1.56k likes | 1.76k Views
Gyakorlati számviteli kérdések. Gyakorlati számviteli kérdések 2014. 1990. évi C. törvény a helyi adókról = Htv . 2006. évi IV .törvény a gazdasági társaságokról = Gt. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk.
E N D
Gyakorlati számviteli kérdések Rezsabek Angéla
Gyakorlati számviteli kérdések 2014. 1990. évi C. törvény a helyi adókról = Htv. 2006. évi IV .törvény a gazdasági társaságokról = Gt. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao. tv. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról = Kkv. tv. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról = Mikro kr. 2000. évi C. törvény a számvitelről = Szt.tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról = Áfa tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról = Szja tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról = EHO tv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről = Itv. Rezsabek Angéla
Gyakorlati számviteli kérdések 2014. • A számviteli törvény változásaihoz és egyéb jogszabályi változásokhoz kapcsolódó elszámolások (2 óra) • Saját tőkével kapcsolatos elszámolások, saját tőke biztosítása ( 2 óra) Rezsabek Angéla
A számviteli törvény változásaihoz és egyéb jogszabályi változásokhoz kapcsolódó elszámolások (2 óra) • Könyvvizsgálati kötelezettség változása • Kilépő tagra jutó saját tőke • Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása • Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján • Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban • Választható árfolyamok bővítése • Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan • Tanszferárkülönbözet • Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége • Szakmai szervezetek, továbbképzés • Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései • E-útdíj elszámolása • Behajtási költségátalány • Biztosítási díjak elszámolása • Költségként elszámolható biztosítási díja • Tanulás, továbbképzés számvitele Rezsabek Angéla
Könyvvizsgálati kötelezettség változása Rezsabek Angéla
Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változása Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről Szt. 117. § (1)Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a)a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Rezsabek Angéla
Kilépő tagra jutó saját tőke Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről 37. § (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g)a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Rezsabek Angéla
Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről 39. § (2a)Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Rezsabek Angéla
Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján Rezsabek Angéla
Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. Rezsabek Angéla
Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban Rezsabek Angéla
2000. évi C. törvénya számvitelről 20§ (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített – eurótól vagy USA dollártól eltérő – devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. Rezsabek Angéla
Választható árfolyamok bővítése Rezsabek Angéla
Számviteli politikában választható árfolyam Indoklás nélkül • MNB • EKB • Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga Indoklás mellett: • csak devizavételi • csak devizaeladási Rezsabek Angéla
Mikor „devizás” egy ügylet, mely esetben kell devizában kiállítani a számlát? • a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy kötelezően használandó árfolyam • a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy forint összeg • a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel ----- számla devizában, az áfa forintban is. ( Áfa. tv 172§) Rezsabek Angéla
Az áfa összegének forintra számítása Kimenő számla esetén • „hagyományos” belföldi egyenes adózású ügylet • folyamatos teljesítésű ügylet • előleg Bejövő számla esetén • Belföldi partner által kiállított egyenes számla • Közösségen belüli beszerzés esetén • Belföldi fordított adózású, de devizás ügylet • Termék import (Áfa tv. 81§) Rezsabek Angéla
Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan Rezsabek Angéla
Szokásos piaci ár és alkalmazott ellenérték különbözete Rezsabek Angéla
2004. évi XXXIV. törvénya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Rezsabek Angéla
Az általunk könyvelt „X” vállalkozásnak beszámláz egy értékesítést „Y” kapcsolt vállalkozás 500 egységért, azonban ez a piacon csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a …29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma a számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. Rezsabek Angéla
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 4. § 23.kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c)az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d)a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e)az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; Rezsabek Angéla
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Tao. tv. 4§ 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; Tao. tv. 4§ 27. E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Tao. tv. 4§ 7. E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; Rezsabek Angéla
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Új ptk. 8:2. § [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. Rezsabek Angéla
A tulajdonos „B”-ben 40% és „B” tulajdonos „C”-ban 60%, akkor „A” közvetetten tulajdonos „C”-ben ??????% A tulajdonos „B”-ben 60% és „B” tulajdonos „C”-ban 60%, akkor „A” közvetetten tulajdonos „C”-ben ???????% Rezsabek Angéla
Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Rezsabek Angéla
Szakmai szervezetek, továbbképzés Rezsabek Angéla
IFRS regisztráció Rezsabek Angéla
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései Rezsabek Angéla
E-útdíj elszámolása Rezsabek Angéla