430 likes | 1.33k Views
ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Az állattan a tudományok rendszerében A sejttan alapjai. Tantárgy: Állattan , Állatélettan I. Heti óraszám : 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat / hét Tárgyfelelős :
E N D
ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Az állattan a tudományok rendszerében • A sejttan alapjai HEFOP 3.3.1.
Tantárgy: Állattan, Állatélettan I. • Heti óraszám: 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat / hét • Tárgyfelelős: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens Számonkérés módja: vizsga (kollokvium) Részletes tematika és követelményrendszer: www.agr.unideb.hu/allattan - Tantervek, tematikák menüpontban HEFOP 3.3.1.
Néhány ajánlott tankönyv, jegyzet HEFOP 3.3.1.
AZ ÁLLATTAN A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.zoology.unimelb.edu.au/aboutus/welcome/index.php
A BIOLÓGIA FŐ TUDOMÁNYÁGAI • MIKROBIOLÓGIA • (vírusokkal, baktériumokkal foglalkozó élettudomány) • BOTANIKA (növénytan) • ZOOLÓGIA (állattan) • ANTROPOLÓGIA (embertan) HEFOP 3.3.1.
A BIOLÓGIA TUDOMÁNYÁNAK NÉHÁNY RÉSZTUDOMÁNYA • Citológia (sejttan) • Hisztológia (szövettan) • Morfológia (alaktan) • Anatómia (bonctan) • Taxonómia (rendszertan) • Fiziológia (élettan) • Pszichológia (lélektan) • Genetika (örökléstan) • Ökológia (környezettan) • Etológia (viselkedéstan) • Biogeográfia (életföldrajz) • Paleontológia (őslénytan) • Filogenetika (törzsfejlődéstan) HEFOP 3.3.1.
A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KIEMELKEDŐ ALAKJA • Hippokratész (gyakorlati orvostudomány) • Arisztotelész (állatok osztályozása, kb. 500 faj) • Plinius (37 kötetes mű a természettudományról „Füvészkönyv”) • Carl Linné (Systema Naturae: a rendszertan megalapítója, 1735) • A. van Leeuwenhoek, R. Hooke (mikroszkópos anatómia) • L. Pasteur (mikrobiológia) • Charles Darwin (evolúció, leszármazási kapcsolatok) • J. Lamarck (a fajok átalakulása, szervek kialakulása) • G. Cuvier (fajok kialakulása-katasztrófaelmélet) • G. Mendel (genetika) • Watson és Crick (molekuláris biológia-DNS szerkezet) forrás: http://www.uu.se/linne2007/images/stories/img/uu%201500w.jpg forrás: http://javalab.cs.uni-bonn.de/research/darwin/images/darwin.jpg forrás: http://history.nih.gov/exhibits/nirenberg/images/photos/01_mendel_pu.jpg HEFOP 3.3.1.
A SEJTTAN ALAPJAI HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.fi.edu/learn/heart/blood/images/large_white-cells.jpg
AZ ÁLLATI SEJT Sejt elnevezése 1665. R. Hooke A sejt száma: egysejtűek többsejtűek (ember 3x1013) A sejt alakja változatos. Alaptípus gömb differenciálódás! HEFOP 3.3.1.
