A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája

1. Tamási Balázs Ph.D. hallgató Kaposvári Egyetem 2005 A szőlő- és borágazat szervezése és ökonómiája

2. A szőlő – és borágazat jellemzése • A szőlőterület csökkent az elmúlt években, sajnos sok helyen a mennyiségi termelés jellemző • A fajtaösszetétel kedvezőtlen, nem a termőhelyre vonatkozó fajtapolitika van előtérben • A korszerű (költséges) technológiák nem mindenhol terjedtek el, ahol pedig van, ott túlzott a mértéke • A borászatok nagy adósságterheket göngyölítenek maguk előtt • Sok apró parcellás terület van, amelyek gazdaságosan nem hasznosíthatóak • A befektetett tőke megtérülése folyamatosan romlik

3. Magyarország szőlőtermesztése • A szőlő és borágazatnak Magyarországon tradicionális szerepe van, az ország termőterületének 1,3 %-án termesztenek szőlőt. Ez a szerep a borvidékeken fokozottabban tapasztalható, ott a terület jóval nagyobb százalékán folyik szőlőtermesztés, egyes gazdálkodóknál pedig az árbevétel tejes egésze a szőlő-bor ágazatból származik. • A mezőgazdaság ágazatai közül a szőlészet és borászat termeli az egyik legnagyobb hozzáadott értéket területegységre vetítve, a bevétel hektáronként 7-800 ezer forinttól akár 5-8 millió forintig is terjedhet egy ismert pincészet esetében, mert a különböző modern technológiákkal jelentős bevétel növekedés érhető el.

4. Magyarország szőlőtermesztése • Ugyanakkor az ágazat nem problémamentes, az ültetvények jó része elöregedett, ebből adódóan nagy az igény a beruházásokra, egy hektár ültetvény telepítési költsége minimálisan 4-5 millió forint. A tulajdonosi szerkezet a privatizációkor megváltozott, a nagyüzemek szétestek, a termelők ritkán rendelkeznek kellő mennyiségű tőkével. A termőrefordulási idő hosszú, ezáltal kétséges a megtérülés időpontja. A feldolgozás komoly beruházást igényel, ezzel együtt a termelőnek nagy tőketartalékokkal kell rendelkezni, mert sok esetben évekig áll a pénze a terményben. A bort annál jobb áron lehetséges eladni, minél hosszabb érlelési idő után palackozzák. Nincs kialakult piacszabályozás, az esetenként hosszú évekig tárolt termények értékesítésére kevés garancia áll rendelkezésre. • A hazai borfogyasztás 25-30 liter/fő/év

5. A szőlő telepítése • Évente kb. 3000 ha szőlőt kellene telepíteni, de a valós telepítés sajnos ennél kevesebb • Az EU tagországokban korlátozva van a szőlő telepítése (növelés csak kis mértékben) • A telepítés engedélyhez kötött, az engedélyhez telepítési terv kell (szigorúan be kell tartani) • Az ültevények kivágását az unió támogatja • Komoly értéket képvisel a telepítési jog is

6. A telepítés lépései • Tápanyag-utánpótlás • Mélyforgatás • Talajfelszín elmunkálása • Tőkehelyek kitűzése • Szaporítóanyag előkészítése • Ültetés (tavasz/ősz) (géppel/kézzel) • Csirkézés kapával • Karók beütése (fa/fém) • Oszlopozás, horgonyzóelemek • Huzalok kifeszítése • Kerítés építése

7. A szőlőágazat üzemi méretét meghatározó tényezők • A rendelkezésre álló ültetvénynagyság • A borászati üzem feldolgozó illetve tárolókapacitása • A növényvédő gépek kapacitása (3 nap alatt tudjunk minden ültetvényt lepermetezni) • Speciális gépek kapacitása (kombájn kihasználásához minimum 200 ha kell)

8. Az ültetvényszerkezet • Sor és tőtávolság síkvidéken 3-5 X 1,2 m dombvidéken 3,5 X 1,2 m korszerű ült. 1,5-2,5 X 1 m • Támrendszer és tőkeművelés módja (fejművelés, kordon, függöny, lugas) • Táblaméret • Fajta

9. A termesztéstechnológia szervezése és ökonómiája • A tápanyag visszapótlás • A talajművelés • A támrendszer javítása • A fitotechnikai munkák • A növényvédelem • A betakarítás

10. A tápanyag visszapótlás • A tápanyag visszapótlása talajvizsgálat alapján kell hogy történjen • A foszfort és a káliumot mélylazítós műtrágyaszóróval célszerű kijuttatni • A nitrogénműtrágyát a felszínre is ki lehet szórni, de érdemes bedolgozni a talajba • Valamilyen módon szervestrágyát is kell juttatni a talajba (istállótrágya, zöldtrágya)

11. A talajművelés • A mélyművelésnél kisebb az erózió, ezzel együtt az őszi lazítás után több csapadék kerül a talajba • A sorközöket gyommentesen tarthatjuk talajmaróval vagy tárcsával, esetleg vegyszeres gyomirtással • Sok helyen a sorközöket fűvel vetik, mulcsozóval nyírják • A sorokat vagy gyomirtják vagy speciális kitérő művelő-szerszámokkal tartják gyommentesen

