1 / 45

Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)

Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok). Külső-vonulat: Kis-Kárpátok, Inovec, Sztrázsó, Kis-Fátra, Liptói-havasok, Magas-Tátra Belső-vonulat: Tribecs, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra Gömör-Szepesi-érchegység. Kis-Kárpátok.

claral
Download Presentation

Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)

  2. Külső-vonulat: Kis-Kárpátok, Inovec, Sztrázsó, Kis-Fátra, Liptói-havasok, Magas-Tátra • Belső-vonulat: Tribecs, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra • Gömör-Szepesi-érchegység

  3. Kis-Kárpátok • A Duna és a Myjava f. között. A Dévényi-szorostól ÉK-i irányban 70 km hosszan, 10–20 km szélességben húzódik. • Legmagasabb csúcsa a Viszoka (Vysoká), 754 m. • Főként gránitból épül fel.

  4. Inovec - A Vág és a Nyitra völgye között, É-D-i irányban - Inovec, 1042 m - Gneisz, csillámpala, gránit, rajta triász-jura mészkő és dolomit

  5. Sztrázsó-hegység • ÉK-DNy-i irányban a Vág mentén húzódik Zsolna és Trencsén között. • Keleti szomszédjától, a Kis-Fátrától a Rajeci-medence és a Facskói-hágó (802 m) választja el, DK-en a Felső-Nyitra medencéje, D-en a Kisalföldhöz tartozó Báni öblözet határolják. • Uralkodóan azÉNy-i-Kárpátok buroktakaróihoz tartozó középidei üledékek (homokkő, mészkő, márga, dolomit) építik fel, a hegység alapját képező kristályos kőzetek csak a hegység DK-i részén az ún. Kis-Magura területén emelkednek felszínre. • Legmagasabb pontja a Sztrázsó-hegy 1213 m középsőtriász mészkő takaróroncs. • Vágbeszterce és Zsolna között a szirtöv áthúzódik a Vág K-i oldalára is. • A jura-kréta meszes konglomerátumból és homokkőből az erózió érdekes sziklaalakzatokat formált (Szulyói-sziklák) ki.

  6. Kis-Fátra • A Rajcsanka, Turóc, Árva és Varinka folyók völgyei között. DNy–ÉK-i irányban 60 km hosszan, 10–30 km szélességben húzódik. • A Vág Sztrecsnói-szorosa két részre osztja. D-i része az alacsonyabb Rajeci-havasok (Vel'ká Luká, 1476 m), É-i része a magasabb Kriván-Fátra (Nagy Kriván, 1709 m). • Főként gránitból áll, de É-i részén nagyobb foltokban mészkő, dolomit, márga és homokkő is található.

  7. Liptói-havasok Gyűrt, takarós szerkezetű magashegység. • A Tátrai-takarórendszer gránit és gneisz kőzeteiből épül fel.A kristályos és metamorf kőzetekre északon rátolódtak a Fátrai- és Garami-takarórendszer üledékes kőzetei, főleg középidei mészkövek és dolomitok. • 37 km hosszú főgerince a pleisztocénben eljegesedett. Eljegesedése kisebb mértékű volt, mint a Magas-Tátráé. A gerinc alatti firngyűjtőkből kiinduló 4-5 km hosszú jégárak 1100-1200 m tszf. magasságig ereszkedtek le. • A kárfülkék közt kanyargó éles sziklagerincből emelkednek ki a hegység legmagasabb csúcsai, a Banikov (2178 m), a Hegyes-Rohács (2084 m), a Jakubina (2194 m) és a Bystrá (2248 m). • Lengyelországba átnyúló ÉK-i része vízben szegény, karsztos magashegység.