A sejt nagysága: -os nagyságrendű vérlemezkék: 3-4 hámsejtek: 20-30 idegdúcsejtek: 2-300 izomsejtek (sokmagvú sejtek): hosszuk akár 15-20 cm, de vastagságuk 30-100 petesejt (madár) óriássejt: cm-es nagyságrendű (strucctojás!); csak a „sárgája” HEFOP 3.3.1. forrás: http://allergyadvisor.com/Educational/images/Egg%20and%20Shell.jpg
AZ ÁLLATI SEJT FŐBB ALKOTÓRÉSZEI • Sejtmembránnal határolt sejtszervecskék • plazmamembrán • endoplazmatikus retikulum • riboszóma • Golgi készülék • mitokondrium • lizoszóma • fagoszóma, peroxiszóma, maradványtest • sejtmag • Egyéb sejtalkotók • sejtplazma • setközpont • csilló, ostor • sima • szemcsés kromoszóma sejtmagplazma sejtmagvacska HEFOP 3.3.1. forrás: http://dj003.k12.sd.us/SCHOOL%20NOTES/chapter_01.htm
exocitózis exocitózis endocitózis táplálékszemcsét bontó másodlagos lizoszóma maradványtest önemésztő másodlagos lizoszóma sejthártya enzimtároló lizoszóma sima endoplazmatikus retikulum diktioszóma enzimtároló lizoszóma lebontandó mitokondrium sejtközpont sima endoplazmatikus retikulum szemcsés endoplazmatikus retikulum sejtmag sejtmagvacska hosszanti lemezes mitokondrium harántlemezes mitokondrium maghártya tubuláris szerkezetű mitokondrium membrán-betüremkedés AZ ÁLLATI SEJTET FELÉPÍTŐ NÉHÁNY SEJTORGANELLUM szemcsés endoplazmatikus retikulum HEFOP 3.3.1.
hidrofil réteg fehérjemolekula lipidmolekula hidrofób réteg hidrofil oldalláncok hidrofób oldalláncok hidrofób oldalláncok lipid kettős réteg membrán fehérjék A SEJTHÁRTYA SZERKEZETE (folyékony mozaik modell) HEFOP 3.3.1.
mikrobolyhok oligoszacharid oldallánc glikolipid sejtburok aktin filamentumok transzmembrán fehérje plazmamembrán terminális hálózat foszfolipid molekulák szoros kapcsolódás övszerű dezmoszóma alfa helix szerkezetű fehérje pontszerű dezmoszóma intermedier filamentum aktin filamentumok réskapcsolat globuláris fehérje koleszterol sejtváz réskapcsolat plazmamembrán-betüremkedés mikrotubulus alaphártya féldezmoszóma A SEJTHÁRTYA FELÉPÍTÉSE, A SEJTEK KAPCSOLÓDÁSI FORMÁI ÉS A SEJT BELSŐ VÁZRENDSZERÉNEK ALKOTÓI HEFOP 3.3.1.
riboszómák mebrán riboszómák mebrán A szemcsés endoplazmatikus retikulum szerkezete ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUM SEJTMEMBRÁN A SEJT BELSEJÉBEN HEFOP 3.3.1.
sejtmembrán a lizoszómák endoplazmatikus retikulum fagoszóma emésztő vákuólum sejtmag maradvány test Golgi másodlagos lizoszómák elsődleges lizoszómák GOLGI MEMBRÁN HEFOP 3.3.1.
enzimet tartalmazó lizoszómák a sejt saját anyagainak lebontása külső anyagok lebontása bekebelezés tárolás kiürítés az endocitózis folyamata az exocitózis folyamata A LIZOSZÓMÁK ÉS MŰKÖDÉSÜK HEFOP 3.3.1.
külső membrán plazmaállomány belső membrán betüremkedések matrix kriszta kriszta belső membrán külső membrán A MITOKONDRIUMOK SZERKEZETE HEFOP 3.3.1.
endoplazmatikus membrán magvacska magnedv maghártya pólusai maghártya riboszómák A SEJTMAG SZERKEZETE HEFOP 3.3.1.
centroméra (húzófonalak kapcsolódási helye) kromoszóma „karok” kromonéma kromoméra (DNS molekulák – örökítő anyag!) sejtmagvacska (nucleolus – RNS tartalom!) szatellit (kromoszómanyúlvány, apród, „trabant”) A KROMOSZÓMA FINOMSZEREZETE kromoszóma kromosz: színes szóma:test (Waldeyer, 1888) HEFOP 3.3.1.
