1 / 26

7. szeminárium

7. szeminárium. Közvetlen költségek elemzése. Közvetlen költségek vizsgálata. Költségstruktúra vizsgálat Költségalakulás elemzése Befolyásoló tényezők szerinti elemzés: az eltérésfelbontási módszerek segítségével történik  láncmódszer vagy kumulatív eltérésfelbontás, (példa)

catori
Download Presentation

7. szeminárium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 7. szeminárium Közvetlen költségek elemzése

  2. Közvetlen költségek vizsgálata • Költségstruktúra vizsgálat • Költségalakulás elemzése • Befolyásoló tényezők szerinti elemzés: az eltérésfelbontási módszerek segítségével történik  láncmódszer vagy kumulatív eltérésfelbontás, (példa)  standardizálás vagy alternatív eltérésfelbontás, (elmélet)  parciális eltérésfelbontás (példa) Lényege: megvizsgáljuk, hogy milyen hatótényezők okozták az adott költség változását bázisidőszakról tárgyidőszakra.

  3. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása I. A költséget a befolyásoló tényezők szorzataként írjuk fel: K = q x f x p = q x ö Ahol: q = termelt mennyiség f = fajlagos felhasználás (a termék egységére jutó erőforrásfelhasználás) p = tarifa, a fajlagos erőforrás egységének ára ö = (f x p), a termék egységköltsége Termelési érték: q x a Ahol: a = a termék eladási egységára) Költségváltozás: K = K1 – K0 K = Σq1*f1*p1 - Σq0*f0*p0 K = Σq1*ö1 - Σq0*ö0

  4. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása II. Láncmódszer • Egyetlen befolyásoló tényezőt változtatnunk, de amit egyszer megváltoztattunk, az a későbbi számításokban már mindig megváltozott értéken szerepel. • Előnye: egyszerűség, hátránya: bizonyos mértékű pontatlanság. • Az együttváltozásokat kumulálja. • A végeredmény függ a befolyásoló tényezők bevonási sorrendjétől.

  5. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása III. Standardizálás • Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre csak egy tényezőt változtatunk). • Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket szétosztunk a hatótényezőkre 1-től való eltérésük vagy logaritmusaikból számított megoszlási viszonyszámok alapján. • Az együttváltozásokat nem kumulálja. • Előnye a pontosság.

  6. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása IV. Parciális eltérésfelbontás • Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre csak egy tényezőt változtatunk). • Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket arányosan szétosztunk a hatótényezőkre. • Az együttváltozásokat nem kumulálja. • Pontosságban az előző két módszer között foglal helyet.

  7. LÁNC módszer A költségváltozás (K)összetevői: qΔ= Σ(q1-q0)*f0*p0 (volumenváltozás hatása) fΔ = Σq1*(f1- f0)* p0 (fajlagos változás hatása) pΔ = Σ q1* f1*(p1 - p0) (tarifa változás hatása) A volumenhatást (qΔ) két részre bonthatjuk: Tiszta volumen hatása: q1Δ= kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 ) Összetétel-változás hatása: q2Δ= (kh10 - kh0)* Σq1 *a0 Ahol: kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0 kh10= Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 kh = költséghányad

  8. Költségelemzés4. feladat TK 223. oldal

  9. A táblázat hiányzó adatainak meghatározása 20X1 Megnevezés „A” termék „B” termék Összesen Közvetlen anyagktg 2*15*100= 3 000 2*25*80= 4 000 7 000 Termelési érték 2*4 000= 8 000 2*4 500= 9 000 17 000 FIKTÍV termelési érték 1,9*4 000= 7 600 2,5*4 500= 11 250 18 850

  10. A táblázat hiányzó adatainak meghatározása 20X2 Megnevezés „A” termék „B” termék Összesen Közvetlen anyagktg 1,9*18*100= 3 420 2,5*25*60= 3 750 7 170 Termelési érték 1,9*3 900= 7 410 2,5*5000= 12 500 17 410

  11. Anyagköltség elemzésLÁNC módszerrel qΔ= Σ(q1-q0)*f0*p0= (1,9-2)*15*100+(2,5-2)*25*80= +850 fΔ = Σq1*(f1- f0)* p0= 1,9*(18-15)*100+2,5*(25-25)*80= +570 pΔ = Σ q1* f1*(p1 - p0)= 1,9*18*(100-100)+2,5*25*(60-80)= -1 250 Összes eltérés: +170

  12. A q1Δ és q2Δszétválasztása kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0=7 000/17 000= 0,4117647 kh10= Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 = (K0±qΔ) / Σq1 *a0= (7 000+850) / 18 850= 0,4164456 q1Δ= kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )= 0,4117647(18 850-17 000)= +761,765 q2Δ= (kh10 - kh0)* Σq1 *a0 = (0,4164456-0,4117647)*18 850= +88,235 q1Δ+ q2Δ= +850 „A” termék kh0 = 3000/8000 = 0,375 „B” termék kh0 = 4 000 /9 000 = 0,4

  13. PARCIÁLIS módszer Egytényezős hatások qΔe= Σ(q1-q0)*f0*p0 fΔe= Σq0*(f1- f0)* p0 pΔe= Σ q0* f0*(p1 - p0) Együttváltozások qfΔ= Σ(q1-q0)* (f1- f0)* p0 qpΔ= Σ(q1-q0)* f0 *(p1 - p0) fpΔ= Σ q0*(f1- f0) *(p1 - p0) qfpΔ= Σ(q1-q0)* (f1- f0) *(p1 - p0) { Az együttváltozásokat arányosan osztjuk szét (felezzük, harmadoljuk stb.) a tényezők között.