  8. Magas-Tátra • gyűrt, takarós szerkezetű magashegység. • Csaknem 2000 m-es lejtőkkel emelkedik ki a Liptói-,Szepességi- és Nowytargi-medencékből. • A Tátrai-takarórendszer gránitos kőzeteiből álló hegység éles jégformálta sziklagerince É felé nyitott patkót formálva, 26 km hosszan húzódik a Laliove-hágó (Liptói-havasok) és a Kopa-hágó (Bélai-Tátra) között. • A hegység legmagasabb csúcsai részben a főgerincből (Tengerszem-csúcs–Rysy 2499 m, Gerlachfalvi-csúcs–Gerlachovskỳ štít 2655 m, Jégvölgyi-csúcs–Ladovỳ štít 2627 m) részben az abból D felé kiágazó oldalgerincekből (Kriván 2494 m, Nagyszalóki-csúcs–Slavkovskỳ štít 2452 m,Lomnici-csúcs–Lomnickỳ štít 2634 m, Késmárki-csúcs–Kežmarskỳ štít 2558 m) emelkednek ki. • É-on, a patkó belsejében összefolyó jégárak alakították ki leghosszabb gleccserét, amely 20-25 km hosszú lehetett, és a Bielavoda-völgybe nyúlt le. • A hegyég D-i oldalán sugarasan széttartó kisebb jégárak alakultak ki, amelyek 1000 m körüli magasságban végződtek el. E jégárak vésték ki legszebb teknővölgyeit (Menguszfalvi-v., Nagy- és Kis-Tarpataki-v.). • A jégárak elolvadása után keletkezett lépcsőkön zuhatagokat alkotva (Tarpataki-vízesések, Fátyol-vízesés a Mlinica-völgyben, a Nagy-Lengyel-tó vizét levezető patakon a Siklawa-vízesés) futnak le a kis patakok.

  9. A teknővölgyek völgyfőiben számos sziklamedencés tó, tengerszem alakult ki. A tátrai tavak közül a legnagyobbak az É-i, Lengyelországhoz tartozó völgyekben találhatók (Halas-tó, felszíne 34,5 ha, mélysége 50,8 m; Nagy-Lengyel-tó, felszíne 34,1 ha, mélysége 79,3 m). • A D-i oldal sziklamedencés tavai a Nagy-Hincó-tó kivételével lényegesen kisebbek. A Furkota-völgy Wahlenberg tava 2154 m magasságával az egész Tátra legmagasabban fekvő tava. • Végmoréna sánc gátolta el (holtjég tó) az alacsonyabban fekvő Csorba-tó medencéjét, a Poprádi-tó vizét pedig a Menguszfalvi-völgy gleccserének oldalmorénája duzzasztotta fel. • Növénytakarójában figyelhető meg a legteljesebb függőleges övezetesség a Kárpátokban. A bükkösök és elegyes erdők keskeny öve fölött a fenyvesek, amelyben a lucfenyő az uralkodó és a felső erdőhatárig, 1500 m magasságig tart. Feljebb a törpefenyő alhavasi övébe megy át. A törpefenyő összefüggő határai felett a havasi gyepek öve kezdődik, végül a sziklahavasok következnek.

  10. BELSŐ-VONULAT Tribecs Főtömegét a Tátrai-takarórendszerhez tartozó kristályos és metamorf kőzetek építik fel, amelyekre gyűrt takarókként középidei üledékes kőzetek tolódtak a kréta végi hegységképződés idején. A hegység középső részében granodiorit és diorit van felszínen, ÉK-i részét főleg metamorf kőzetek alkotják. A triász, jura és kréta üledékek a hegység peremvidékén maradtak meg, ahol kisebb mértékű volt a lepusztulás. A karbonátos fedőkőzetek felszíne karsztosodott, kisebb barlangok is kialakultak bennük. Az egész hegység erősen tektonizált, kereszttörések mentén rögökre tagolódik. A rögök a Kisalföld É-i peremén lépcsőzetesen emelkednek ki a Nyitramenti-síkság alluviumából és keskeny, hosszanti hegyvonulatot alkotnak a Nyitra és a Zsitva között. Szelíden lejtősödő, erdővel borított legmagasabb tetői (Tribecs-tető 829 m) a hegység granodioritból álló középső részén emelkednek. A széles lekerekített hátak és tetők a hegység felemelt tönkjellegéről tanúskodnak.

