Társas lény – 1 Bevezetés

1. Társas lény – 1 Bevezetés

2. Követelmények • Az órák látogatása • Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. • A zh kérdései a tantárgy weboldalán fent lévő ppt-kben szereplő anyagra vonatkoznak. (http://filozofia.bme.hu/orak/1461) • A zh előtt legkésőbb egy héttel felkerül a weboldalra a lehetséges zh kérdések listája. • A tárgy két Neptun-kódon regisztrált, „félévközis” (BMEGT41A011 ) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriában: • Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart • A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunon felvett vizsga-alkalmakra lehetséges!

3. Ajánlott irodalom • A dolgozat megírásához a ppt-ken szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de segíti: • Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. • Atkinson, et al. eds. Pszichológia, Osiris, 1994. 18-19. fejezetek • 18. Szociális vélekedések és attitűdök • A szociális vélekedések intuitív tudománya • Attitűdök • Személyközi vonzalom • 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás • Mások jelenléte • Személyközi befolyásolás • Csoportdöntés A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás)  és 18. (Társas megismerés) fejezetek.

4. Az óra célja • Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a szociálpszichológia nevű diszciplína területéről – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával • Nem válunk pszichológusokká – a pszichológusokat máshol képzik • Nem folytatunk pszichológiai tanácsadást az óra keretei közt – a tanácsadók másutt érhetők el • Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgozik, milyen kísérleteket folytat a szociálpszichológia, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. • A félév témái többek között: konformitás, lámpaláz, nem-verbális kommunikáció, attitüd, attribúció, előítéletek, nevelési stratégiák..

6. Az ember mint társas lény Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet közöttt? Más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények amelyeket átadnak nekünk, saját érzéseink a csoportok iránt, melyekbe tartozunk; mind olyan szociális folyamatok melyek alapvetően befolyásolnak minket akkor is amikor épp nem vagyunk társas helyzetben.

7. Mások jelenlétének hatása • Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? • Mi lehet a magyarázata? • Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek  Mások jelenléte javítja a teljesítményt? • Társas facilitáció: a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak! • Viszont a kísérleti személy gyakran több hibát követ el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is..

8. Példák a társas serkentésre és gátlásra • Kísérleti személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében illetve egyedül (Henry Allport, 1924) • Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban”, együtt illetve egyedül Ellentmondó eredmények: létezik társas serkentés(facilitáció) és társas gátlás(inhibíció) is • Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás).

9. Magyarázatok • Robert Zajonc (1965) magyarázata: • Mások jelenléte → magas drive = magas arousal → a domináns válasz valószínűsége növekszik • Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. • El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? • Más lehetőségek: • Értékeléstől való félelem • Figyelemelterelés (Robert S. Baron 1978; ...) • Lustaság?..

10. Az ember társas környezetben Solomon Aschkísérlete (1951) • Vonalak megítélése • 18 kép pár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával • Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázva.. • ..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak

11. Solomon Asch – Eredmények: Ember-társaink vs. érzékszerveink • A kísérletben résztvevők háromnegyede konform legalább egy esetben • Az alanyok fele legalább 6 esetben ad rossz választ konform módon • ..csak egynegyede áll ellen: miközben mindannyian jelentős szorongást élnek át

12. A konformitás evolúciós jelentősége • Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. • A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben-maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. • Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. • Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi kamerát 06:20-tól: http://www.youtube.com/watch?v=CmkFaMOi7RY

13. Ember-társaink vs. érzékszerveink • Az ember talán legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is láthatóan sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz. •  Úgytűnik az ember természetes közege leginkább a többi ember. Ezt az alapvető különbséget szemlélteti az alábbi kísérlet csimpánzok és embergyerekek tanulási képességével kapcsolatban: http://youtu.be/pIAoJsS9Ix8

14. Zelig – The Human Cameleon(1983; Woody Allen) • Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02 • „Dr. Fletcher places the subjectunder hypnosis. • - Tell me why you assumethe characteristicsof the person you're with! • - It's safe. • - What do you mean safe? • - Safe...to be like the others. • - You want to be safe? • - I want to be liked.”

