Tudásmenedzsment

1. Tudásmenedzsment

2. Gábor András: „A tanár nem az igazság letéteményese, hanem az a feladata, hogy segítse a hallgatót a világ felfedezésében, keretek, formák és szempontok megadásával”

3. Tudástendenciák • A 90-es években kibontakozott nézetek: a tudás a modern, posztindusztriális gazdaság működésének alapvető eleme • A tudás felértékelődésének két párhuzamos tendenciája: • Az információs technológia eszközeinek fejlődése következtében teret nyert a kodifikált (explicit) tudás (A kodifikált tudásra építő nézetek sajátossága: a tudást megvásárolható komponensnek tartják. A szervezet feladata a tudás mint tulajdon megszerzése a szellemi tulajdonjogok birtoklásán keresztül) • Ezzel párhuzamosan a stratégiai menedzsment paradigmaváltása következtében teret nyert erőforrás alapú elmélet képviselői szerint a vállalatok számára az egyediséget jelentő, a versenytársak által nem másolható (tacit) tudás és képességek a hosszú távú versenyképesség alapjai • A tacit és explicit tudás a gyakorlat során valamilyen egymással interakcióba lépve, valamilyen kombinációban jelentkezik. Tsoukas: a tudásalapú gazdaságok vitathatatlanul a kodifikált tudásra épülnek, de a kodifikált tudás felhasználása nem kodifikálható tacit módon történik.

4. A tudáskorszak jellegzetességei • Tudásszervezet vagy tudásvállalatok • Tudásmunkások (magasan képzett, tanult szakemberek) (munkájuk nagy része: az információ tudássá alakítása) • A tudásszervezetek immateriális javai sokkal értékesebbek, mint dologi eszközeik • A tudásszervezetek hálózatban működnek (beszállítókkal, ügyfelekkel együttműködve) • A tudásszervezetek növekedése gyors és tartós (pl. Dell, Microsoft) • A tudásszervezetek megfelelői a szakértői szolgáltató- vagy üzleti szolgáltatószektor cégei, ezek növekedése gyors és tartós (Sveiby)

5. A vállalatok osztályozása a tudáskezelés szempontjából A KPMG Hungária által használt skálák: • Kaotikus állapotok • Felismerik a tudás szerepét • Támogatják a tudás létrehozását, megosztását • A tudással mint erőforrással gazdálkodnak (menedzselik) • Tudás központú vállalat A KPMG felmérésének eredménye (2000 dec.): 18 jelentős cégnél tájékozódtak (a többiek érdemben nem tudtak válaszolni) (magyar, külföldi, vegyes). Eredmény: a cégek kevesebb mint egyharmada érte el a 2. szintet. Mindössze két vállalat kezdte megközelíteni a 3. lépcsőfokot. Egy másik, nemzetközi felmérés eredménye: a cégek 32 %-a a 2-3 fázisban volt, 10 százalékuk a 4-5 szakaszban.

6. Az 1999. évi MAKE (Most admired knowledge enterprises) felmérés eredménye • Az európai székhelyű, ill. alapítású cégeket versenyeztették • A toplistát 200 elemző véleménye alapján állították össze • Az első öt hely • Nokia (Finnország) • Skandia (Svédország) • Siemens (Németország) • BP Amoco (Anglia) • Celemi (Svédország) • Nokia: A tanulásra koncentrálnak és erősen ösztönzik a tudás megosztását • A Skandia (biztosító) és a Celemi (tanácsadó cég): új utakat keresnek a szellemi tőke mérésére

7. Siemens: a már meglévő tudás újrahasznosítására összpontosít. • A BP Amoco asztali videokonferenciák segítségével nemzetközi virtuális munkacsoportokat működtet • Xerox: technikusai a világ több mint száz országában tudják „megbeszélni” tapasztalataikat (példa) • Dow Chemical tudásmenedzsment programja: szabadalmak átvizsgálása → törlés: megtakarítás + a nem gazdaságos szabadalmak értékesítése licencként • „competitiveintelligence” rendszerek: a versenytárs cégekről gyűjtött információkat kezelő rendszerek (pl. hírek terítése naponta, pl. új konkurens termék megjelenéséről)

