Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Budapest, 2008 Június 12. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Őrség Határok Nélkül – Összefoglaló a térségről A(z) Őrség Határok Nélkül területe 49 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 22,627 fő, a városokban élő lakosok száma 10,172 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Őrség Határok Nélkül – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 22,627 • Szentgotthárd • 8,939 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 49 • Őriszentpéter • 1,233 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Rédics • 1,007 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 17 • Csörötnek • 933 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 14 • 0 • Fő fejlesztési prioritások száma • 0 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 17 • 0 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 1 • 0 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Őrség Határok Nélkül - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térségben nincs elegendő munkahely, a meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyobb vállalatokhoz kötődnek, amelyeknek térségi gazdaságfejlesztő hatásuk (pl. alvállalkozók, szolgáltatók, egyéb partnerek)nem jelentős, elsősorban a munkahelyek biztosítása miatt fontosak. Így összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A térség egészére a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése jellemző. • A foglalkoztató vállalkozások fejlesztése. Az Őrség Határok Nélkül térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Léteznek helyi termékek, de piaci megjelenésük nem megfelelő. A szlovén és az osztrák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is további lehetőségek rejlenek. Néhány településen az iparfejlesztés, a régió ipari centrumaihoz történő szorosabb kapcsolódás reális esélyeket és lehetőségeket kínál. Kiegészítve a közösségi színterek korszerű kialakításával, a természeti és kulturális értékek megőrzésével és a lakosság képzésével együttesen eredményezik az életminőség javulását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

6. Őrség Határok Nélkül – A stratégia alapvető célja Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

7. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

8. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található, a jelentős része nemzeti park. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd, további mikrotérségi központjai Őriszentpéter, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. • Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra,erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. • A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes,nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta az EU Bizottság.2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. • További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. • A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. • A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogató szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhat, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel is őrzik ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/1 • A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az őrségi nemzeti park igazgatóság gondoskodik. A területek kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszálók gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe. • A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. • A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős rész erdővel borított, a faanyagot elsődleges és másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellet a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. • A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések többsége szennyvízcsatornával ellátott, de több kisebb településen ez a probléma még megoldatlan. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti,egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 2 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői, romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások.Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (szentgotthárdi, őriszentpéteri és a lenti kistérségek. kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

13. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 11% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 11% • Építőipar • 22% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 4% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 15% • 13% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 41% 4% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.7%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.7% • Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • A munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot, és a térségen belül is komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. • A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható.A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett, nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. • Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Szentgotthárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 6 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 2,047 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 23% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • GM Motors Powertrain Kft. • Szentgotthárd • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • 755 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Hoffmann Carbon