Az Energetikai környezetvédő szakképesítés vizsgakövetelményei az új OKJ-ban

1. Az Energetikai környezetvédő szakképesítés vizsgakövetelményei az új OKJ-ban

2. Miért van szükség energetikai környezetvédő szakemberekre? • Mindenképp globális okok vannak a háttérben. • Fosszilis energiaforrásaink kifogyóban vannak. • A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energiát igényel.

3. Meg kell oldani a következő évtizedek energetikai problémáit. • Új erőművekre lesz szükségünk. • Megújuló energia szükségessége (víz, szél, biomassza)

4. Az energetika szakterülete az energiaforrások előállításától, az energia átalakítási folyamatokon keresztül a végső felhasználásig tart. • A szakterület eredményes műveléséhez széles látókörű, az energiaellátás különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdasági és környezeti hatásait értékelni tudó szakemberekre van szükség.

5. Ma már az energetika területén nem elegendő, hogy a szakterület egy-egy részét áttekinteni képes szakembereket képezzünk. • Egységes energetikai-, gazdasági-, környezetei szemlélettel rendelkező szakemberekre van szükség.

6. Szakmai ismeretek • Fosszilis energiahordozó • Megújuló energiaforrások • Energiahordozók szállítása, tárolása • Erőművek üzemeltetése • Energiatermelés, átalakítás gépei • Erőgépek • Generátorok, motorok • Villamos – elosztás

7. Transzformátorok • Porleválasztók • Gáztisztítók • Szennyvíztisztító berendezések • Égéselméleti számítás • Hőmennyiség számítás • Tömegáram, koncentráció számítás • Környezetvédelmi bírság számítás • Alkalmazott környezetvédelmi jog

8. Energetikai mintavétel • Füstgázelemzés • Szennyvízvizsgálat • Hulladékok vizsgálata • Olajok vizsgálata • Szénvizsgálat • Szabványok, határértékek alkalmazása

9. Szakmai készségek • Olvasott szakmai szöveg megértése • Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban • Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése • Szakmai nyelvű beszédkészség • Munkavédelmi jelképek értelmezése • Energetikai berendezések használata

10. Személyes kompetenciák • Látás • Rugalmasság • Állóképesség • Megbízhatóság • Elhivatottság, elkötelezettség

11. Módszerkompetenciák • Áttekintőképesség • Problémamegoldás, hibaelhárítás • Figyelem – összpontosítás • Tervezési képesség

12. Érvényesítendő alapelvek • A modulban levő valamennyi kompetenciát fel kell mérni a vizsgarész valamelyik vizsgafeladatában • Minden egyes feladathoz meg kell adni a teljesítésével megszerezhető pontszámot, részpontszámot • A kérdés mozdítsa elő a képzendők gondolkodási tevékenységét

13. A tételsor által feldolgozott témakörök 1. Energia, megjelenési formái 2 - 4. Fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) és ezek környezeti hatásai 5 – 7. Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus energia) • Szénerőmű • Atomerőmű • Kazánok, gázégők

14. 11. Hőcserélők 12. Szivattyúk 13. Hűtők 14 – 15. Belsőégésű motorok (Dízel-, Otto motor) 16 – 17. Turbinák (víz-, gázturbina) • Generátor • Transzformátor • Légsűrítő, légritkító

15. Tétel kidolgozás 5. Tétel Ön egy előadás keretében meg akarja győzni a lakosságot, hogy fűtésszámlájuk csökkentése érdekében használják fel a napenergiát. Mutassa be a napelemek működését, az energiahasznosítás lehetőségeit!

16. Információtartalom vázlata • A nap, mint energiaforrás • Napenergia hasznosításának lehetőségei (aktív-, passzív-, fotovillamos napenergia hasznosítás) • Naperőmű • Elnyelő szerkezetek típusai, működésük • Lehetőségek az épületek energiafogyasztásának csökkentésére

17. A Nap, mint energiaforrás • A napenergia a napban lejátszódó magfúziós folyamatok során felszabaduló energia.

18. Tények: • A szén, a gáz és az olaj nem tart örökké. • Ezen árucikkek árának világszerte folyó folyamatos növekedése miatt a napenergia az egyik lehetséges alternatíva. • Rendkívül fontos, hogy a nap kisugárzását felhasználjuk a világ növekvő energiaigényének kielégítésére.

19. Előnyei: • mindenki számára könnyen elérhető • tiszta, környezetkímélő energiaforrás • még sok millió évig rendelkezésre fog állni • kíméli a nyersanyagkészletet • kedvezően hat a helyi gazdaságra • nem kell szállítani, hozzájutásához nem kell költséges közműhálózat

20. Hátrányai: • Beruházási költsége hosszú távon térül meg, különösen kis fogyasztók esetében • Elnyelő berendezések előállítása

21. Napenergia hasznosításának lehetőségei • Passzív (épület szerkezet kialakítása, pl. fóliasátor) • Aktív (közvetlenül elektromos energiát nyerünk) • Fotovillamos (hőenergiát állítunk elő)

22. Naperőmű • A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. • A spanyol Sevilla város mellett épült egy naperőmű. A 11 MW-os naperőmű 624 nagy mozgatható tükörrel termeli az elektromos áramot.

23. Az egyes tükrök felülete körülbelül 120 m2, mely a központi 115 méter magas toronyra irányítja a napsugárzást.

24. Elnyelő szerkezetek típusai, működésük • Azok a készülékek, amelyek a napenergiát képesek számunkra hatékony módon hasznosítani:- a napkollektorok - a napelemek (aktív napenergia hasznosítás)- közvetett módon a hőszivattyúk

25. Nap kollektor • A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hő közvetítő folyadéknak. Ez a folyadék egy zárt hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek.

26. A jó kollektor titka: Nemcsak jó hatásfokkal nyeli el a napsugárzást, hanem megakadályozza a felmelegedett abszorber visszasugárzását is.

27. Napkollektorok fajtái • Sík napkollektor:- valamilyen fém abszorber lemez, - a hátuljára kapcsolódó csővezeték hálózat, - a fedő szolár üveg- a síkkollektor ház

28. Felhasználásuk:- használati melegvíz ellátáshoz - fűtésrásegítéshez- medencefűtés 2. Vákuumcsöves napkollektor - a legújabb és leghatékonyabb napkollektor fajta - gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik

29. - 50 - 95 fokos víz előállítását teszi lehetővé- nem csak a háztartásokban, de az iparban és a mezőgazdaságban is jól hasznosítható - fűtésrásegítéshez és medencefűtéshez alkalmazható

30. - A vákuumcsöves napkollektor gerincét a vákuumcső adja, mely egy 1.5 - 2 m hosszú üveg cső. Ebben található egy réz cső, ami a hőt gyűjti össze. - A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is.

31. Medencefűtés kollektorral

32. Kollektoros rendszer keringető szivattyúval

33. Ház fűtése kollektorral

34. Épületek energiafogyasztásának csökkentése Cél: • a meglévő épületek utólagos hőszigetelése, • a légzárás fokozása, • a gépészeti rendszerek korszerűsítése

35. A felületek hőszigetelő képességét rontják a geometriai kialakításból és az eltérő hővezető képességű anyagok együttes alkalmazásából (pl. vasbeton pillér a tégla falazatban) adódó hőhidak

37. Köszönöm a figyelmet! Jaczenyik Enikő Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola