1 / 32

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában. Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA. Három korszak vizsgálata. I. 1869-es igazságügyi reformtól 1945-ig II. 1945-1990 között III. Rendszerváltástól napjainkig. Empirikus kutatás.

ayasha
Download Presentation

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA

  2. Három korszak vizsgálata • I. 1869-es igazságügyi reformtól 1945-ig • II. 1945-1990 között • III. Rendszerváltástól napjainkig

  3. Empirikus kutatás • Kérdőíves kutatás: • 2011. február végén a Legfelsőbb Bíróságon 14 fő töltötte ki az általam összeállított kérdőívet

  4. Empirikus kutatás • Interjúkészítés: • 2011. február eleje és november vége között 10 bíróval készítettem interjút • 9 interjúalany a Baranya Megyei Bíróságon dolgozik, 1 bíró pedig a Pécsi Ítélőtáblán

  5. Témaválasztás oka • Tanulmányaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a jogászi/bírói tevékenység befolyásolása különös jelentőséggel bírt a mindenkori hatalom számára

  6. Előadásom felépítése • Szervezeti változások • Bírói pálya presztízse • Pályamozgás • Szelekció • Bírói kar összetétele • Összegzés

  7. 1869-1949 1949-1997

  8. 1997-2011. december 31-ig 2012. január 1-től

  9. Jogász pálya presztízse 1945 előtt • Jelentős helyet foglalt el a társadalomban, az egyetemi oktatásban, és „vezető szerepet játszott az állami szervezetekben, sőt ezen túl, sok tekintetben, a politikai életben is.” (Kulcsár Kálmán) • „hagyományait még a hivatalviselő nemesség alapította meg” (Erdei Ferenc) Pályamozgás • Ügyvédi pályáról bíróira való áramlás • Mivel az ügyvédek körében „a pálya úri emléke azonban nem enyészett még el” (Erdei Ferenc)

  10. Szelekció • Kiegyezés után – nyugdíjazás, felmentés • Tanácsköztársaság ideje alatt - elbocsátás • Friedrich-kormány és a Horthy-korszak idején – igazolási eljárások, B-listázás • 1944 – zsidó alkalmazottak nyugdíjazása, elbocsátása

  11. Jogászság megítélése 1945 után • Jogi intézményrendszer elveszítette az önállóságát • Megszűnt a bírói függetlenség • Jogász pálya presztízse erősen csökkent

  12. Szelekció • 1946-ban a 2116 főből álló bírói és ügyészi testületből eltávolítottak 390 főt • 1950-ben 366 bírót mozdítottak el az állásából

  13. Pályamozgás • 1946-1960: bírói pályáról való tömeges eláramlás • 1960-as évek eleje nőtt a jogász szakma presztízse, ezen belül a bírói pályáé is (pályakezdők közül minden ötödik bírónak ment)

  14. Bírói kar összetétele • 60-as évektől fokozatosan emelkedik a nők aránya • Okok: • alacsony bírói fizetések • 1960-1990 között a nőknél hatszorosára emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya

  15. Rendszerváltástól napjainkig • A rendszerváltás folyamatában a jogászok meghatározó szerepet játszottak • Az 1989. évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy „a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak”

  16. Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében • „Nagyon sok fiatal bírót hoztak be, bővítve a bírói helyeket. Úgyhogy a bíróvá válás nagyon könnyű volt. Két év gyakorlat volt benne kötelező, és szinte titkárok nem is voltunk, hanem fogalmazói pályáról kerültünk a bírói pulpitusra.” (F53)

  17. Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében • „Nálunk az a helyzet, hogy hetvenéves korig dolgozhatunk. Ez nagyon magas. Ennek pedig egyetlen oka van, hogy nincsen speciális bírói nyugdíj. És a bírói fizetés és a bírói nyugdíj között akkora különbség van, hogy a bírók nagy része addig dolgozik, amíg bírja. Vannak olyanok, akik nem bírják, de mégis dolgoznak. […] Ez az én korosztályom, ha ez kimegy, akkor utána jobban lesz majd mozgás az apparátusban.” (F62)

  18. Nyugdíjazás • Idén 274 bíró vonul nyugdíjba • Változtatás célja: megszűnjön az egzisztenciális feszültség • Nincs egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár

  19. Bírói kar összetétele • A 2935 fős bírói karban 2022 nő található • Ez 70%-os arányt jelent • Friss diplomás jogászok többsége szintén nő • 2009: 16 048 joghallgatóból 10 154 nő volt

  20. Bírói pálya presztízse • A kérdőívet kitöltők közepesre értékelték • Indoklás: • mindennapi életben és a szakmai életben tiszteletet vált ki a hivatás • média kedvezőtlenül befolyásolja a közvéleményt • „Mindig csak az egyik oldalát domborítják ki, hogy bruttó háromszáz, négyszáz, ötszázezret keres egy bíró, és ettől összerándul a társadalom.” […] Elfelejtik azt mondani, hogy a bírónak semmilyen más jövedelme nem lehet. Nincs másodállása, nincs más kereső foglalkozása.” (F53)