15. A konfromitás formái • Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához • Behódolás(nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett • Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése • Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon.

16. Mi árnyalja a csoportnorma befolyását?

17. Mekkora terület a szociálpszichológia a pszichológián belül? • Klinikai pszichológia – pszichológiai elveket alkalmaznak érzelmi és viselkedési problémák megoldására (lelki betegségek, fiatalkori bűnözés, kábítószerfüggés, családi-házassági konfliktus) ezen belül tanácsadás – kevésbé súlyos problémák • Fejlődés pszi. – az emberi fejlődés stációinak vizsgálata a születéstől az öregkorig (főként azért gyerekkor van fókuszban) • Szociálpszi. – alább definiáljuk • Személyiség pszi. – hogyan lehet besorolni az embereket tulajdonságaik alapján csoportokba, vannak-e különálló személyiségvonások, (pl. introverzió, extroverzió) • biológiai pszi. – fiziológia – pl. hogyan befolyásolják a nemi hormonok a viselkedést, melyik agyi terület irányítja a beszédet?

18. További területek a pszichológián belül • Kísérleti pszi.: Ez így félrevezető, hiszen más területek kutatói is kísérleteznek – pl. hogyan reagálnak az emberek érzékleti ingerekre, hogyan észlelik a világot, hogyan tanulnak és emlékeznek – főként alap készségekkel foglalkozik • Fel lehet még sorolni: neveléspszi. szervezetpszi., munkapszi. • Kognitiv pszichológia: ez részben átfed az előző kategóriákkal, de más megközelítés, inkább interdiszciplináris: kognitív, mentális folyamatok, észlelés, emlékezés, döntéshozatal, problémamegoldás – átfedésben filozófiával, kibernetikával (amelyek részben ugyanezen folyamatok iránt érdeklődnek) – valamint idegtudomány, antropológia, nyelvészet, mesterséges intelligencia, stb. • Pszichoanalízis: Részben a klinikai, részben a személyiség pszi-be sorolható

19. Mi a szociálpszichológia? • Annak a tudományos tanulmányozását jelenti, hogy hogyan hatnak a társas és a kognitív folyamatok arra, ahogyan az emberek észlelik és befolyásoljákegymást, illetve ahogyan egymáshoz viszonyulnak. Tehát nem csak a társas környezetben való viselkedés érdekli a szocpszicht, hanem a viselkedésünket általában meghatározó egyéb társas és kognitív folyamatok is.

20. No de mikre is lehet felhasználni a szociálpszichológiát a gyakorlatban? • reklám, kommunikáció, média, meggyőzés- és előadástechnika • egészség, klinikai gyakorlat, segítségnyújtás • iskola, nevelés • munka, üzleti élet (normák szerepe a munkahelyen, munkanélküliséggel való küzdés, gyenge vagy erős irányítás a munkahelyen) • politika, nemzetközi konfliktusok (fenyegetés és elrettentés a nemzetközi kapcsolatokban) • sport, agresszív viselkedés a sportpályán, futballhuligánság • törvénykezés: benyomások a tárgyalóteremben, kisebbségi befolyás az esküdtszéken, diszkrimináció • közvélemény-kutatás, stb

21. Összefoglaló • Az órák egy részére be kell járni • A szociálpszichológia tárgya szinte minden emberi tevékenységben megtalálható, de csak kis terület a pszichológián belül. • Társas lények vagyunk: • Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet). • Mások jelenléte növeli az arousal (=drive) szintünket. Hat ránk a társas facilitáció és a társas inhibíció is (Zajonc – 1965). • A konformitásnak 3 különböző formája van (bár szpsz.-i szempontból az internalizáció részben kakukktojás). Házi feladat: Milyen tárgykódon vettem fel a tárgyat: félévközis vagy vizsgajegyes vagyok?!