A KROMOSZÓMÁK JELLEMZŐI • a kromoszómák fajra jellemző örökítő anyag (DNS) hordozói! • számuk: 1-több száz (pl.: baktériumok: 1, ember: 46, ló: 66, szarvasmarha: 60, kutya: 78, macska: 38, házityúk: 78) • haploid sejt (ivarsejt): a teljes kromoszómaszám felét (n) tartalmazza • diploid sejt: a fajra jellemző teljes (2n) kromoszómaszámot tartalmazza • testi sejtek, pl.: simaizomsejt • a kromoszómaszám megváltozása rendellenes fejlődés (pl.: Down-kór) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.mindentudas.hu/magazin2/20050405ahumangenetika.html
A SEJTEK OSZTÓDÁSA KÖZVETLEN (amiotikus) pl.: egysejtűek, izomsejtek KÖZVETETT • mitózis • meiózis kromoszóma számtartó (pl.: testi sejtek) számfelező (pl.: ősivarsejtek) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.neuro.uoregon.edu/ionmain/images/Doe%20images/pic1.jpg
A MITÓZIS szakaszai • előszakasz (profázis) • egygomoly állapot monospirema • középszakasz (metafázis) • egycsillag állapot monoaster • utószakasz (anafázis) • kétcsillag állapot diaster • végszakasz (telofázis) • kétgomoly állapot dispirema HEFOP 3.3.1.
A MEIÓZIS szakaszai • Anyasejt: diploid ( ivarképző sejtek) 2n! • I. REDUKCIÓS SZAKASZ (első főszakasz) • előszakasz (profázis) • egygomoly állapot monospirema • több alszakasz tetrádképzés kromoszóma darabok kicserélődése mutáció • középszakasz (metafázis) • egycsillag állapot monoaster HEFOP 3.3.1.
utószakasz (anafázis) • kétcsillag állapot diaster • REDUKCIÓ! Egész kromoszómák vándorolnak a sejt két pólusa felé. • végszakasz (telofázis) • kétgomoly állapot dispirema • Az osztódás eredménye: két utódsejt n kromoszómaszám HEFOP 3.3.1.
II. SZÁMTARTÓ SZAKASZ (második főszakasz) A sejtosztódás mitotikus jellegű. Az osztódás eredménye: négy utódsejt n kromoszómaszám HEFOP 3.3.1.
A MEIÓZIS JELENTŐSÉGE • Az ivarsejtek „n” kromoszómaszámmal rendelkeznek. A meiózis biztosítja a kromoszómaszám viszonylagos faji állandóságát! • Az apai és anyai eredetű kromoszómák véletlenszerűen keverednek tulajdonságok maximális változékonyságának biztosítása! • A kromoszómák egyes darabjainak kicserélődése (crossing over) miatt újabb tulajdonságok jöhetnek létre. • pl.: ember esetében: 23 pár kromoszóma 223 8.388.608 féle gaméta keletkezhet HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.gen.cam.ac.uk/Research/Glover/galleries/meiosis/asp.jpg
A csilló mozgása A csilló keresztmetszete mebrán külső szál másodlagos szál központi szál A CSILLÓK SZERKEZETE ÉS MOZGÁSA HEFOP 3.3.1.
AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A biológia főbb tudományágai • A biológiai tudományok történetének néhány kiemelkedő alakja • Az állati sejt • A kromoszóma • A sejtek osztódása HEFOP 3.3.1.
AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Sorolja fel a biológia tudományának résztudományait! • Sorolja fel az állati sejt főbb alkotórészeit! • Ismertesse a kromoszómák jellemzőit! • Mutassa be a meiózis folyamatát! HEFOP 3.3.1.
Az előadás felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek. 2004. Bástya Kiadó. Debrecen • Egyéb források: • Bakonyi G. szerk.: Állattan. 2004. Mezőgazda Kiadó. Budapest • További ismeretszerzést szolgáló források: - A felhasznált képek forrásait ld. az előadás anyagában. - Ábrák: tanszéki archívum, ClipArt HEFOP 3.3.1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:Az állati szövetek • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: hámszövetek, kötőszövetek, támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet Az előadás anyagát készítette: Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP 3.3.1.