Kft. • Csesztreg • 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 438 3 • Arcelor Hungária Kft. • Szentgotthárd • 2710 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 220 4 • Fermat Hungária kft. • Csesztreg • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 167 5 • Vossen Hungária Kft. • Szentgotthárd • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 110 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • FOCUS-On Kft. • Szentgotthárd • 6340 Szállítmányozás • 110 • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok 7 • Gotthárd Therm Kft. • Szentgotthárd • 5530 Étkezőhelyi vendéglátás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 72 8 • VIBEBA Kft. • Rönök • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 9 • Szombathelyi Erdészeti Zrt. • Szentgotthárd • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 10 • Asso Kft. • Őriszentpéter • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. • A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a 20-100 fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd és Csesztreg mellett Őriszentpéteren, Rönökön is. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak és helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja ez a település ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. • A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is elsősorban itt jelennek meg. A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai,élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érintik. • A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg)kívül Lenti és Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén és osztrák munkavállalás szerepe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 16 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 8 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 16 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 26 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 24 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 17 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 7 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 3 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 10 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 17 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A térségben jelentős számú nonprofit szervezet működik. Ezek többsége egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, azonban számos nonprofit szervezet a mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. • A szentgotthárdi kistérségben a Pannon Kapu Kulturális egyesület a városban és a kistérségben fejti kis tevékenységét, amely a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet jelent. • A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. • Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb kulturális, identitás megőrzést támogató társadalmi szervezete. • Az Őrségben hagyományosan erős a nonprofit szervezetek jelenléte. • Az Őri Alapítvány teleházat működtet és térségi turisztikai programok, vásárok, fesztiválok szervezője. • A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. • A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. • Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. • A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. • A zala megyei települések között szintén több aktív nonprofit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). • Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • , mely térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. • Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület • Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik Zalabaksa és a környező településeken a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani • Szilvágyért Egyesület - nem csak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek • Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. • Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével, közösségi programok szervezésével foglalkozik • "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete • "Barangolók" a természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául • Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 591 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 23,218 23,049 22,909 22,827 22,627 Éves változás -82 -200 -169 -140 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 591 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 24% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 7% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 3% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 21% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 8% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térség demográfiai helyzete 1/1 • A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. • Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A többi település (Rédics kivételével 1007 fő) mindegyike 1000 fő alatti ,az átlagos település nagysága 300-400 fő közötti. Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu,Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 14 • 29% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 35% • Mindhárom mobilhálózat • 17 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 1 • 2% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 45 • 92% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 • A térség települési az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. • A települések egy részén az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. • A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. • A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.03 • 0.05 • 0.97 • 1.17 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 157% • 113% • 53% • 172% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Alsószenterzsébet • Község • 82 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.70% • 359,756 • 0.000 • 0.000 Alsószölnök • Község • 401 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.92% • 498,342 • 0.000 • 0.000 Apátistvánfalva • Község • 408 • 1.21% • 560,584 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Baglad • Község • 64 • 9.09% • 211,084 • 0.000 • 1.813 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bajánsenye • Község • 595 • 7.53% • 468,121 • 1.183 • 0.000 • Közszféra Belsősárd • Község • 117 • 8.00% • 440,771 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bödeháza • Község • 69 • 8.33% • 146,600 • 0.000 • 0.116 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Csesztreg • Község • 892 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.64% • 558,447 • 0.000 • 2.435 Csörötnek • Község • 933 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.73% • 416,789 • 0.000 • 0.000 Felsőszenterzsébet • Község • 16 • 11.11% • 219,447 • 0.000 • 5.813 Felsőszölnök • Község • 633 • 8.37% • 456,350 • 0.000 • 1.166 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gáborjánháza • Község • 90 • 8.57% • 271,137 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gasztony • Község • 464 • 7.00% • 556,760 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gosztola • Község • 45 • 5.88% • 921,113 • 12.533 • 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ispánk • Község • 112 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.46% • 544,260 • 0.000 • 1.938 Kálócfa • Község • 195 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.51% • 329,664 • 0.000 • 0.000 Kercaszomor • Község • 263 • 9.69% • 402,135 • 0.000 • 0.894 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerkabarabás • Község • 303 • 15.05% • 297,548 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerkafalva • Község • 120 • 4.05% • 421,339 • 0.000 • 5.608 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kerkakutas • Község • 151 • 10.23% • 375,256 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kétvölgy • Község • 133 • 3.85% • 369,552 • 0.000 • 10.872 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kozmadombja • Község • 55 • 23.81% • 253,247 • 0.000 • 0.000 Külsősárd • Község • 91 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.68% • 497,187 • 0.000 • 0.000 Lendvadedes • Község • 36 • 13.04% • 304,553 • 0.000 • 0.250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lendvajakabfa • Község • 30 • 0.00% • 208,865 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Magyarföld • Község • 34 • 12.50% • 528,075 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Magyarlak • Község • 767 • 7.92% • 647,144 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarszombatfa • Község • 284 • 8.52% • 333,242 • 3.250 • 0.849 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Márokföld • Község • 46 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.03% • 551,614 • 132.717 • 0.304 Nemesmedves • Község • 26 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.00% • 276,684 • 0.000 • 0.000 Nemesnép • Község • 136 • 10.00% • 341,856 • 0.000 • 0.522 Orfalu • Község • 63 • 2.00% • 404,179 • 0.000 • 0.365 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Őriszentpéter • Város • 1,233 • 6.80% • 617,984 • 0.387 • 6.015 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pórszombat • Község • 348 • 8.33% • 449,799 • 0.000 • 0.477 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztaapáti • Község • 37 • 22.73% • 198,198 • 0.000 • 9.297 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ramocsa • Község • 42 • 26.09% • 200,138 • 0.000 • 0.000 Rédics • Község • 1,007 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.47% • 460,994 • 0.000 • 0.020 Resznek • Község • 341 • 6.76% • 472,019 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rönök • Község • 451 • 13.38% • 366,553 • 0.000 • 0.164 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szakonyfalu • Község • 405 • 11.92% • 410,435 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szalafő • Község • 235 • 11.36% • 401,089 • 0.000 • 15.685 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szentgotthárd • Város • 8,939 • 4.65% • 668,151 • 1.426 • 0.420 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szentgyörgyvölgy • Község • 471 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.04% • 323,234 • 0.000 • 8.796 Szijártóháza • Község • 38 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 35.71% • 199,172 • 0.000 • 0.000 Szilvágy • Község • 221 • 12.20% • 392,417 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vasszentmihály • Község • 382 • 1.00% • 618,534 • 1.024 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Velemér • Község • 88 • 8.33% • 358,460 • 0.000 • 4.170 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalabaksa • Község • 681 • 12.56% • 423,667 • 0.000 • 0.715 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaszombatfa • Község • 54 • 11.11% • 318,892 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” • „Turisztikai ls helyi termék fejlsztés” • Alsószenterzsébet • „A helyi fiatalok kötődnek a településhez, de problémát okoz, hogy az, hogy helyben nem vagy csak nagyon nehezen irreális áron tudnak telekhez jutni. Az önkormányzat rendelkezik érvényes településrendezési tervvel. A terv szerint lehetőség nyílhat építésre alkalmas ingatlanok kialakítására, ám az ehhez szükséges forrást önkormányzatunk nem tudja előteremteni. A fiatalok helyben mara” • „A község mind Ausztriához, mind Szlovéniához közel található. A Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Horgászokon és a kenusokon kívül a természetkedvelők is kedvelik az alsószölnöki folyószakaszt. A települést kettészeli a Szölnök-patak, melyet duzzasztás után alkalmassá lehetne tenni vadvízi horgászatra. 