Dr. Klotz Péter NKE doktorandusz hallgató Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak

1. Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai Dr. Klotz Péter NKE doktorandusz hallgató Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma 2013. november 21.

2. A törvény • A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény • Elfogadása: európai uniós jogharmonizációs kötelezettség • Hatálybalépés: az európai uniós csatlakozással (2004. május 1.) • Dogmatikai háttér: a jogi személy nem lehet bűnös és nem követhet el bűncselekményt, ugyanakkor büntetőjogilag felelősségre vonható, vele szemben szankció (intézkedés) alkalmazható

3. A törvény rendelkezései I. • Jogi személy: szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyetjogszabályjogiszemélykéntismer el, valamintaz a szervezet, amelyapolgárijogiviszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is (kivéve magyar állam, külföldi állam, közhatalmi, államigazgatásiésönkormányzatiigazgatásifeladatotellátószervek, nemzetközi szerződés alapján létrejött szervezetek)

4. A törvény rendelkezései II. • Alkalmazási köre: Az intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője, alkalmazottja stb. követte el, vagy irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

5. A törvény rendelkezései III. • Intézkedés kiszabásának feltétele: Ha a bíróság a bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szabki, megrovástvagypróbárabocsátástalkalmaz, elkobzástvagyvagyonelkobzástrendelel. • Intézkedések: • a jogiszemélymegszüntetése, • a jogiszemélytevékenységénekkorlátozása, • pénzbírság.

6. A törvény rendelkezései IV. A tevékenység korlátozása: 1-től 3 évig, években meghatározva. Azeltiltásidejealatt a jogiszemély • nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, • nemvehetrésztközbeszerzésieljárásban, • nem köthető vele koncessziós szerződés, • nem minősíthető közhasznú szervezetté, • nemrészesülhetközpontivagyhelyiönkormányzatiköltségvetés, elkülönítettállamipénzalapok,külföldiállam, azEurópaiKözösségekvagymásnemzetköziszervezetáltalcéljelleggelnyújtotttámogatásban, • nemfolytathategyébolyantevékenységet, amelynekgyakorlásától a bíróságeltiltotta.

7. A jogalkalmazás eddigi tapasztalatai Forrás: http://kimittud.atlatszo.hu/request/216/response/314/attach/3/Szt%20461%202012%20JogiSzemellyelSzembeniInt.pdf Összehasonlító adat: jogerősen elítéltek száma 83 486 fő (2011, közvádas bűncselekmények)

8. Bűntelenség vagy büntetlenség? A törvény minimális alkalmazásának vélelmezhető okai: • Összetett szabályozás, bonyolult jogi környezet • Intézkedés kiszabására csak több feltétel teljesülése esetén van mód • Bizonyítási nehézségek • Az eljáró szervek a természetes személyekre koncentrálnak • A jogi személyek felelősségre vonása sokszor okafogyottá válik (fantomcégek) • Képzési hiányosságok • Szankciórendszer kiforratlansága • Büntetőpolitikai hangsúlyok

9. A továbblépés lehetőségei • A törvényi rendelkezések módosítása a hatékony bűnüldözés érdekében – bűnözői vállalkozások visszaszorítása (példa: FCPA) • Ideiglenes intézkedés alkalmazása • Szankciórendszer fejlesztése (pozitív intézkedések előírása) • Végrehajtás nyomon követése • Elkobzás mint szankció?

10. Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: Klotz Péter klotzp1@gmail.com