Kovács Ödön, a liberális teológus avagy a vallástudomány és a teológia viszonya

1. Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszék Kovács Ödön, a liberális teológusavagy a vallástudomány és a teológia viszonya Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám Debrecen, 2010. november 11.

2. Témavázlat • Az előadásunk témája a vallástudomány és a teológia viszonya • Kovács Ödön a Protestáns Tudományos Szemlében alábbi cikkei alapján dolgozunk elsősorban: • „A theologia és a vallástudomány” (1.12, 1869) • „A vallástudomány” (1.13, 1869) • „A vallástudomány története és részei I-II” (1.14 és 1.16, 1869) • Az előadás három főrésze: • A témához kapcsolódó fogalmak tisztázása • A liberális teológia rövid történeti áttekintése • A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön cikkei alapján

3. Fogalmakról • Vizsgáljuk meg az alábbi fogalmakat • A vallás • Scheiermacher szerint a vallás „abszolút függésérzet” • Müller szerint vallás az Isten megismerésére vezet • Theissen azt mondja, hogy a vallás a világban való tájékozódásban és a terhek cipelésében segít • A keresztyén teológia • A görög theosz (Isten) és logosz (beszéd) szavakból áll • A teológia Istenről való elmélkedés • A vallástudomány • Nem egységes tudomány, hanem több diszciplína halmaza • Értékmentes, felekezet és vallás feletti tudomány

4. A liberális teológia története • Magyarországon a 19. század utolsó harmadában virágzott • Hegedűs Loránt szerint a teológiai liberalizmus a pietizmus, a racionalizmus és az ortodoxia eszmerendszerek evolúciójaként alakult ki • A liberális teológia azt állítja, hogy a vallás nem tan, hanem érzelmi valóság. Ezt a valóságot azonban csak tudományosan lehet vizsgálni. • Ott, ahol a Biblia tanítása és a tudomány ellentmondásba kerül, a tudomány javára dönt • Kovács Ödön a liberális teológia mérsékelt ágát képviseli

5. A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében • A hagyományos teológia szerinte tudománytalan, nevetséges. „Mi a theologia tárgya? Isten! A tudás és ismeret körébe tartozik-e isten? Teljességgel nem.” • „a felekezietlen állami egyetemen felekezeti theológiát az egyetem fogalma ellen elkövetett bűn, az állam többi felekezetein ejtett nagy méltatlanság.” • Kovács Ödön nem veti meg vallását. Ellenkezőleg. Nehéz szívvel veszi tudomásul, hogy a világ megveti a vallást. • „Mi elismerjük méltán, hogy mégsem érzünk kedvet magunkban velük nevetni. Nem, mert saját lelkünkben érezve a vallás boldogító hatását; meglévén győződve arról, miszerint az a szellemi élettel bíró ember legmagasabb szükségleteit egyedül képes kielégíteni; lehetetlen fájdalom nélkül néznünk miként idegeníti el a hamis rendszer sokszor a legjobbakat és legmíveltebbeket is magától a vallástól.”

6. A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében • Elképzelése szerint a hamis teológiával szemben létre kell hozni egy új teológiát, melyet ő vallástudománynak nevez. • A vallástudomány legfontosabb jellemzői: • Tárgya: az ember mint vallásos lény • Módszere: tudományos (logikai érvelés, tapasztalati vizsgálódás) • Ez a tudomány már elfoglalhatná azt a helyet a társadalomban, amely őt valójában megilleti. • „Egyetemen csakis olyan valamit lehet előadni, mi teljes joggal igényt tarthat a tudomány névre, tudomány névre pedig csak olyan valami tarthat igényt, a minek tárgya a tudás körébe tartozik, módszere a minden tudományos előadásban egyformán érvényes tapasztalati vizsgálódás.”

7. A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében • A teológiának az Istenről az emberre történő áthelyezését az azonosság elve tette lehetővé. • A teológiai liberalizmus az ember primátusát állítja. Bizonyosságának a vallásos érzetét tekinti. Ez ellentmondás, hisz az ember érzetei szubjektívek. • A liberális teológusok szándéka, hogy a teológiát a természettudományok módszerével művelje. • Minden tudománynak, a teológiának is megvan az érvényességi köre. • Így például az ellentmondás-mentesség nem kritériuma a teológiának (pl. gondoljunk a krisztológia tantételére)

8. A vallástudomány és a teológia viszonya Kovács Ödön értelmezésében • Heidegger továbbgondolta az azonosság tételét. Szerinte az azonosság nem egyenlőséget (a=a), hanem kölcsönös megtartást jelent. • „Mit jelent itt az azonosság? Az ugyanazt kölcsönös összetartozásként értelmezzük.” • Rengeteg eddig megoldatlan vitát old meg. Pl. a realizmus-idealizmus vitát, a szubjektív-objektív vitát. Az ő "különbözők azonosságának" értelmezése, amelynek lényege a kölcsönös megtartás, és nem a kizárás, nem a dichotómia, ez az azonosság gondolat mozgásba hozza a több száz éve terméketlenségre ítélt filozófiát. Nincs én, nincs tudat, nincs ember világ, külvilág nélkül, és fordítva, nincs külvilág ember nélkül.

9. Összegzés • Kovács Ödön szándéka, hogy az egész addigi hagyományos teológiát átírja. • Az új teológia neve vallástudomány, amely felekezetek és vallások felett áll. • A liberális teológia és Kovács Ödön irreális törekvése megbukott. • A keresztyén szellem megerősítését szolgáló intenciója azonban tagadhatatlan. • Nem szabad Kovács Ödön életművét elfelejtenünk. Ellenkezőleg, a még nagyon szegényes vallástudományi szakirodalom gazdagításaként kell újraolvasnunk.

10. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!