Dr. Lengyel Attila egyetemi docens, igazgató MeAKKK Prof. Dr. Tóth László egyetemi tanár, igazgató

1. A BAZ MEGYEI KÖRNYEZETIPARI KLASZTERÖkológiai szemléletű energia,- és hulladékgazdálkodása fenntartható fejlődés szolgálatában Dr. Lengyel Attila egyetemi docens, igazgató MeAKKK Prof. Dr. Tóth László egyetemi tanár, igazgató Bay Zoltán Intézet Szentpéteri István ügyvezető elnök Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége • Hercsik István • igazgató • MENTO Kft • Korózs András • igazgató • MIHŐ Kft • Lengyel Attila • környezetvédelmi főmérnök ZHK Kft Gödöllő, 2007. február 23.

2. Stratégiai célok A környezet terhelésének csökkentése, a természeti erőforrások felhasználásának racionalizálása • A meglévő hulladékgazdálkodási kapacitások hatékonyabb működésének elősegítésével, • Új, innovatív műszaki és rendszerszervezési megoldásokon alapuló hulladékhasznosítási infrastruktúrák kiépítésével, • Alternatív, megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásának bevezetésével

3. Rövid távú célkitűzés Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területét érintő, ökológiai szemléletű energia,- és hulladékgazdálkodási klaszter megalakítása Dimenzió váltás az együttműködésben, a kapacitások kialakításában és működtetésében Mottónk: Együttműködünk a források megszerzésében annak érdekében, hogy versenyképesek lehessünk

4. Az elvárt eredmények • Megalakul az Iparági Kulcsvállalati Hálózat • Megalakul a klaszter menedzsment szervezete • Kialakításra kerül a beszállítók hálózati együttműködésének rendszere

5. A klaszter egyszerűsített logikai felépítése Az iparági kulcsvállalati hálózat lehetséges tagjai:hulladékgazdálkodási társaságok, mezőgazdasági nagyüzemek, víziközmű társaságok, hulladékgazdálkodási önkormányzati társulások, hőszolgáltatók, az elsődleges technológiák szállítói stb. Elsődleges beszállítók: agrártermelők, hulladék feldolgozók/hasznosítók, a másodlagos technológiák szállítói stb. További beszállítók: résztechnológiák szállítói, alkatrész beszállítók, háttérszolgáltatók stb.

6. A következő főbb lépések • Kialakításra kerül a klaszter szervezeti és működési rendje • Kidolgozásra kerül a klaszter fejlesztési stratégiája • Kidolgozásra kerül a megye hulladékgazdálkodási és agrárenergetikai infrastruktúrájának összehangolását célzó program • Kialakításra kerül a klaszter szakmai, logisztikai felépítése

7. A környezetipari klaszter szakmai alapjai, lehetséges megoldások, technológiák

8. Feladatterv 1. Helyzetelemzés 1.1. Hulladékgazdálkodási szereplők és tevékenységük felmérése 1.2. Szennyvízkezelők és tevékenységük felmérése 1.3. Agrárvállalkozások, ill. termelők és tevékenységük felmérése 1.4. Melegvíz hasznosítók és felhasználók felmérése 1.5. Villamos energia termelés és átvétel feltételei alternatív tüzelőanyagokból 2. Technológiák a kémiai energia hasznosítására 2.1. A bioerőmű • Gőz/melegvíz szolgáltatásra • Villamos energia termelésre • Villamos energia termelésre és melegvíz szolgáltatásra /kogeneráció/ • Villamos energia termelésre és melegvíz szolgáltatásra, valamint hűtésre /trigeneráció/ 2.2. A biogáz előállítás 2.3. Plastik-diesel üzem 2.4. Kommunális hulladék égetés 2.5. Tüzeléstechnikai feltételek és környezetvédelmi hatások 2.6. Lakossági biomassza hasznosítás 3. A begyűjtés és hasznosítás logisztikája 4. A begyűjtés és hasznosítás költségelemzése 5. A komplex rendszer gazdaságossági elemzése

9. MÓDSZER • Felmérjük a szektor és a technológia hazai helyzetét; • Áttekintjük a nemzetközi gyakorlatot; • Megvizsgáljuk a hazai/lokális alkalmazás lehetőségeit /variánsok/, figyelembe véve a jogi, szabályozási, pénzügyi környezetet; • Optimálisan leggazdaságosabb megoldás objektív kiválasztása

10. A közös nevező: • a megújuló energiahordozók fokozottabb felhasználása iránti hazai, szükségszerű igény • Környezetvédelem • Ellátásbiztonság (energia importfüggősége > 70 %) • Külkereskedelmi mérleg • Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) • Munkanélküliség csökkentése • Vidék népességmegtartó képességének fenntartása • Ökológiai egyensúly fenntartásával racionális földhasználat • Nemzetközi elvárások

11. Néhány EU példa a kedvezményekre • Ausztria:Biomassza és fotovillamos áramtermelés: kötelező átvételen túl vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök • Spanyolország: A liberalizált piaci ár felett fizetett prémium összege (~ 3 c€/kWh) • Németország:Szél-, nap-, geotermikus és vízenergia, valamint biogáz kommunális hulladékokból vagy szennyvíz-iszapból, szénbányászat során kinyert metán felhasználása esetén 5 MW-ig, biomassza-felhasználás esetén 20 MW‑ig meghatározott (differenciált) áron kell a villamos energiát átvenni. • Dánia:Kötelező felhasználási előírások a biomassza esetében, adózási rendszeren keresztül való támogatás (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó)

12. A fejlesztések irányai • Új tüzeléstechnológiák alkalmazása (együttégetés: bioüzemanyagok maradékai, fa, szalma, hulladék, stb) • Minierőművek elterjesztése • Lakossági tüzelésre alkalmas kazánok fejlesztése • A zöldáram-termelés és a hulladékhasznosítás komplex rendszereinek összekapcsolása • Új öko-energetikai eljárások célirányos fejlesztése (pirolízis, stb.) • Termeltetési rendszerek ökológiájának vizsgálata • Logisztika

13. KÖVETKEZTETÉSEK • Technikailag szinte minden rendelkezésre áll • Ökológiai, környezetvédelmi hatások felmé- rése a lépéskényszer ellenére is feltétlenül szükséges /variáció: erőmű, ipari telep, lakóház/ • Biodiverzitás fenntartása, talaj termőképes- ségének fenntartása, özönnövények elterje- désének lassítása prioritás • A vidék népességmegtartó képességének fenntartása, a lakossági energiaköltségek csökkentése követelmény • Hulladékgazdálkodás integrálása szükségszerű • AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN

14. Köszönöm a figyelmet!