  11. A Tribecs-hegység 1. gránit, 2.gneisz és csillámpala, 3. permi és triász képződmények, 4. üledékes burok, 5. Krizsna-takarórendszer, 6. Kócs-takaró, 7. neogén vulkáni képződmények

  12. Nagy-Fátra • Besztercebányától É felé a Vág völgyéig, Ny-on a Turóci-medencéig terjed. • Az Alacsony-Tátrától a Revuca és a Starohorska-patak völgye, D-i szomszédjától, a vulkánikus Körmöci-hegységtől a Bystrica-völgy választja el. • a Tátrai aljzattakaró gránit, gneisz és csillámpala kőzetei csak a hegység É-i részén bukkannak felszínre egy kis foltban az ún. Lubohnyai-masszívumban. • A hegység nagyobbik részét középidei üledékes kőzetek, homokkövek, palák, mészkövek és dolomitok építik fel, amelyek takaróredőkbe gyűrve (Fátrai- és Garami-takarórendszer) rátolódtak és betakarják az idősebb kőzeteket rejtő aljzattakarót. • Legmagasabb tetői (Ostredok 1592 m, Krížna 1574 m, Suchý 1550 m, Ploská 1532 m) a hegység D-i részén összefüggő vonulatot alkotnak. • A Ploská-csúcstól a Vág völgye felé tartó Lubohnyai-völgy valósággal kettészeli a Nagy-Fátra É-i részét és feltárja az üledékes takaró alatt rejtőzködő kristályos kőzeteket.

  13. Alacsony-Tátra • A Fekete-Vág és a Garam völgye között, a Stureci-hágótól (1010 m) a Popova-hágóig (1055 m) kb. 95 km hosszú, szélessége 15-20 km. • Főgerince (gneisz, kristályos palák, gránit, granodiorit) üledékes köpenyből emelkedik ki. • Az Ördöglakodalma-hágó Ny-i és K-i részre osztja. A Ny-i a magasabb (Gyömbér, 2043 m; Hopok, 2024 m; Deres, 2004 m), • a K-i 1700-1900 m (Király-hegy, 1948 m). • É-i oldal triász mészkövén karsztos formakincs (Deményfalvi-barlangrendszer, 20,5 km ; zsombolyok- Stary hrad, 152,5 m)

  14. Liptói-medence Zord éghajlatú medence azÉNy-i-Kárpátok kristályos vonulatai között, melynek É-i határán a Chocs-hegység, a Liptói-havasok és a Magas-Tátra, D-i határán pedig az Alacsony-Tátra emelkedik. Az átlagosan 600 m tszf. magasságban fekvő medence alját harmadidőszaki tengeri és negyedidőszaki folyóvízi üledékek takarják. Fő folyója a Vág. Hullámos felszínébe a Liptóújvár (Lipt. Hrádok) közelében egy folyóvá egyesülő Fekete- és Fehér-Vág szép teraszos völgyet mélyített. A szomszédos Poprádi-medencétől az alacsony csorbai vízválasztó határolja el. A medence legmélyebb pontja 490 m magasságban Rózsahegynél (Ružomberok) van.

  15. Szepességi-medence A felvidék legsűrűbben lakott, termékeny medencéje azÉNy-i-Kárpátok kristályos és flis vonulatai között. É-on a Magas-Tátra és a Szepesi-Magura, D-en az Alacsony-Tátra és a Szepes-Gömöri-érchegység, K-en a Lőcsei- és Branyiszkói-hegység szinte teljesen körülzárják. Csak Ny-on nyitott a medence, a Liptói-medence felé nincs éles határa. A két medence határát a Poprád és a Vág alacsony vízválasztóján lehet kijelölni. A medence Ny-i részének főfolyója a Poprád, a Csorba-tó felől érkezik és a Magas-Tátra lábánál húzódó hordalékkúpok előterében K felé tart. Poprádnál ÉK felé fordul és szép teraszos völgyében kanyarogva folyik végig az Y alakban szétágazó medence alján. A medence K-i részének vizei a Hernádba ömlenek. Legmagasabb területe Poprád környékén (650-700 m), legalacsonyabb pontja Szepesolaszinál van a medence DK-i sarkában, 385 m-es tszfm-ban.

  16. Zsolnai-medence Kis hegyközi medence aKis-Fátra, a Sztrázsói-hegység Szulyói-hegycsoportja, a Javornik és a Kisucai-hegységközött. AVág és három mellékfolyójának (Kiszuca, Rajcsanka, Varinka) alsó szakasza mentén alakult ki 350-400 m tszfm.-ban. Szabálytalan alaprajzú medence, amely a mellékfolyók mentén messze benyúlik a szomszédos hegyvidéki területekre. A mellékfolyók mentén kialakult kis medencéket (Varinka-medence a Kis-Fátra előterében, Rajeci-medence a Kis-Fátra és a Szulyói-hegység között és a belőle kiágazó Deményi-medence) a Vág menti süllyedék kapcsolja egybe.

More Related