A szervezeti és egyéni teljesítmények mérhetősége, értékelése – a „közös nevező”

1. A szervezeti és egyéni teljesítmények mérhetősége, értékelése – a „közös nevező” Budaörs, 2007. 05. 18. Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörs www.onfejlesztoiskolak.hu www.illyes-bors.sulinet.hu

2. A közoktatás (új) feladatai - Demográfiai kihívások • Működtetési hatékonyság • Esélykülönbségek csökkentése • Egyenlő bánásmód biztosítása • Kooperáció • Kistérségi szinten • Regionális szinten • Szakképzés hatékonysága • Iskola rendszerű • Iskolarendszeren kívüli

3. Értékelés Viszonyítás a cél és az elért hatás között Célja: tanítási – tanulási komplex rendszerek • javítása, fejlesztése, optimalizálása, • összehasonlíthatósága, • koordinálási, kooperációs lehetőségek feltárása

4. Értékelés • Cél, funkció (milyen céllal, funkcióval?) ellenőrzés, megfelelés, minősítés • egyéni (és) szervezeti fejlesztés • Tartalom (mit?) • Értékelési területek • A lefedés teljessége • A felosztás finomsága • Forma (ki, mivel, hogyan?) • milyen eszközökkel? • milyen eljárásrend alapján? • Stb.

5. Értékelés • Forma (teljes know-how) • Indikátorok rendelése az értékelendő területekhez • Mérőeszközök kiválasztása az adott indikátorhoz (a kevesebb több?) • Skálázás: kvantifikálható és minőségi adatok; „mennyi az annyi?”; induló értékek • Értékelők, értékelési kapacitás • Ember, idő, pénz • Következmény „következményesíthetőség”?

6. Minták - lehetőségek • KMD • Nemzetközi (OECD) tapasztalatok, fejlesztések (INES) • NAT 2007 • Egy EU-s „fejlesztés” – ÖÉP • Továbbtanulás, kompetenciamérések, érettségi • Tudásrétegek

7. EREDMÉNYEK 500 ADOTTSÁGOK 500 Vezetés Erőforrások Folyama-tok szabályo-zása Munkatársak elégedettsége Kulcs- fontosságú eredmé-nyek Intézményi stratégia Partnerekelégedettsége INNOVÁCIÓ és TANULÁS Emberi erőforrások Társadalmi hatás Közoktatás Minőségéért Díj HOGYAN, MILYEN MÓDSZEREKKEL? MIT, MENNYIRE ?

8. OECD - INES Program(Indicators of Education Systems) Cél, funkció: Olyan mutatók (indikátorok) pontos definiálása és közös használata, amelyek közvetlen oktatáspolitikai következtetéseklevonását teszik lehetővé országos és iskolai szinten, továbbá az osztály és az egyén szintjén az oktatási rendszer kimenetéről, feltételeiről, összefüggéseiről és korlátairól (1988-tól).

9. Vizsgált területek: • Tanulási, oktatási eredmények (output) • Az oktatáspolitika által befolyásolt (befolyásolható) tényezők és folyamatok • Háttér és keretfeltételek, lehetőségek, korlátok

10. Vizsgált szintek A:a tanulásban résztvevő egyén szintje B: a tanulási helyzet (osztály, csoport) szintje C: intézményi szint D: az oktatási rendszer szintje (kistérség, régió, ország)

11. Értékelési mátrix

12. Értékelési mátrix 1A: egyéni tanulási eredmények 2A: tanulási stratégiák, motiváció, stb. 3A: szocioökonómiai háttér, továbbtanulási motiváció, települési-, gazdaságföldrajzi tényezők 1B: tanulócsoportok közötti különbségek 2B: csoportos tanulási stratégiák, munkalégkör, módszerek, stb. 3B: szakos ellátottság, az iskolavezetés preferenciái (tanár-osztály egymáshoz r.)

13. Értékelési mátrix 1C: iskolai eredmények és különbségek 2C: PP, ethosz, szervezeti kultúra, csoportképzés, hatékonyság 3C: szükséges források, autonómia foka 1D: iskolai végzettség, foglalkoztatottság, stb. 2D: tartalmi szabályozás, fejlesztési stratégia, mérés-értékelés 3D: GDP, társadalmi preferenciák, stb.

