen gazdasági-, társadalmi helyzetben voltak/vannak a sellyei kistérségben lévő települések? Milyen okai lehetnek a települések helyzete közötti különbségeknek? Milyen összefüggések találhatóak a települések funkcióvesztése és a szegregáció között?

11. Eredmények A TSZ-központok és a tanácsközpontok megszűnésével kialakult helyzetben a településeket területi tagolódásuk alapján fejlettségi kategóriákba, összesen 4 típusát különböztethetjük meg: Fejlődő szeglet: azon települések, melyek az elmúlt években különböző fejlesztésekben részesültek, s láthatóan a település számára szükséges beruházások – pl. közművesítés - megtörténtek (Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Baranyahídvég) Lemaradó települések: a 13 település közül 3 település korábban (1990-es évek előtt) funkcionálisan vezető szerepet töltött be, napjainkra viszont elvesztette központi szerepét, a termelőszövetkezetek, a helyi tanácsok és az oktatási intézmények megszűnése miatt. (Vejti, Kóros, Zaláta) „Gettósodó” települések: kutatásom során azon településeket soroltam e csoportba, , melyek korábban nem rendelkeztek központi funkcióval, központi települések függésében éltek, majd a központi szerepét elvesztő település hanyatlásával párhuzamosan a település szegregációja súlyosbodott, és konzerválódott a szegénység és a kirekesztettség. A fejlesztések elmaradtak. (Hirics, Lúzsok, Piskó) Stagnáló települések: elöregedő települések, ahol a népesség aránya évről-évre csökken, a cigány lakosság aránya elenyésző, jellemzően a település minimális működéséhez szükséges feltételek megteremtése a cél, fejlesztésben nem gondolkodnak, csak a legszükségesebb tevékenységeket és feladatokat vállalja fel az önkormányzat. (Páprád, Kemse)

12. A cigány népesség aránya a településeken nagyon differenciált Sámod-10%, Adorjás- 60%, Kisszentmárton - 40%, Baranyahídvég-50%, Vejti – 25%, Kóros – 50%, Zaláta – 25%, Hirics – 80%, Lúzsok -70%, Piskó-90%, Páprád és Kemse 10% alatti. • 6 A polgármesterek által becsült arányszám

13. Eredmények A település fejlettségi mutatójában a legnagyobb szerepet feltételezésem szerint a „vezető” (a polgármester) személye és a „vezető” vagy „elit” csoport tevékenysége illetve a helyi társadalom (közösség) érdekérvényesítő szerepe játssza. E tekintetben is sikerült alapvető kategóriákat meghatározni, melyek jól szemléltetik azokat az alternatívákat, ahol a 3 szereplő érdekeinek egyezése vagy ütközése különböző eredményeket hoz a fejlesztések tekintetében. • „Összefogás” • „Kilátástalanság” • „Státusz szerzés/megtartás”

14. Eredmények PROBLÉMÁK • Munkanélküliség • A második gazdaság hiánya • Konfliktusok, erőszak a településen • Polgármesterek – helyi vállalkozók • Uzsora

15. Eredmények ALTERNATÍV „MEGOLDÁSOK” • Közmunka program • „Munkaügyis” képzések • Település őr foglalkozatása • Taktikák és technikák a romák beköltözésének megelőzésére, megakadályozására • Kamera az iskolában • Pályázatok – EU-s források, Ős-Dráva program

16. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! boros.julianna@pte.hu 06/70/601-5329