Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

1. A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolataaz MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

2. 21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörbenBazsa György: Educatio, 13. 267. 2004. A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthago-rász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).

3. Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult. Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közöstársadalmi műveltséglegfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig. Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb.) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intéz-ményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot.”

4. Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmaiműveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legma-gasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példá-kat említsünk: 1763-ban Selmecen bányászati akadémia, 1780-ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet, 1797-ben Keszthelyen a Georgikon, 1782-ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem elődje, az Institutum Geometricum.”

5. A közös társadalmi műveltség: szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák (kódexek, könyvnyomtatás); 1767: Ratio Educationis – az első állami oktatáspolitikai „kódex”; 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályos elemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő; XX. század közepe: a kötelező – alapműveltséget nyújtó – 8 osztályos általános iskola; a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése; most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele; az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazaiexpanziója – követve a fejlett világot;

6. A sokféle szakmai műveltség: apáról → fiúra, majd mesterről →inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák) XX. század (főleg második fele): ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH) szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák) technikusképzés (technikumok) alap- és középf. szakképzés(szak/középiskolák) tanfolyamok (állami és magánszervezés) XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű)felsőfokú szakképzés EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

7. A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő- képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad) 4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B:FSZ: – jv?, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség) 5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél 6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég- zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

8. Az ISCED szintek tartama (szubjektív): középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb. felsőfokú szakképzés 5B: ??? felsőfokú képzés: 5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember 6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

9. 6: Posztgraduális képzés (PhD) 6: Felsőfokú oktatás – mesterszint 5A: Felsőfokú oktatás – alapszint Munka világa 5B: Felsőfokú szakképzés Középfokú általános oktatás 4C: Középfokú szakképzés Alapfokú szakképzés Gábor András (OM)

10. Az egyik kulcskérdés: az általánosan művelő oktatás és a szakképzésoktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata: Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte! A másik kulcskérdés: milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata? Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki? Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!) Kell-e ehhez új intézménytípus?

12. A felsőfokú szakképzés elemzése 2003. október *** SZÁMALK + Leonardo:„Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben” 2004. október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB:„Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú szakképzés” „Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete Súlyos szakemberhiány Mindenki a felsőoktatásba készül A szakképzést igényli a gazdaság A szakképzés helye” (?)

13. Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény? az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda? 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad?! 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban? nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college  !); divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005); a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni; még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

14. Háttérben (amit a közvélemény nem lát): a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig; anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között; lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság; 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása? A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

15. 2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata” Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk! 2005. május – új felsőoktatási törvény 2005. május – „100 lépés” kormányprogram:a szakképzés megújítása

16. A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tar-talmazza a megegyező tartalmú szakképzésben el-sajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, to-vábbá a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek-nek az azonos képzési területhez tartozó alapkép-zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek szá-ma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzé-si idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt álla-pít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

17. A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze: a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést, a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését. Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?) Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak. felsőfokú szakképzés 5B: egyszerre tudomány- és a gya- korlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegé- nek értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)

18. A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt: az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli, a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdek- védelmi szervezetek) szerephez jutnak, a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül), az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja, a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szerve- zettel megállapodhat a közös képzésről, az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,

19. A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben: „A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felső- oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor?Hogyan? A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De:147. § 7. pont: „felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.”A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról?! Pl. finanszírozása?

20. az államilag támogatott képzésnek az alapképzéssel azonos törvényi normatívája van, a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza, eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szak- képesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít ésOKJ képesítést ad*. Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést, a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jó tartalmát minden esetben ki kell „izzadni”. 100 lépés – benne a szakképzés átalakítása

21. Köszönöm figyelmüket!