12. A támrendszer javítása • Törött oszlopok cseréje • Leszakadt huzalok pótlása • Kitört karók cseréje • Kézi erővel végzik, a szüret végétől a rügyfakadás kezdetéig

13. A fitotechnikai munkák • A metszés: a termésszabályozás legalapvetőbb művelete, nélküle nem lehet szőlőttermeszteni • A metszeni lehet kézzel, gépi metszőollóval, esetleg gépi előmetszéssel is kombinálhatjuk • A nyesedék eltávolítható kézzel, tolólappal, bálázással, vagy zúzással a sorban is maradhat • A kötözés (tőke, termőkar, szálvesszők) • A zöldmunkák (hajtásválogatás, csonkázás)

14. A növényvédelem • A növényvédelem a szőlőben akkor jó, ha megelőző jellegű • A permetezéseket 3 nap alatt kell befejezni • Permetezhetünk földi vagy légi gépekkel

15. A növényvédelem • Vegyszertakarékos permetezőgépek is vannak forgalomban (pneumatikus) • Apróbb cseppekben adagolják a permetszert, mindezt pedig irányíthatóan teszik esetleg a sor két oldalára

16. A betakarítás • A betakarításra 30-40 munkanap áll rendelkezésre, rövid az idő, jó szervezést igényel • Lényeges költség a termelés során, ezért is fontos a minél jobb szervezés • A kézi betakarítással 40-70 kg szőlő szedhető le óránként (ládás, vödrös) • A szőlőt a sorokból puttonnyal, csúszótalppal, gyűjtőtartállyal (gépi puttony), esetleg utánfutóval, pótkocsival lehet kivinni

17. A betakarítás • A gépi betakarításnak nagy a beruházásigénye, ezzel együtt magas minőségű bornak szánt szőlőt nem célszerű géppel szedni • A termést a feldolgozóba konténerekben vagy ládákban lehet beszállítani • Vigyázni kell a szőlőre, hogy minél kevésbé törjön, kevés leve folyjék el és minél előbb fel legyen dolgozva • A szállítókapacitást célszerű okszerűen tervezni a nagy termésmennyiség miatt

18. A szőlőtermesztés költség és jövedelemviszonyai • A jövedelmet nem kizárólag a mennyiség határozza meg, sok esetben a kisebb mennyiség nagyobb jövedelemmel társul • A magas minőségű szőlőre van csak kereslet a piacon, a tömegterméket csak jóval az önköltségi ár alatt lehet eladni • Sok szőlész-borász szerint a szőlőárak siralmasak, felháborítóak • A komoly pincészetek a hosszútávú kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt és a leválogatott szőlőért hajlandóak magasabb árat fizetni • Az is előfordul, hogy már előre megegyeznek a fizetendő árban a termés mennyiségétől függetlenül • Megfelelő árat csak nagy tőkeszámú ültetvényekben okszerű terméskorlátozással együtt lehet elérni

19. A borászat szervezése és ökonómiája • A belföldi borpiac • A borexport • A borvidékek • A feldolgozás és borászat vertikuma • A különleges minőségű borok • A szőlőfeldolgozás költség és jövedelemoldala

20. A belföldi borpiac • A hazai borfogyasztás 25-30 liter/fő/év • Az országos termelés 4 millió hektoliter évente • A bor 2/3-a belföldön, 1/3-a külföldön kerül piacra • Import bor is vásárolható (spanyol, olasz, francia, chilei, ausztrál, ...) • A borok forgalomba hozatala változó (tartályos, kannás, palackos) • A borszaküzletek a forgalom kevesebb, mint 10 %-át teszik ki • Az állami szabályozás (adók, pincekönyv, ellenőrzések, törköly megsemmisítése)

21. A borexport • Az export hordósan vagy palackozva történik • Az export jó része Németországba ment régen, ma már jelentős a francia, olasz, angol is • A kis pincészeteknél az exportnak nagy jelentősége van akár kis tételekben is (néhány karton) • Palackozott bort szállítanak az amerikai kontinensre, Japánba, Hongkongba, és sok más országba is

22. A borvidékek • A borászatban mindig nagy szerepe volt a regionalitásnak • A szőlő eredete az egyik legfontosabb dolog a piac szempontjából • A történelmi borvidékek zömében a dombos területeken helyezkednek el, zömében már a rómaiak idején is termesztettek ezeken a helyeken szőlőt • A borvidékeken a szőlőtermesztés és a borászat a hegyközség felügyelete mellett zajlik • Jelentési kötelezettsége van minden hegyközségi tagnak a termésről, ezzel együtt az eredetet is a hegyközség igazolja