14. NAT 2007. centrum – periféria • Kétpólusú, háromszintű szabályozás • NAT 2007 – magtanterv • Kerettantervek – oktatási programcsomagok • Helyi tantervek • NAT 2007 – alapelv és következményei • A kötelező iskolai képzés (12 év) nem nyújt(hat) lezárt, „kész” tudást • Az egész életen át tartó (LLL) tanuláshoz szükséges motívumok és képességek erősítése a kulcskompetenciák segítségével

15. NAT 2007 - kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre az egyénnek szüksége van - a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez - az aktív állampolgári léthez - a társadalmi beilleszkedéshez és munkához (azaz egy sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban)

16. Kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén • Digitális kompetencia • Hatékony, önálló tanulás képessége • Szociális és állampolgári kompetenciák • Kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia • Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség

17. Periféria – „apró” (helyi) pénzre váltás „A helyi szintű szabályozás egyik kiemelkedően fontos területe az iskolai tanulói értékelés rendjének, normáinak, eszközeinek, formáinak meghatározása. • Az iskola az állami vizsgák rendszere mellett kidolgozhatja saját vizsgáztatási rendszerét, bevezethet a tanévet lezáró írásbeli beszámoltatást…”

18. Helyi (fenntartói szint) Kt. 102.§: • A fenntartó • „ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát,a szakmai munka eredményességét…” • „értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét” Palotás Zoltán Qualy-Co

19. A fenntartói és az intézményi ellenőrzés, értékelés területei Palotás Zoltán Qualy-Co

20. Értékelési funkciók

21. Értékelési funkciók - rendszerre

22. Egy EU-s „fejlesztés” – az ÖÉP Iskolai Önértékelési Profil: • 18 ország 101 iskolájának közös nevezőre hozott önértékelési szempontsora (területek azonosítása) amely alkalmasnak bizonyult arra, hogy az iskolacsinálók, az iskolahasználók és a fenntartó közösösen, együtt értékeljék az iskolát. • a legfontosabb folyamatokat ragadja meg • az egyén • az osztály • az iskola • a helyi közösség szintjén

24. Az ÖÉP használata

25. Értékelés a kimeneti eredmények alapján • Továbbtanulási mutatók • Kompetenciamérések eredményei • Érettségi eredmények

26. Továbbtanulási mutatók • A szelektív iskolarendszer hatását (ok és okozat) „alig” szűri • A szakiskolákat nem méri a rendszer • Plafonhatás (a „legjobbak” nem javulhatnak) • Az egyetemek, főiskolák differenciálatlansága • A külföldön továbbtanulókat nem kezeli • A szakközépiskolásokat együtt kezeli a gimnazistákkal (nem továbbtanulni akarók)

27. Érettségi eredmények • Valós tudást mér (van tétje) • Többmóduszú eloszlások (jegyhatárok) – megbízhatóság (emelt szint – populáció lefedettség) • Nincsenek szocioökonómiai jellemzők • Szakiskolák kimaradnak

28. Kompetencia mérések (a közeljövő csúcsragadozója) • Nagy minták évfolyamonként (4., 6., 8., 10.), ugyanakkor mintavétel (20 fő/iskola) • Nincs tétje (valós tudást mér?) • Szakiskolákat is méri • Objektív javítás (normál eloszlás) • Saját társadalmi háttérmutatók • Mit mér pl. 10.-ben? (ált. isk. vagy kp. isk.) • Elvárható érték

29. A tudás mely rétegét mérjük, értékeljük?

30. A tudás mely rétegét mérjük, értékeljük? Mit preferál(nak) • a központi magtanterv ? • a kerettantervek? • a kompetencia mérések (4., 6., 8., 10. évf.)? • az érettségi? • a fenntartói értékelések? • a helyi tantervek? • belső vizsgarendszerek?

31. Jóságmutatók • a teljes értékelési eljárás szintjén • az egyes mérőeszközök szintjén • Objektivitás, ismételhetőség • Összehasonlíthatóság • Trendvizsgálat; követés • Érvényesség (validitás) • Biztosan azt méri? • Megbízhatóság (reliabilitás) • Amit mér, azt megbízhatóan méri ?

32. Eredményesség - iskolavezető A tanulói teszteredményekkel való össze- függés: • Személyes jellemzők(nem, tapasztalat, nyelvtudás, stb.) kivéve: első diploma szintje • Tisztázott, és a gyakorlatban is érvényesített célok • Igazgatói jelenlét, a tanulók, a kollégák munkájának figyelemmel kísérése • A tantestület támogatása (elsősorban szakközépiskolákban) (Horn Dániel – 2006. kutatásai alapján)

33. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! www.onfejlesztoiskolak.hu