3 kijelölt turistaútvonal található Alsószölnök közigazgatá” • Alsószölnök Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő, szennyvítisztítás megoldatlan, utak állapota rossz.” • „A kiváló természeti adottságokra építva a turizmus fejlesztése.” • Apátistvánfalva • „Öregedő korösszetétel, népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya, önkormányzat működési hiánya, fejlesztésekhez forrásokkal nem rendelkezik így pályázatokon nehezen tud részt venni.” • „A sok üres lakás, és a viszonylag érintetlen természeti környezet adottságait kiahsználva a turizmus és a település, mint lakóövezet fejlesztése.” • Baglad Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elöregedő népesség, lakosságszám fogyása, szűkülő foglalkoztatási lehetőségek” • „Táji és természeti értékek megléte, növekvő turista forgalom” • Bajánsenye • „A település lakosságának öregedő korösszetétele,a népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya egymással összeföggő problémakört jelenít meg.” • „Turisztika fejlesztése, amely munkahelyeket teremt, ehhez a Lenti gyógyfürdőhöz és a 86-os úthoz vezető út közelsége, valmint Kavicsbánya turisztikai hasznosítása lehet lehetőség. A horgásztó környékének továbbfejlesztése szintén fontos lehetőségek jelent.” • Belsősárd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csökkenő és elöregedő népesség, a munkahelyek hiánya, lakatlan és funkciótlan ingatlanok.” • „Ingatlanok új funkcóval történú hasznosítása, amelyeken lakások, vagy közösségi,és turisztikai szolgáltatások fejleszthetőek. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Szlovéniával közvetlen határos a település így határon-átnyóló gazdasági-kulturális kapcsolatokerősítése révén a településen élők helyzete javítható lehetne.” • Bödeháza • „Népesség csökkenése. Önkormányzati források szűkülése. Épített környzet lepusztultsága. Középületek elavultsága. Felújításra szoruló úthálózat. A kerékpár utak hiánya. A tömegközlekedés hiányosságai.” • „Aktívkorú lakosság számát meghaladó munkahelyek száma. Rendezett település és természeti környezet. Teljeskörű infrastruktúra. Civilek aktivitása.” • Csesztreg Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, kevés munkahely. A hátrányos helyzetű roma lakosság szociális problémái. Turizmus kezdetlegessége, spontán szerveződő léte. A lakosság kiszolgálását, ellátását biztosító intézményhálózat épületeinek leromlott állapota.” • „Az önkormányzat által a rendezési tervben kijelölt vállalkozói övezetbe a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett lakosság számára megélhetést biztosító munkahelyek betelepítése, az általános foglalkoztatottság javítása.A turizmus, mit megélhetési lehetőség meghonosítása, elfogadtatása.A turisztikai infrastruktúra kiépítése.Lakossági szolgáltatások feltételeinek javítása” • Csörötnek • „A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” • „Turisztika, helyi termék fejlesztés” • Felsőszenterzsébet Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település infrastrukturája kiépítetlen. A Művelődési Ház felújítása nem kezdődött el. A szennyvízberuházáshoz szükséges pénzforrás nem áll rendelkezésre. A templom környékének rendezése nem került sor. A községben nincs kiépített járda. A falut Kétvölgyel összekötő közút építése szükséges. A helyi általános iskola fenntartásának finanszírozása nagy terhet jelent.” • „A települési infrastruktóra teljes kiépítése. A hármashatár ésa környezet turisztikai lehetőségeinek kihasználása. Szlovén gazdasági kapcsolatok megerősítése.” • Felsőszölnök • „Vállalkozások és azok által fenntartott munkahelyek hiány, amely az elvándorláshoz és a település elöregedéséhez vezet.” • „Vállalkozásfejlesztés , elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások tekintetében. Szlovénia közelségét kihasználva a határmentigazdasági kapcsolatok fejlesztése.” • Gáborjánháza Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati tulajdonú kül,-és belterületi utak rossz állapota.” • „A meglévő adottságokra építve a község turisztikai, idegenforgalmi fejlesztése.” • Gasztony • „Elöregedő lakosság” • „Turisztikai fejlesztések” • Gosztola Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Foglalkoztató hiánya, közösségi közlekedés hiánya” • „Turizmus, mezőgazdasági területek hasznosítása” • Ispánk • „a 86-os főközlekedési út kamionforgalma, ez elkerülő út hiánya, elöregedett lakosság, magas munkanélküliség, közösségi élet hiánya, munkahelyek hiánya, elvándorlás” • „turisztikai vonzerő az ótelepülés részen, határ közelsége, főközlekedési út helyben, teljes infrastuktúra kiépítettsége” • Kálócfa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Öregedő lakosság,kevés munkalehetőség. A Szlovénia felé vezető utek, elsősorban kerékpárút hiánya.” • „Turizmus, ezen belül az ökoturizmus” • Kercaszomor • „Alacsony a civil aktivitás,kvázi termékek jelen vannak, de nem meghatározóak.” • „Kis- és mikrovállalkozások indítása, fejlesztése, melyek a helyi termékek előállítására alapoznak illetve a lakosság szükségleteit elégítik ki helyben. illetve a falusi turizmus fejlesztése.” • Kerkabarabás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis