Kelet-Közép-Európa fogalma, a történelmi előzmények és a szovjet példa

1. Kelet-Közép-Európa fogalma, a történelmi előzmények és a szovjet példa A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2. Európa nagyrégiói • A kora középkortól kezdenek kialakulni • 1500 év alatt a régiók száma, határai, a bennük lévő államok többször megváltoztak (át is kerülhettek másik régióba) • több szempont alapján is lehet csoportosítani őket. Időrendben: társadalmi-kulturális Nyugat-Európa Közép-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: 1. a Frank birodalom K-i határa (8–9. század) 2. a római és a görög rítusú kereszténység (11–14. sz.) ma is létező határok! gazdasági Centrum (ÉNy) Félperiféria Periféria határok (1600-1960) 1. Loire, Rajna és Ems folyók (16. sz.) 2. a volt Frank Biro- dalom keleti határa a félperiféria mára megszűnt! modernkori történelmi Nyugat-Európa Köztes-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: folyamatosan változnak, de a „köztes” terület a nyugati (német, Habsburg) és keleti (orosz, török) birodalom között fekszik Fő jellemzője az etnikai kevertség, kisállami jelleg

3. Európa régiói A társadalmi-kulturális értelmű Nyugat-Európa területe nagyrészt meg-egyezik a centrum és a félperiféria együttes területével. Az Elba–Lajta határ (Nyugat- és Közép-Eur. között) 1945 után igen csekély változással újra megjelent. Kelet- és Közép-Európa között a határ sokkal kevésbé éles és többször módosult is.

4. „(Kelet-)Közép-Európa” • Kényszerből használt fogalom, nehéz definiálni • földrajzi és / vagy történelmi szempontból? • időben változhattak a határai • Még hibásabb elnevezés: Közép-Kelet-Európa • Attól is függ, honnan nézve alkotják a definíciót • Németország magát tekinti Közép-Európának • Anglia, Franciaország számára Bécsnél már Kelet-Európa kezdődik • Közép-Európa részterületei az egyik értelmezés szerint • a német és (észak-)olasz nyelvű területek (Nyugat-Közép-Európa) • a nyugati kereszténységhez tartozó Köztes-Európai területek (Kelet-Közép-Európa) (a Baltikummal vagy anélkül!) • az ortodox keresztény Balkán (időnként: Délkelet-Európa) – egyes nézetek szerint nem Közép-Európa része sem történelmileg, sem földrajzilag; 20. századi sorsuk azonban mégis szorosan egybefonódik (akik szerint Közép-Európa része, azok viszont a fenti Ny-Kö-Eu.-t nem sorolják Kö-Eu.-hoz) • Kelet-Közép-Európa egyéb értelmezési lehetőségei • a volt szocialista országok területe (a Balkán és az „északi sáv” együtt) • területe a történelem során folyamatosan változott (mint Köztes-Európáé)

5. Az európai nagyrégiók sajátosságai 1. Bővebben lásd az alábbi oldalon: http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/kozepkor.ppt

6. Az európai nagyrégiók sajátosságai 2. „nemzeti” államok, pol.-i mobilizálódás, szimulált demokratizálódás, diktatúrák Bővebben lásd az alábbi oldalakon: http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/19_szazad.ppt http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/i_vh.ppt http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/1919_39.ppt

7. Lengyelország, Magyarország, Csehország/Csehszlov. hasonló sorsa Történeti államkeretük és a nemzet kiterjedése eltérő Függetlenségüket a 16–18. sz.-ban elvesztik Egyes korszakokban a reformok európai élvonalába kerülnek Lo.: 1772–95.; Mo.: 1825–1849.; Cs.: 1918–1938. Ezen időszak végén mindhárom elbukik A kudarc után hibás következtetéseket vonnak le a nemzetiségeket teszik felelőssé, egész régi államukat akarják nem látják be, hogy bukásuknak objektív okai is voltak (önrendelkezési elv) Lo. mindhárom felosztója ellen harcolni kezd Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. örök életű szükségszerűség Cs. már 1918-ban sem tudott dönteni, hogy etnikai vagy történelmi alapú-e Emiatt (is) felerősödnek az antidemokratikus vonásaik Cs. és Lo. mindkét világháború után olyan szerencsés volt, hogy a nagyhatalmak hajlandók voltak legalább részben megérteni őket Mo. viszont mindig „rosszkor nyújtotta be a számlát” „A k-(kö-)eu.-i kisállamok nyomorúsága”

8. A marxizmus • Három összetevőből álló világnézet és társadalom-elmélet • filozófia (dialektikus materializmus) • gazdaságelmélet (politikai gazdaságtan) • politikaelmélet (történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”) • a fejlődésnek anyagi mozgatórugói vannak (ateista, materialista) • termelőerők, termelőeszközök és az emberi tudás a fejlődés motorja • történelmi evolúció: egymást követő, egyre fejlettebb társadalmi formációk • a (gazdasági) alap és a (politikai) felépítmény ellentéte • a felépítmény mindig lassabban változik, új alap esetén harc szükséges a fejlődés gátjává vált régi felépítmény megváltoztatásáért • kizsákmányolás: „az emberiség története osztályharcok története” • értéktöbblet-elmélet (a munka: áru, „a profit = lopás”) • a munkásság fokozódó elnyomorodása miatt spontán proletárforra-dalom tör ki (világszerte, de elsőként a legfejlettebb Angliában) • a forradalom győzelme után egy átmeneti proletárdiktatúra („szocializmus”), majd az osztályellenség elpusztítása után megvalósul a kommunizmus • mivel a munkásuralom alatt nem lesz kizsákmányoló osztály, az állam elhal, megvalósul az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus • Eduard Bernstein (revizionisták): választásokon kell győzni