  14. PARCIÁLIS módszer A volumenhatást (qΔ) két részre bonthatjuk: Tiszta volumen hatása (egytényezős hatásként): q1Δe= kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 ) Összetétel-változás hatása (egytényezős hatásként): q2Δe= (kh10 - kh0)* Σq0 *a0 Az együttváltozás: q12Δ= (kh10 - kh0)*(Σq1 *a0 -Σq0 *a0 ) Tiszta volumen hatás:q1Δ = q1Δe + q12Δ/2 Összetételhatás:q2Δ = q2Δe + q12Δ/2 Ahol: kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0 kh10= Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 kh = költséghányad

  15. Vissza a 4-es feladathozPARCIÁLIS felbontásEgytényezős hatások qΔe= Σ(q1-q0)*f0*p0 =-150+1 000= +850 fΔe= Σq0*(f1- f0)* p0= 2*(18-15)*100+2*(25-25)*80= +600 pΔe= Σ q0* f0*(p1 - p0)= 2*15*(100-100)+2*25*(60-80)= -1 000

  16. Együttváltozások qfΔ= Σ(q1-q0)* (f1- f0)* p0 = (1,9-2)*(18-15)*100+(2,5-2)(25-25)*80= -30 qpΔ= Σ(q1-q0)* f0 *(p1 - p0)= (1,9-2)*15*(100-100)+(2,5-2)*25*(60-80)= -250 fpΔ= Σ q0* *(f1- f0) *(p1 - p0)= 2*(18-15)*(100-100)+2*(25-25)(60-80)= 0 qfpΔ= Σ(q1-q0)* (f1- f0) *(p1 - p0)= 0

  17. Összesítés – Parciális módszer

  18. Tiszta volumen és összetétel változás hatásának bemutatása – Parciális módszerrel kh0=láncmódszernél= 0,4117647 khfiktív=Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 = (K0±qΔ) / Σq1 *a0 (7 000+710) / 18 850= 0,4090185 q12Δ= (hfiktív- h0 )* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )= -5,08 q1Δe=h0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )= 0,4117647*(18 850-17 000)= +761,765 q2Δe= (hfiktív- h0 )*Σq0 *a0 =(0,4090185-0,4117647)*17 000= -46,685 q1Δ=+761,765-2,54= +759,225 q2Δ= -46,685 -2,54= -49,225

  19. Költségelemzés6. feladat TK 223. oldal

  20. Megne-vezés Tiszta volu-men Össze-tétel Volu-men Fajla-gos Órabér Össze-sen hatása Lánc-módszer + 500 + 1 000 +1 500 + 220 • 470 + 1 250 Parciális eljárás +1 550 + 200 • 500 + 1 250 Alternatív eljárás +1 535 + 210 • 495 + 1 250

  21. Volumen hatás felbontása – parciális eljárás q1e = kh0 * (q1 * a0 – q0 * a0) q2e = (khf – kh0) * q0 * a0 q12 = (khf – kh0) * (q1 * a0 – q0 * a0)  q1 = q1e + q12 / 2 q2 =q2e +q12 / 2 Ahol: kh0 = q0 * f0 * p0 / q0 * a0 khf = (q0 * f0 * p0 + q) / q1 * a0

  22. Volumen hatás felbontása – parciális eljárás Ismert adatok: q0 * a0 = 20 000 q1 * a0 = 21 000 q1e = láncmódszer tiszta volumen hatása = = + 500  kh0 = 500 / (21 000 – 20 000) = 0,5  q0 * f0 * p0 = 20 000 * 0,5 = 10 000  khf = (10 000 + 1 550) / 21 000 = 0,55

  23. Volumen hatás felbontása – parciális eljárás q2e = (0,55 – 0,5) * 20 000 = 1 000 q12 = (0,55 – 0,5) * (21 000 – 20 000) = 50 q1 =q1e + q12 / 2 = 500 + (50 / 2) = = 525 q2 =q2e +q12 / 2 = 1 000 + (50 / 2) == 1 025 q = q1 + q2 = 525 + 1 025 = 1 550

  24. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása

  25. Az eltérésfelbontási módszerek összehasonlítása

  26. 6. feladat b) Bázis időszaki bérköltség (a számítások során már meghatároztuk): 10 000 Ft Tárgyidőszaki bérköltség: 10 000 + 1 250 = 11 250 Ft

More Related