Kulcskompetenciák és kompetenciafejlesztés a nevelés folyamatában

1. Kulcskompetenciák és kompetenciafejlesztés a nevelés folyamatában Képzők képzése HEFOP-3.3.1. Nyíregyháza, 2007.02.03.

2. Kulcskompetenciák (EU, OECD) • Kommunikáció anyanyelven • Kommunikáció idegen nyelven • Matematikai műveltség alapkészségei • Természettudományos és technológiai • Információs és kommunikációs technológia • Személyközi és állampolgárikészségek • Vállalkozói szellem alapkészségei • Kulturális tudatossághoz kapcsolódó alapkészségek

3. Kulcskompetenciák • Miért kompetencia? Mivel több, mint az alapkészség? • Több, tágabb tartalmú, mint a kulturális alapkészségek sora: írás, olvasás, számolás. Összetettebb, mert az ismeretek, készségek, attitűdök együttese = • magában hordozza a tanulásra való (folytonos) képességet

4. Kulcskompetenciák • Miért éppen ezek a fejlesztési területek, miért kulcs? • A „kulcs” = fontos, kritikus (nélkülözhetetlen) értelemben szerepel. • Ami az élethez (jelen és jövőkép szerint fontos)

5. Kulcskompetenciák Kiknek és mihez fontos? • A jól működő társadalomhoz (emberi, társadalmi, humán tőke értelemben) • Az egyén boldogulásához. A sikeres részvételéhez a társadalom különböző aktivitásaiban, szektoraiban, életvilágaiban: gazdaság, politika, társas, társasági, családi, személyközi … kapcsolatok és tevékenységek világában. • Minden ember számára fontos.

6. Kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.

7. Kulcskompetenciák • A tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának a képessége.

8. Kulcskompetenciák • Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.

9. Kulcskompetenciák • Kulturális kompetencia A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

10. Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában Hogyan illeszkednek a kompetenciák a fejlesztés, nevelés működő folyamatába? • Célkategóriaként értelmezhetők. • A célirányos fejlesztés (nevelés, tanítás, tanulás intézményi keretei között értelmezhető fejlesztés) folyamatát: a céltételezés → eszközkiválasztás → realizálás → értékelés lépéseiben tudjuk leírni.

11. Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában • A cél (a jövő birtokba vétele) az emberi gondolkodás és cselekvés eszközeivel az időben előrevetített eredmény tételezése. • A nevelés esetében az ember információs állapotának, cselekvési képességeinek… a változásait elővételezi. • A kompetenciák ilyen változás, gyarapodás, készség- és képességfejlődés célelemei, elővételezett eredményei.

12. A folyamat dinamikája • A célok normatív módon jelennek meg (szakértői, politikai akarat sürgeti, sztenderdeket jelentenek ) • Társadalmi és egyéni húzóerőt képeznek. • Irányított, vezérelt folyamatot feltételez (szakértői, tanári, segítő vezetéssel). • Egyedi módon realizálhatók, saját finalitásokkal, perspektívákkal és lehetőségekkel kell találkozniuk! • Ciklikus és reflektált, korrigált körfolyamatban írható le, amelyben egységes és differenciált elemek vannak jelen.

13. A folyamat vezérlésének kérdése • Bemenetvezérelt: a célokra és a betáplálandó tartalmakra, hatásokra helyezi a súlyt. Az eredményekre nézve kevéssé érzékeny. • Kimenetvezérelt az eredmények és visszajelzések felöl szabályoz (nem szól bele az eszközökbe), az oktatás és nevelés hosszú távú realizálódásai miatt sok a bizonytalanság. • A folyamatvezérlés végigkíséri a „gyártás” egész menetét.

14. A folyamat vezérlésének kérdése • A kompetenciafejlesztés a kívánatos végállapot felől közelíti a fejlesztés folyamatát. • Részletesen megnevezi, azokat az ismerteket, készségeket és attitűdöket, amelyek a sikeres cselekvések, műveletek tudását, képességét eredményezik.

15. Hatásfolyamat A kitűzött cél és az eredmény közötti térben és időben lejátszódó pedagógiai folyamat, amely értelmezhető: mások által irányított és önmeghatározott változási folyamatnak. • Interaktív hatásfolyamat • Tanítás-tanulási • Szociális tanulási • Morális és egyéb fejlődési …. folyamat

16. Hatások és érvényesülés 1.Üzenetet elutasítják 2. Következmény nélküli üzenet 3. Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást

17. Hatások és érvényesülés 1. Üzenetet elutasítják 2. Következmény nélküli üzenet

18. Hatások és érvényesülés 3. Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat

19. Hatások és érvényesülés 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást

20. A gyermekkép változásai • A szülő-gyermek kapcsolat evolúciója Lloyd De Mause ábrája

21. A gyermekkép változásai Hansmann (1995) szerint ma két újabb szakasz állapítható meg: • Változó gyermekkor (1960-tól) gyökeres változás az életmódban • Elveszett gyermekkor (1980-tól) a gyermekkor krízise, a gyermekkor eltűnik, a család összeomlik, a tömegkommunikációs eszközök radikálisan átformálják a gyermekkort Marie Winn, „Gyermekek gyermekkor nélkül”, (1990) „új középkor” eljöveteléről beszél,

22. A demográfiai változásokra épített gyermekkép-történeti szakaszok • A kezdetektől 1750-ig. Igen magas a születési, halálozási ráta. • 1750-1880 közé eső szakasz. A gyermek-halandóság drasztikusan csökken, a születések száma magas. • A harmadik szakasz (1880-1930) a születési ráta csökken, a gyermek egyre fontosabb szerepet tölt be a családban. • Negyedik szakasz 1930-tól napjainkig. Gyermekközpontú, cél a gyermekek gondozása, megértése és mindannak biztosítása, amire a gyermeknek szüksége van.

23. A történeti demográfia és gyermekszemlélet David Riesmnann: „A magányos tömeg” három korszak, melyben az emberkép és mentalitása is különböző. • nagy növekedési lehetőségek szakasza (tradíciótól irányított emberkép) • nagy népességnövekedéssel járó periódus (belülről irányított emberek), ahol az emberek társadalmi karaktere a kisgyermekkorban beléjük plántált célok és értékek szerint alakul • kezdeti népességcsökkenés szakasza (kívülről irányított embertípus) szociálisan érzékeny emberek a többiek igényeivel szemben.

24. A három embertípus szülői attitűdjei és gyermekszemlélete (Riesmann, 1983, 113.) • tradícióktól irányított időszakban a gyermekek hosszan követik a felnőtt szerep mintáit • a belülről irányított korszakban a gyerekek egyre kevésbé tekintheti modellnek szülei szerepét, új célok születnek • kívülről irányított korszakban a társadalmi viszonyok bonyolultak, a sok változás gyors alkalmazkodást kíván a gyermek életében. Nincs biztos etikai iránytű a szülők részéről.

25. Következtetések Amire az újabb nemzedékeknek leginkább szükségük van: • A kívülről irányítottság kezelésére (mérlegelés, választás, tanulás) • Felelősséggel viselt önállóságra • Társakra és Önbizalomra • Előíró nevelés helyett bátorításra