Lelki kizsákmányolás a szolgáló gyülekezetben?

1. Lelki kizsákmányolás a szolgáló gyülekezetben? Előadó: Szilasi Zoltán, pasztorálpszichológiai lelkigondozó, lelkész

2. A „mobbing” fogalma

3. A mobbing egyszerűsített modellje • Pszichoterror-változók • Inzultusok fajtái, azok gyakorisága • Inzultusok időtartama, a mobbing lefolyása • Előzmény-változók • Egzisztenciális helyzet • Szervezeti jellemzők, feladat-tartalom • Egyéni jellemzők, interperszonális kapcsolatok • Következmény-változók • Egészségügyi panaszok • Teljesítménymutatók, a feladat hatékonysága • Terápiás költségek

4. Inzultusok és egészségügyi tünetek • Az inzultusok által kiváltott tünet-csoportok, és jellemző megjelenésük

5. Hazai kutatás tapasztalatai – 2. • Néhány megállapítás • A pszichoterror gyakorisága közelít a nyugati országokban tapasztalható arányokhoz • A pszichoterror mértéke és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésének mértéke között szoros kapcsolat áll fent • Fizikai dolgozóknál 4x gyakrabban jelenik meg • A nemek között nincs különbség • A fiatal korosztály ritkábban válik áldozattá • Jellemző az azonos munkakörből érkező támadás • Férfiak ffi-t, nő nőt bántalmaz jellemzően • 55%-ban vertikális, 45%-ban horizontális inzultus

12. „Top 10” • Lelkészeket érő mobbing tényezők (TET -DET) • Pletykáltak róla (37% - 23,4%) • „Levegőnek” nézték (33,3 % - 20,48 %) • Elutasítással néztek rá (31,45 % - 17,92 %) • „Háta mögött beszéltek” (31,45 % - 20,48 %) • Bizalmatlanok voltak vele szemben (31,45 % - 25,6 %) • Véleményét nem vették figyelembe (31,45 % - 25,6 %) • Alaptalanul meggyanúsították (29,6 % - 17,92 %) • Megkritizálták magatartását (29,6 % - 20,48 %) • Kigúnyolták (25,9 % - 10,24 %) • Nem részesült elismerésben (25,9 % - 23,4 %)

13. A mobbing és következményei • A pszichoterror következményei: • Csökkenti a teljesítményt • Csökkenti az erőfeszítés mértékét • Csökkenti az elégedettséget és elkötelezettséget • Növeli a stresszt • Erősíti a kilépési szándékot

14. Lelki kizsákmányolás a szolgáló gyülekezetben? „A lelkiismeretes munkásoknak nincs idejük mások hibáin töprengeni. Nem jó mások hibáinak és gyarlóságainak polyvájából élni. A rágalmazás kettős átok, ami a rágalmazóra súlyosabban nehezedik, mint a hallgatóra. Aki a széthúzás és viszály magvait hinti, saját lelkében aratja halálos gyümölcseit. A másokban rosszat kereső ember e puszta keresgélésével gonoszságot alakít ki magában. Mások hibáinak firtatásával mi is az ő hasonlatosságukra formálódunk. De ha Jézust szemléljük, ha szeretetéről és jellemének tökéletességéről beszélünk, akkor az Ő hasonlatosságára alakulunk át. Az általa példázott magasztos eszményképről gondolkodva, tiszta és szent légkörbe, Isten közelébe emelkedünk. És ha ott is maradunk, világosság árad belőlünk, amely fényt hint mindazokra, akikkel érintkezünk.” E.G. White: A gyógyítás szolgálata, 12.p.

16. Férfiak Nők

18. Férfiak Nők

20. A „mobbing” fogalma • Az angol mob szóból ered, jelentése: körbefog, megrohamoz, durván nekimegy valakinek. • Etikátlan magatartást jelent, negatív kommunikáció, pszichológiai terror. • Jelenti a pszichikai nyomás gyakorlását is. • Az agresszor lehet egy vagy több személy is. • Amikor valaki burkolt célozgatások áldozatává válik, véleményét, szándékát semmibe veszik, az érintett pedig diszkriminálva, megalázva érzi magát.