8. Vállalati tudástőke A tudástőke a vállalati vagyon eleme. Összetevői: • A piaci kapcsolatok tőkéje (Mérése: a rangos (image enhancing) ügyfelek száma, az ügyfélbázis stabilitása) • Strukturális tőke (mindaz, ami az alkalmazottak távozása után is megmarad: pl. a folyamatok, szervezeti felépítés, információs rendszerek, szabadalmak) Mérése: a két éven belül kinevezett vezetők és a többi szakember aránya • Emberi tőke (a dolgozók ismeretei, készségei, tudása, amely a munkatársak távozása után elvész a vállalat számára) Mérése: a szakemberek fluktuációja és a kompetencianövelő továbbképzések száma

9. Az immateriális javak három csoportja (Sveiby, 63. old.) • Az alkalmazottak kompetenciája (az a képesség, hogy az emberek sokféle szituációban közreműködve dologi és eszmei vagyont hoznak létre) (Fontos az alkalmazottak motivációja) • A belső szerkezet (szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek, vállalati kultúra vagy szellem) • A külső szerkezet (az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatok, a márkanevek, védjegyek valamint a vállalat hírneve és arculata • Az immateriális javak (eszmei javak) láthatatlanok (hiányzik az általános definíció és valamilyen mérési szabvány), ezért nehezen menedzselhetők • Az eszmei javaknak jelentős szerepük van a tudásszervezet finanszírozásában

10. Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Vevőállomány Tárgyi eszközök Látható vagyon Részvényesek látható saját tőkéje (Számítógépek, helységek, stb.) Immateriális javak (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Ügyféltőke (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör-nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso-latok, a kialakított piaci arculat, stb. Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik Részvényesek láthatatlan saját tőkéje Szervezeti tőke (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi-nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) (Ki nem mutatott eredmény) Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.) Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) A tudásszervezet mérlege Eszközözök Források Az eszközoldalon a „tőke” szó a fogalmak terjedését tükrözi. A „tőke” szó klasszikusan a forrás oldalhoz illik.

11. Az immateriális javak láthatóvá tétele (Sveiby) Látható tőke (könyv szerinti érték) A dologi javak a látható adóssággal csökkentve Immateriális javak (részvényártöbblet) külső szerkezet (márkák, beszállítói és vevőkapcsolatok Belső szerkezet (a szervezet: menedzsment, jogi struktúra, utasítások és szabályok rendszere, magatartásformák, K+F, szoftverek) Egyéni kompentencia (képzettség, tapasztalat)

12. Immateriális javak • Coca-Cola: márkanevek, az eredeti receptek (külső szerkezet), létrehozott szervezet (belső szerkezet), • McDonald’s: márkanév, a franchise-hálózat (külső szerkezet) • Ford: a komplex termelési folyamat kialakításában megszerzett termelési tapasztalat (belső szerkezet) • Építőipari cégek: az összetett projektek kivitelezésére való képesség • Gyógyszeripari vállalatok: K+F portfólió (belső szerkezet), márkanevek (külső szerkezet) • Tanácsadó cégek: fő értékük a személyzet kompetenciája és az ügyfelekkel kialakított kapcsolat • Microsoft: részvényeinek ára rendkívüli mértékben meghaladja a könyv szerinti értéket (pl. 1995-ben 45 milliárd dollárral). A különbség oka a fogyasztói bázis (35 millió ember használja a Windows operációs rendszert, ez biztos bázis, mert nehéz az egyik operációs rendszerről egy másikra átváltani) Az immateriális javak rendkívül értékesek, ezért menedzselni kell őket (pl. a Saatchi & Saatchi elvesztett immateriális vagyona)

13. Elméleti háttér: az erőforrás alapú elmélet Feltevései: • Az egyes szervezetek erőforráskészletei még azonos iparágakon belül is különböznek egymástól • Az erőforrások szervezetközi mobilitása erősen korlátozott • Versenyelőnyre azok a vállatok tesznek szert, amelyek versenytársaiknál hatékonyabban képesek erőforrásaikat kombinálni, felhasználni, megtalálni a meglévő erőforrások kiaknázása és az új erőforrások kifejlesztése közötti egyensúlyt

14. A versenyelőny forrása Tartalomelméleti megközelítés: Barney (1991): csak azok az erőforrások hozhatnak létre versenyelőnyt, amelyek megfelelnek 4 kritériumnak (1. értékesek, 2. ritkák, 3. nem másolhatóak,4. nem helyettesíthetőek) Folyamatelméleti megközelítés: Hamel és Prahalad (1990): a versenyelőny a cég alapkompetenciáiból, azokból a mélyen gyökerező képességekből származtatható, amelyek a cég által előállított termékek mögött rejlenek. A vállalatok portfólióját így nem az egyes üzletágak jelentik, hanem a sokféleképpen kombinálható erőforrások és képességek összessége. Az alapkompetenciák a szervezeti kollektív tanulás következményei A versenyelőny forrását jelentő alapkompetenciák három kritérium szerint azonosíthatók: 1. a piacok széles skáláját teszik elérhetővé, 2. jelentősen járulnak hozzá a végtermék érzékelt vásárlói előnyeihez, 3. nehezen utánozhatóak.