23. A feldolgozás és a borászat vertikuma • A beszállítás után zúzó-bogyózóval kezdik meg a feldolgozást • A vörösbort a szemekkel együtt érlelik és utána préselik, a fehérbort rögtön préselik, és tartályban vagy hordóban erjesztik • A feldolgozás jól gépesíthető, kevés kézimunkaerőt igényel (szivattyúk, prések) • Erjedés után üllepítik, derítik a borokat • A borok érlelése történhet tartályokban (reduktív fehérborok, rosék, alacsony minőségű vörösborok) vagy ászokhordókban, esetleg kishordós érleléssel (barrique borok)

24. A feldolgozás és a borászat vertikuma • A modern borászatok nagy hangsúlyt fektetnek a laborvizsgálatokra, a borok sav és kéntartalmát vegyszerek segítségével állítják be a kívánatok értékre • A borokat válogatják, házasítják (fajtaválogatások, cuveek) • A borokat palackozás előtt szűrik, hőkezelésnek teszik ki, hogy ne a palackban csapódjon ki a borkő vagy a fehérje • A minőségi borokat csak palackosan érdemes piacra vinni (lényeges a minél nagyobb hozzáadott érték)

25. A különleges minőségű borok, a barrique borok • A barrique szó Franciaországban elterjedt, meghatározott űrtartalmú (225 literes) fahordót jelent. Az 1980-as évek eleje óta divatirányzattá vált e borkészítési technológia, amelynek alappillérei a speciális készítésű tölgyfahordó és a kíméletes oxidáción alapuló borkezelés és érlelés • A hordógyártás műveletei közül kiemelt jelentőségű az égetés, amikor a fa lignin és hemicellulóz anyagai átalakulnak. • Az elkészült fahordót nem „avatják be” a betöltött bor a hordó fájának anyagait kioldja. A kioldható koncentráció függ a barrique hordó korától. A bor illat- és ízvilága kiegészül a fa jellegzetes anyagaival és gazdagabbá válik. A neves termelők a hordót 3 év után lecserélik. • Végezetül hangsúlyozni kell, hogy barrique érlelésre csak nagyon jó minőségű, válogatott borok, illetve mustok alkalmasak. A technológiát kiegészítik a barrique érlelést követő tudatos házasítások a különböző fogyasztói ízlés kiszolgálásához. Ehhez tartozik még 1 – 2 éves palackérlelés is.

26. A különleges minőségű borok, a barrique borok

27. A különleges minőségű borok, a barrique borok forrás: saját kalkuláció

28. A borászatok vezetőinek véleménye a barrique bor készítéséről Sok borász véleményét összegeztem ezzel a speciális érlelési móddal kapcsolatban. A borászok véleményei sokban különböztek mind érzelmi, mind gazdaságossági tekintetben. A sokféle nézet közül néhány dologban a pincészetek vezetői egységes álláspontot képviselnek. Egyrészt barrique hordóban csak kiváló minőségű, lehetőleg hozamkorlátozott szőlőből készült bort szabad érlelni, mert a piacon csak a különleges borok (presztizsborok) barrique változatára van igény. A másik nagyon fontos dolog, hogy egy komoly pincészet esetében a piacon való megjelenésnek alapvető feltétele, hogy rendelkezzenek ilyen típusú borokkal is. Ezen felül a piacbővítésre is egy kiváló lehetőség a barrique bor. Egyes borászok felfogásában ezek a borok csak a piacon való jelenlét feltételeként vannak számontartva, nagy gondot okoz számukra a hordók magas bekerülési értéke, hogy 3-4 év múlva szinte maradványérték nélkül kell leselejtezniük a hordókat. Sok kis borászat nagy adósságterheket göngyöl maga előtt, így számukra komoly problémát jelent, hogy a borok ezzel a technológiával még később értékesíthetőek, nehezen küszöbölik ki a technológiából eredő forgóeszközlekötést. A kis pincészeteknek fajlagosan több a költségük a minőségvizsgálatokkal, a különböző borok egyenkénti bizonylatolásával, tárolásával és a munkaszervezést (magas élőmunkaigény) is nehezebben oldják meg.

29. A szőlőfeldolgozás költség és jövedelemoldala • Lényeges dolog, hogy vásárolt szőlőből, vagy saját termésből készítünk bort • A borászatok egy része újbort is vesz, azt kezeli, alakítja, házasítja • Komoly költségoldala van a borok tárolásának, érlelésének (munka és tőkelekötés) • Magas minőségű bort csak drága (dekoratív) palackban, drága dugóval lezárva, minőségi címkével ellátva érdemes előállítani

30. Pályázatok, támogatások • Az uniós csatlakozás előtt lehetett pályázni gép és épületberuházás támogatására (eleinte 25%, majd a SAPARD pályázatoknál 40%), és ugyanígy a szőlőtelepítést is támogatta a minisztérium • Jelenleg az AVOP pályázatok futnak gép és épületberuházásra (új pályázatot most nem lehet beadni, a beadottakat bírálják el) • A szőlőtelepítést csak felújítás esetén támogatják, de nagyon kis mértékben • A területalapú támogatások uniós része jár a szőlőültetvényekre is • Az agrárkörnyezetgazdálkodási programban lehet pályázni integrált ültetvény célprogramra és errózióvédelemre

31. Köszönöm a figyelmet