21. A „mobbing” fogalma • A „pszichoterror” olyan speciális konfliktus típus, melynek során az egyén a közösségen belül folyamatos rosszindulatú támadásoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak van kitéve bármely csoportosulás által. • A mobbing negatív hatást gyakorol • az egyéni teljesítményre • az egyén pszichéjére • Konfliktus: építi a szervezeti kultúrát, csoportdinamikát

22. Hazai kutatás tapasztalatai – 1.

24. Jellemző inzultuscsoportok – 1.

25. Jellemző inzultuscsoportok – 2.

26. A mobbing jellemzői • Hogyan válik a konfliktus mobbinggá? • Vezetés hibájából fakad • A konfliktus elmérgesedik • Pszichoszociális problémák • A pszichoterror jellegzetességei • Fizikai dolgozóknál 4x gyakrabban jelenik meg • A nemek között nincs különbség • A fiatal korosztály ritkábban válik áldozattá • Jellemző az azonos munkakörből érkező támadás • Férfiak ffi-t, nő nőt bántalmaz jellemzően • 55%-ban vertikális, 45%-ban horizontális

27. Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 1. • Konfliktusok • Személyes sérelemből válik konfliktus • Megnyilvánulásai: szemtelenkedés, pletyka, kritizálás, feladatok gyakori változtatása • Ellenséges légkör kialakítása • Pszichoterror eszközök kiválasztása

28. Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 2. • Pszichoterror • A munkatársak „elnézik” a cselekményt • A vezető feladatvégzésében csődöt mond • A védekezés egyre kevésbé hatékony • Eü-i következmények: stresszbetegségek, depresszió • A mobbing elsősorban nem a személy magatartásától, hanem a vezetői kompetencia hiányából ered

29. Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 3. • Jogsértések • Törekvés az egyén eltávolítására, mert a vezető • Nem lát már megoldást • Fél a jelenlegi állapot romlásától • Az egyén kilép a szervezetből • Pszichikus állapot krónikusabbá válik • Az egyén küzd a bennmaradásért • Pszichoterror eszközei durvulnak, időben elnyúló

30. Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 4. • Kikerülés a munka világából • A pszichoterror következményeként az esetek kb. felében az érintett teljesen kikerül a munka világából. • A pszichés gyógyulást követően is valószínűtlen egy új munkahely keresése.

31. A pszichoterror típusai • Kollégák közötti támadások • Beilleszkedésre kényszerítés • Személyes ellenszenv • Szórakozásból való kipécézés • Tolerancia hiánya • Vezető beosztott elleni támadása • A vezető agresszív, lekezelő, önállóságot csorbít • Vezetési, irányítási hiányosságok • Vezető elleni támadások • Közös vélemény: alkalmatlan a vezető • Általában sikeres a mobbing e fajtája

32. Mobbing-ellenes intézkedések – 1. • A mobbing jelenségének egyértelmű negatív következményei vannak mind szervezeti, mind az egyén szempontjából. • Fontos a vezetők képzése • A vezető ismerje fel és kezelje a jelenséget. • Az intézkedési módszerek: • Rizikómenedzsment • Korai beavatkozás • Utólagos rehabilitáció

33. Mobbing-ellenes intézkedések – 2. • Rizikómenedzsment • 1. fázis: Veszteségforrások azonosítása • Termelési folyamat zavarai, • Döntési folyamat zavarai, • Kommunikációs nehézségek, • Kreativitás, motiváció csökkenése, • Egyre gyakoribb konfliktusok. • 2. fázis: Megelőző intézkedések • Olyan belső klíma kialakítása, ahol ritkább a súlyosabb konfliktus, a stressz és az azt kiváltó betegség

34. Mobbing-ellenes intézkedések – 3. • Korai beavatkozás • Vezető konfliktusrendezési képessége • Alkalmazottak oktatása (tréningek, filmek) • Optimális esetben a kettőt együtt alkalmazzák • Utólagos rehabilitáció • A krónikus pszichés állapot többnyire klinikai kezelést igényel • A kezelés és újrafoglalkoztatás nem csupán jószándék, de etikai szempont is kell legyen

36. Mobbing