15. A tudás/tanulás tartalom és folyamatelméleti megközelítései A 90-es évektől (Senge, 1990) A 60-as évektől Folyamat Tanuló szervezet (Learning organization) Szervezeti tanulás (Organizational learning) Elmélet Gyakorlat Szervezeti tudás (Organizational knowledge) Tudásmenedzsment (Knowledge management) Tartalom Kialakulása: a 90-es évektől

16. Kutatási irányvonalak • Szervezeti tanulás: A szervezeten belüli tanulási folyamatok kutatása • Tanulószervezet: A hatékony tanulás kapacitásával rendelkező, jól működő szervezet kiépítése • Szervezeti tudás: A szervezeti tudás kategorizálása (az egyén és a szervezet tudása, explicit-tacit tudás) • Tudásmenedzsment: Technikai megközelítés, a szervezeten belüli tudás, hatékony átadására terjesztésére irányul, a szervezeti teljesítmény javítása céljából (az információtechnológia szervezeti szerepe és kiépítése gyakran központi kérdés)

17. Mi a tudás? • Nincs általános konszenzuson alapuló definíció • Grant: „A tudás mindaz, amit tudunk” • Nonaka: „A tudás alátámasztottan igaz vélekedés.” Az ember igazságra való törekvése során igyekszik igazolni, alátámasztani személyes vélekedését. • Sveiby: cselekvésre való képesség (amely folyamatosan jön létre, a megismerés által és kontextusfüggő) • Chakravarthy et al.: „A tudás olyan hiedelem, amely iránymutatást ad a szervezet tevékenységeinek, és amely a vállalat környezetét hűen vagy kevésbé hűen reflektálja”

18. A tudás közgazdaságtani megközelítése • A modern közgazdaságtan szerint a tudás részben magán-, részben közvagyon, olyan társadalmi tőke, amely társadalmi, kulturális és technikai feltételek függvényében alakul ki és gyarapszik. Ez az alapja annak, hogy az államok többsége támogatja, némelyik teljesen magára is vállalja a tudás megszerzésének, közvetítésének feladatát. Minden országnak, közösségnek van olyan közös tudáskészlete, amely a történelem folyamán alakult ki, az amely beépül oktatás tartalmába és jellemző a módszereire. • Forrás: Új pedagógiai szemle, 2003/10

19. A tudás pragmatikus leírása (Davenport és Prusak) „A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folyton változó keveréke, szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul. A vállalatok nemcsak dokumentumokban és leltárakban őrzik meg azt, hanem a szervezeti rutin részeként, az eljárásokban, gyakorlati tevékenységekben és normákban beágyazódva is jelen van.”

20. A tudás jellemzői • Heterogén, kontextusba, kultúrába ágyazott • A tudás és az információ egymással kapcsolatban álló, de nem szinonim fogalmak • A szervezeti tudás az explicit és tacit (implicit) tudásformák valamilyen kombinációjú elegye • A tudás a megosztással növekszik, egyre értékesebb lesz • A vállalat jövőbeli tudását a vállalat múltja, felhalmozott tudása határozza meg (a tudás kumulatív és útfüggő) • A tudás társadalmilag beágyazott, a társadalmi intézmények által befolyásolt

21. Adat – információ - tudás • Adat: az eseményekkel kapcsolatos objektív tények összessége (önmagában nincs sem jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése) • Információ (értelmezett adat): az adatfeldolgozás során nyert, „használható” adat. Drucker: Az információ relevanciával és céllal felruházott adat. Az információ ellentétben a tudással mérhető, integritása elvesztése nélkül átadható. Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamilyen ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel György) Az információ sok esetben ideális forma az explicit tudás közzétételére. Gyors, létrehozójától független és biztonságos (pl. a számítógépet az információk kezelésére tervezték). • Tudás: Kognitív keretek között értelmezett információ A tudás a megfelelő tájékozottságon felül magában foglal: tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát, értékrendet, döntési és cselekvési mintákat, intuíciót, reflexeket, stb. (Bőgel, 2000)

22. Kérdés: Milyen asszociációkat (pozitív, negatív) keltenek tudatunkban a következő szavak: tudás, információ, hatalom (Sveiby 99. old.)

