1 / 25

Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során

Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során. P. Holl Adrien Budapest Főváros Levéltára. Az állományvédelem fő feladatai:. Preventív állományvédelem (Levéltárba kerülés előtt és a már levéltárban lévő iratoknál) Aktív állományvédelem

benson
Download Presentation

Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Penészgomba vizsgálat levéltári iratátvételek során P. Holl Adrien Budapest Főváros Levéltára

  2. Az állományvédelem fő feladatai: • Preventív állományvédelem (Levéltárba kerülés előtt és a már levéltárban lévő iratoknál) • Aktív állományvédelem (Restaurálás, konzerválás, kötészet, mikrofilmezés,digitalizálás)

  3. Az iratanyag levéltárba kerülését megelőző preventív állományvédelem A tevékenység célja a levéltár illetékességi és gyűjtőkörébe tartozó szerveknél az irat életciklus menedzsment figyelembevételével az állományvédelmi tudatosság kialakítása. Kiemelt feladat a szervellenőrzéseken való részvétel: 1 fő restaurátor (igazodva a gyűjtőterületi osztályok munkaterveihez) Évente kb. 30-40 alkalommal a helyszínen. Egyik kiemelt feladat a (penész)fertőzöttség vizsgálata. Két éve laborvizsgálattal, helyszíni mintavétel után. (Iratátvételek előtt és irattár ellenőrzés során.)

  4. A sugárgombák és a (penész)gombák általános jellemzői A sugárgombák és a penészgombák a mikro-organizmusok (mikroszervezetek, mikrobák) közé tartoznak. Ezek egy- vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élőlények, amelyeknek többsége csak mikroszkóppal, több százszoros – több ezerszeres nagyítás mellett láthatók.

  5. A gomba-spórák – a légáramok és a víz útján – a legnagyobb távolságokra is eljutnak. Levegőből, 15 perc alatt, agar-táptalajra hullott spórákból képződött baktérium- és gomba-telepek

  6. A penészek olyan mikroszkopikus szervezetek amelyek finom fonalas bevonatot képeznek különféle szubsztrátumokon. • Akkor történik penészgomba fertőzés amikor a jelenlévő penészgomba spórák aktivizálódnak, a penészgomba növekedni szaporodni kezd. • Kimutatása: • helyszíni mintavétel a szervlátogatás során, • levegőben lévő mikrobiológiai aktivitás mérése. • A minták kitenyésztése öt napig tart. • Az eredmény értékelése. • Vizsgálati jegyzőkönyv elkészítése.

  7. Egy mintavételi helyszín - Biharkeresztes

  8. Mintavétel levegőből: Ha levegő relatív páratartalma 60 % fölé emelkedik és a hőmérséklet 23 C fok körül van, akkor megnő a penészgomba aktivitás kockázata. Az iratraktárba malátakivonat agar táptalajt helyezünk ki. A

  9. Mintavételi eljárás iratanyagról:

  10. Vertikális áramlású lamináris boksz (Hepa szűrővel)

  11. Autokláv a kitenyésztett minták sterilizálására

  12. Budai Központi Kerületi Bíróság raktáraiban tárolt anyag penészgomba fertőzöttség vizsgálata helyszíni mintavétellel. Vizsgálati módszer: MSZ ISO 7954:1999

  13. Döntően Aspergillus és Penicillium nemzetségbe tartozó penészgombák fordultak elő

  14. A minták kitenyésztése mikrobiológiai laboratóriumban történik. Ha a penészgomba hifái élők akkor a minták pozitívak, az iratanyag fertőzött. Az iratanyagot csak fertőtlenítés után lehet a levéltárba adni. A vizsgálati jegyzőkönyvet csatoljuk a szervdossziéhoz. Az iratőrző szervnek kell a hatályos jogszabályok alapján a fertőtlenítés költségét megfizetni. Eredmény: nem tapasztalati úton döntjük el az iratanyag penészgomba fertőzöttségét MSZ ISO 7954:1999 Kizárjuk annak kockázatát, hogy az emberi szervezetet is károsítsa a fertőzött iratanyag. Nem végezhet átdobozolást, rendezést a levéltáros csak az anyag fertőtlenítése után! A fertőtlenítés szükségessége nem a levéltári iratátvételnél derül ki, hanem előtte a szervlátogatásnál. Így nem a levéltárat terheli a fertőtlenítés költsége és a levéltár klimatikus raktárait nem veszélyezteti a fertőzött iratanyag bekerülése.

  15. Köszönöm a figyelmet!

More Related