9. A leninizmus • Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell • Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel • A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus” • csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet • „Leggyengébb láncszem” (már Marx is foglalkozik vele élete végén!) • a forradalom nem iparosodott országban győzhet először • a szegényparasztság is forradalmi osztály • „Permanens forradalom”: Lev Trockij elmélete, kettős jelentéssel • a proletariátus harcoljon a polgári forradalomért, amit szocialista forradalomnak kell követnie (mivel előbb jött létre proletariátus, mint burzsoázia) • ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!) • Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka • Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos munkája viszont totális diktatúrához vezet majd • ellenérv: a világforradalom és a nemzetközi proletárszolidaritás segíteni fog • Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is • Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel

10. A sztálinizmus 1. Sztálin maga marxizmus–leninizmusnak nevezte rendszerét, ami nem is ideológia! • Sztálin átmenetileg szakít a világforradalom koncepciójával • később, 1945 után a hódításra építi a forradalom exportját • A szocializmus építése lehetséges egy országban; „ostromlott erőd” • iparosítás, fegyverkezés szükséges az önvédelemhez –» nehézipar fejlesztése (a Nyugati gazdasági fejlettség gyors utolérését ígéri) ehhez sok pénz kell, ezért: • eredeti (szocialista) felhalmozás: a parasztság kiszipolyozása –» éhínség • 1929 – a „második bolsevik forradalom” + a forradalom etatizálása • az ötéves terv, a kollektivizálás és a tömeges terror kezdete; milliók pusztultak el (terror + éhínség), de az ipar fellendült; a Gulág rendszerének kiépítése • 1932-ben a táborokban dolgozók száma 1 millió, 1936-ban 5 millió fő! • az etatizmusnak nem megfelelő részeket kidobta a marxizmusból • elveti az állam elhalásának elvét, a feminizmust, de megtartja a családot • újra felfedezi a katonai és egyéb hierarchiák fontosságát, fokozza az állam irányító szerepét a [terv-]gazdaságban) • Az osztályharc a szocializmus viszonyai között is élesedik • terror, politikai tisztogatás (különösen 1934-től) • Sztálin tette logikus: ha csak leváltja ellenfeleit, jelentős ellenzéket kreált volna • a perek célja: „ostromállapot” fenntartása, félelemkeltés, látszategyenlőség • 1936–38: nagy/moszkvai perek: Zinovjev, Kamenyev, Buharin (+Trockij meggyilk.) • 1937-től 40 ezer magasrangú tisztet ítélnek el, kivégzik pl. Tuhacsevszkijt

11. A sztálinizmus 2. • Mértéktelen személyi kultusz (uralmának másik fő támasza) • Ideológiai monopólium – alternatív ideológiák (pl. vallás) üldözése • Felsőbbrendűség-tudat: jobb a kapitalizmusnál. Alapvető ígéretek: • a Nyugat utolérése, leelőzése gazdasági téren • társadalmi egyenlőség, általános jólét megteremtése (legalábbis távlatilag) • az állam gondoskodása az egyénről (ingyen oktatás, kórház stb.) • új, „szocialista ember” jön létre, új erkölcs. Mindenki képességei szerint dolgo-zik és munkája (szoc.), majd szükségletei szerint (komm.) részesül a javakból • A hatalom önlegitimációja • minden rendszer diktatúra, így a kommunizmus is • de: felsőbbrendű, mert itt a „többség” az uralkodó réteg („proletárdiktatúra”) • ennek a többségnek élcsapata a párt • amely a „tudományos szocializmus” révén tévedhetetlen • a hatalom megtartása feltétlenül szükséges! Ahol már győzött a proletárok forradalma, ott nem lehetséges „visszalépés” a történelmi fejlődésben • A fegyelem, éberség szerepe • az engedelmesség a legfőbb erény • a megbízhatóság pótolja a szakértelmet is • áldozatkészség, lemondás • a hétköznapok militarizálása (termelés hőse, a munka frontja stb.)

12. Tervgazdálkodás: elmélet és gyakorlat • A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél • a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszöböli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát • feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban) • Jevgenyij Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás” • cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, gyors felzárkózás • a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük • az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból) • A terv feladatait évekre, vállalatokra (sőt személyekre) le kell bontani • nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása • tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia, gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz • A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű • a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés • tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció • globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv) • nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben • sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás • gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”

13. A Szovjetunió a II. világháború után • A Szovjetunió a kommunista világ vezető szuperhatalma • Újabb terrorhullám indul el a vlaszovisták, kollaboránsok, a balti és nyugat-ukrajnai népfelkelők, az „áruló” nemzetiségek ellen stb. • a Gulág feltöltése újabb milliókkal (8–15 millió fő!) • a raboknak nincs vesztenivalója: tömeges felkelések robbannak ki • Igen súlyos gazdasági állapot, újjáépítés költségeit a csatlósok is állják • további fegyverkezés a hidegháborús helyzet következtében • 1946: a népbiztosok miniszterek, a Vörös Hadsereg Szovjet Hads. lesz • NKGB-ből MGB, NKVD-ből MVD alakul (állambiztonsági és belügymin.) • Jelentősen megnőtt a párttagok száma; összetételében csökken a munkások aránya (és nőtt a funkcionáriusoké) • Kialakul a „Homo Sovieticus” ideája és a szovjet (orosz) „hazafiság” • további kampányok indulnak a „hazafiatlanok” és az „elhajlók” ellen • „anticionista” kampány és a „fehér köpenyes gyilkosok” tervezett pere • Zsdanov vezetésével a művészeti és tudományos élet totális ellenőrzése • A PB klikkekre esett (Zsdanov; Malenkov-Berija; velük szemben Sztálin embere Hruscsov volt. 1952: a párt neve SZKP, élén Elnökség