23. Információ, tudás, intellektuális tőke Semantics (Greeksēmantikos, giving signs, significant, symptomatic meaning, from sēma (σῆμα), sign) refers to aspects of meaning, as expressed in language or other systems of signs. {…} A szemantika (magyarul jelentéstan) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével illetve jelentésváltozásaival foglalkozik. Kontextusnak (vagy környezetnek) azokat a körülményeket és állapotokat nevezzük, amelyek (többnyire) egy eseményt (vagy szöveget: textus) „körbefognak, körülölelnek”. {…} A kommunikációban és a nyelvészetben kontextusnak az egyes mondat vagy szövegrész egyéb összetevőkhöz való viszonyát nevezik, azt a környezetet, amelyben a közlés előfordul, megvalósul, illetve amely befolyásolja az üzenet értelmét. In linguistics, syntax (from Ancient Greek συν- syn-, “together”, and τάξις táxis, “arrangement”) is the study of the rules that govern the structure of sentences, and which determine their relative grammaticality. {…} A szintaxis (a görögσυν [szün] ’közös’ vagy ’együtt-’, és τάξις [takszisz], ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) vagy mondattan a nyelvészetben a szavak szószerkezetekké és mondatokká kapcsolódásának szabályait írja le. A szintaxis: szó jött létre. Forrás: Boda György : Humán kontrolling…

24. A magasabb szintű tudás tacit • A kötődés növekedése komoly problémákkal jár: • Csökken a transzferálhatósága, • Kisajátíthatóvá, monopolizálhatóvá válik • Nő elvesztésének veszélye. A megértés növelése érdekünk, ugyanakkor mindent meg kell tennünk a kötődés növekedése miatt fellépő korlátok leküzdésére. Forrás: Boda György: Humánkontrolling

25. A tudás kategóriái • Explicit (kodifikált) tudás: Formális, szisztematikus nyelv közvetítésével közölhető/átadható Formája: kodifikált szabályok, rutinok, termékek • Tacit(szótlan) tudás: Személyes, kontextusspecifikus, ezért nehezen formalizálható és kommunikálható. Polányi: „Többet tudunk mint amennyit el tudunk mondani.” (Keletkezése: az egyének tapasztalata révén) • Kulturális tudás: a szervezet tagjainak értékrendszere, alapvető hiedelme, vélekedése (ezek olyan mélyen gyökereznek, hogy adottnak tekinthetők és nehezen artikulálhatók). A kulturális tudás fontos szerepet játszik a tacit és explicit tudás kiaknázásában (Xerox példa) A kulturális tudás jelentősége: • A tacit tudás személyes tudás, amely elvész, ha az egyén elhagyja a szervezetet. A kulturális tudás viszont annak ellenére, hogy nagy része nem kodifikált, személycsere esetén is a szervezetnél marad • A közös észlelési sémákban, ösztönzési és jutalmazási rendszerekben, értékelési módszerekben és kritériumokban megjelenő hiedelmek és értékek révén a kulturális tudásnak nagy hatása van az új tudás megjelenésére és adoptálására

26. A csoportosítások nagy része a tacit-explicit kategóriákat azonosítja, de a tacit tudásba a kulturális tudást is beleértik (Nonaka és Takeuchi tudáskonverziós modellje tacit és explicit tudásformákat különböztet meg, de a tacit komponenst technikai és kognitív dimenzióra osztja fel (technikai dimenzió: a gyakorlati know-how, a kognitív dimenzió pedig a kulturális dimenziót tartalmazza) • A szervezeteknél megjelenő tudás mindig a tacit-explicit tudás valamilyen kombinációja (pl. USA: az explicit komponens, Japán: a tacit komponens domináns)