  21. Bírói pálya megítélése • Csökkent a szakma presztízse: „Régen föl se merült volna, hogy valaki meztelen fölsővel, rövid gatyában, strandpapucsban csattogjon be a tárgyalóterembe. Ma ez sorozatban előfordul.” (N55)

  22. Pályamozgás • Bíróból ügyvéddé válás • „Egy férfi szempontjából sokkal kevésbé motiváló adott esetben az a szakmai presztízs, ami itt van, mert nem társul olyan anyagi presztízs mellé, mintha a piacon egy nagyon jól menő ügyvédi irodát alakít ki.” (N46)

  23. Női bírók magas aránya • Anyagi okai vannak: „A jogi pályán még mindig megtalálhatóak azok a területek a férfiak számára, amelyek anyagilag sokkal vonzóbbak, mint a bírói pálya.” (F53) • „azért nőiesedett el a pálya, mert fix, viszonylag normális fizetést lehet elérni” (N46)

  24. Ügyszám, munkateher arányosítás • „Óriási a különbség. Míg mondjuk egy alföldi, kisvárosi bíróságon egy polgári bíró 40 ügyet visz, addig a fővárosi bíróságon meg 230-at.” (N55) • Ügyszám emelkedése folyamatos • Ügyek elbírálásának időszerűségét illetően óriási különbségek vannak

  25. Átnevezés - Törvényszék • Dr. Bóka Zsolt: • „A mostani megyei bírósági elnevezésekből nem – vagy csak nehezen derül ki, hogy a jogkereső polgárok hova forduljanak, melyik településen található a bíróság, holott ez az ország- és megyehatárokat átlépő jogvitáknál rendkívül fontos” • a törvényszék elnevezésének használatával „megvalósítható, hogy a törvényszék székhelyéhez közel eső, de közigazgatásilag más megyéhez tartozó településekre is kiterjedjen – függetlenül a megyehatártól – a fórum illetékességi területe”

  26. Átnevezés - Kúria • „el kell vetnünk a szovjet mintát utánzó, ránk erőszakolt – ráadásul rosszul fordított, mivel pontosan a legfelső lenne – Legfelsőbb Bíróság megjelölést, és a hazai jogi tradícióknak megfelelően újra Kúriának kellene hívni a legfőbb bírói fórumot”

  27. Átnevezés • „Érdemben semmin nem változtat. Ezek a politikának a legrosszabb húzásai, amikor ilyen látszat dolgokat csinálnak, és azt hiszik, hogy attól valami más lesz.” (N46) • „…ez csak a szép történelmi név visszahozatala” (N64) • „…én ezt nem tekinteném problémának. Hiszen adott esetben a jogászi szakmához ez a történetiség még hozzá is tartozik. Tehát ennek lehetnek pozitívumai is. Például tudnék utalni a talár viselésének elrendelésére, ami senkinek a munkájában nem okozott nagy változást.” (F41)

  28. Nyugdíjazás • „Lefejezése a bírói karnak. […] Tönkretették ennek a pályának a presztízsét.” (N46) • „…a probléma, hogy egyik napról a másikra vezették be. […] Olyan egzisztenciális nagyon komoly problémákat vet föl, a társadalomnak egy olyan rétegében, amit igen csak meg kéne becsülni. Pont az életük végén egy kiszolgáltatott korosztályban, ami indokolhatatlan.” (N55) • „Egyszerűen lehet, hogy csak fiatalítani akarnak.” (N41)

  29. Összegzés • Bírók társadalmi presztízse az általam vizsgált korszakokban, a jogállamiság függvényében, hullámzó volt • Intézményi és személyek közötti szelekció a bírók körében • 1945 előtti helyzethez való visszatérés: • Négyszintű bírói szervezet • Jogászság szerepe • Eltérés a két korszak között: • Pályamozgás

  30. További terveim • Empirikus kutatás online kérdőíves módszerrel • Történeti áttekintés bővítése • Jelenlegi intézkedések hatásának vizsgálata – joghallgatói létszám, bírói kar összetételének alakulása, szervezeti átalakítások következményei

  31. Felhasznált irodalom • Hrubos Ildikó (1994): A férfiak és nők iskolai végzettsége és szakképzettsége. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Budapest: Replika Kör, 196-208.o. • Huszár Tibor (szerk.) (1977): A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja (kutatási beszámoló). Az Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya • Juhász László (2009): Válogatott tanulmányok. Miskolc: Novotni Kiadó • Lackó Miklós (1981): A magyar társadalmi struktúra fejlődésének fő tendenciái és problémái a polgári korszakban. In Társadalmi struktúránk fejlődése I. Budapest MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 19-56. • Pokol Béla (2003): Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest: Rejtjel Kiadó, 25-38.o. • Zinner Tibor (2005): Megfogyva és megtörve. Évtizedek és tizedelések a jogászvilágban. Bp.: Magyar Hivatalos Közlönykiadó

  32. Köszönöm a figyelmet!

More Related