27. A tacit tudás kettőssége • A tacit tudás előnye: A Barney-féleerőforráskritériumok alapján a tacit tudás a hosszú távú versenyképesség forrása annak kontextusfüggése „ragadós” és ezért nem másolható jellege miatt • A tacit tudás hátránya: a szervezeti tudástranszfer gátja (nemcsak a versenytársak számára láthatatlan, de a vállalaton belüli hatékony kihasználása is korlátozott) • A szervezetek számára ezért az a nagy kérdés, hogy mely tudást ossza meg és transzferálja a vállalat és mely tudást érdemes megvédenie

28. A tudás dimenziói (Winter) Tacit Artikulálható Nem tanítható Tanítható Nem artikulált Artikulált Megfigyelhető Nem megfigyelhető Komplex Egyszerű Rendszer eleme Független

29. A tudás kategóriái (Lam) 2 dimenzió: • Episztemológiai szempont szerint: explicit és tacit • Ontológiai szempont szerint: egyéni és kollektív tudás

30. A tudás kategóriái (Zack) • Zack a szervezeti tudás feltérképezéséhez, a szervezet tudáspozíciójának felméréséhez az egyes tudásformák elkülönítését, a vállalati stratégiához illeszkedő és a szervezet egyediségét tükröző tudástaxonómiák létrehozását javasolja, attól függően, hogy milyen mértékben támogatja a szervezet versenypozícióját: • Alapvető (az iparágban elterjedt, minden szereplő által ismert) • Magas szintű (a versenytársak tudásánál magasabb szintű, vagy azoktól megkülönböztető) • Innovációs (a szabályok megváltoztatására törekvő, iparági vezető, a versenytársaktól erősen megkülönböztető tudás) • A tudás feltérképezése alapján a szervezet képes a meglévő tudása és a stratégiája végrehajtásához szükséges tudás közti rés beazonosítására

31. További tudáskategóriák • A tények ismerete (know-what). Az, ami van. Pl. Magyarország népessége (Rendszerezhető, csoportosítható, továbbítható információ. Pl. számítógépes kereséssel megszerezhető információ. • Az okok ismerete (know-why)a természetben, az emberi elmében és a társadalomban végbemenő változások alapelveinek és törvényeinek ismerete. Megszerzéséhez fontos a befektetés a tudományok és a közoktatás fejlesztésébe, a képzésben pedig nélkülözhetetlen a kísérletezés, a terepmunka, a tapasztalatszerzés. • Az út ismerete (know-how). A hozzáértés, a dolgok elvégzéséhez szükséges szakértelem. Pl. Egy új termék piaci kilátásait latolgató üzletember, egy befektetni szándékozó vagy új munkatársak felvételével megbízott személy ezt a képességet használja. Nehezen átadható tudásfajta, mivel elsajátítása folyamán is szüntelenül változik a tartalma. Van elméleti és gyakorlati része, nemcsak az egyénekben, hanem közös területen működő csoportokban is kifejlődhet. A know how tudás egy része szabadalmi jogok révén értékesíthető, de nagy része tacit marad • A megfelelő személyek ismerete (know-who) Az információkhoz jutás és a szociális kapcsolatok. A társas kapcsolatokra való készség, a kommunikáció és az együttműködés képessége. Új pedagógiai szemle

32. A tudástól a kompetenciáig • Az emberi tudás: hallgatólagos, tettorientált, szabályokon alapul, egyedi és folyamatosan változik • A tudás sokfajta jelentéssel rendelkező fogalom, ezért célszerűbb helyette a kompetenciát használni (kompetencia: gyakorlati tudás) • Az egyén kompetenciájának összetevői: • Explicit tudás: Tények ismerete. Főként információkon keresztül sajátítható el, gyakran formális oktatás keretében • Jártasság (skill): a „hogyan” ismerete, fizikai és mentális gyakorlati jártasság, amely főként a tréningek révén és a gyakorlatban sajátítható el. Tartalma: eljárási szabályok ismerete és a kommunikációs képességek. • Tapasztalat. Forrása: a múlt hibái és sikerei. • Értékítéletek: Észleletek arról, amit helyesnek hisz. Tudatos és tudat alatti szűrőként működik az egyén megismerési folyamatában • Társadalmi közeg: az egyének közötti kapcsolatokból épül fel, a hagyományon keresztül közvetített környezetben és kultúrában • A kompetencia környezetfüggő, amikor valaki új környezetbe kerül kompetenciát veszít (pl. textilgyár bezárása) • A szervezetek is rendelkeznek kompetenciákkal (pl. Hamel és Prahalad: Alapvető kompetenciák) Sveiby