8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka

1. 8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944–1956

2. A Rajk-per 1. • Miért Rajk? • Sztálin elvárása volt egy vezető pozícióba befurakodott „ellenség” leleplezése • nem moszkovita; viszont „spanyolos”; testvére nyilas államtitkár volt • vitái Péter Gáborral + belügyminiszteri „hibái” (pl. pártszervezetek feloszl.-a) • tévedés, miszerint magyar (nemzeti) irányvonalú lett volna! • vékony, magas termete, népszerűsége, értelmiségi volta irritálta Rákosit (?) • sok ellensége, irigye volt, DE kevés barátja • Az első koncepció: amerikai kémtörténet Svájcból • Noel Field: amerikai kommunista, aki a II. vh. alatt kommunistákat segített Svájcban, pl. Szőnyi Tibort, aki kapcsolatban állt Allen Dulles OSS-vezetővel és később a káderosztály élén „pozícióba helyezte az imperialistáknak kémkedőket” • A második koncepció: jugoszláv, titóista összeesküvés • Mihail Iljics Bjelkin szovjet „tanácsadói” igazították el a kusza szálakat • Lazar Brankov, a Titóval szakító diplomata lett a „kapcsolattartó” • Rákosi buzgó szervilizmussal túlteljesíti a szovjet elvárásokat („álmatlan éjszakáin” hajmeresztő dolgokat is kieszelt (pl. a paksi csőszkunyhó) • Rajk és Tito „Rákosi életére tört”, katonai puccsal el akarta szakítani Mo.-ot a béketábortól. Az „összeesküvők” katonai vezetője Pálffy György tbk. • bakik: Rajk rosszul adta meg adatait, Szőnyi nem ismerte fel Dulles fotóját, Brankovnak nem volt elég ideje megtanulni a vallomását stb.

3. A Rajk-ügy mellékperei • 1949. okt. 15. Rajk, Szőnyi és Szalai András kivégzése • Pálffy György és társai • a „Rajk-banda” összeesküvésének katonai vonala, 4 kivégzés (okt. 24.) • a kivégzést lefilmezték, s katonai iskolák kötelező anyaga lett belőle • Marschall László, Deszkás János, Mátyás László • katonatisztek, a Kat.pol-ról ismerték Pálffyt, többen spanyolosok is voltak • Deszkást jogerős 15 évi ítélete után újra perbe fogták és halálra ítélték – felte-hetően Farkas követelésére (kapcsolatba hozva egy vélt kémmel, Tardi Istvánnal, aki 1954-ben szabadult, majd öngyilkos lett) • Mátyás túlélte, később 1956-ban Kádár állambiztonságának vezetője lett • Szebenyi Endre és Villányi András • a volt belügyi államtitkár és a gazdasági rendőrség vezetője Rajk beosztottjai voltak, az ÁVH bosszúja miatt ítélik őket is halálra • Münnich Ferenc csak moszkvai kapcsolatai révén menekült meg ugyanettől • Vági Ferenc és Aczél György • Vági Szőnyi és Dulles összekötője volt; a főperben nem használták fel, mert tagadta bűnösségét, egy mellékper élén kivégezték. Aczél megyei párttitkár-ként kételkedett Szőnyi bűnösségében: ez életfogytiglanit jelentett neki. • Mód Péter és társai • Rajk külügyminisztériumi emberei voltak a vádlottak • Field sosem állt bíróság elé, de 1954-ig börtönben volt

4. A szociáldemokrata perek: áttekintés

5. Szocdem. perek: általános vonások • Tömeges pereket jelentettek (szemben a kommunisták ügyeivel) • négy ÁVH-s vizsgálócsoport is a szoc.demekkel foglalkozott • 12 csoportos és 9 egyéni ügy, 177 elítélt az országos vezetők között • többszáz kisebb, kevésbé ismert vádlott, többezer internált (Recsk, Kistarcsa) • 1950. júl. 24.: MDP PB határozata a szakszervezeti munkáról („szindikalista határozat”) – ez az alapja a tömeges szabotázs-, tervbüntett stb. ügyeknek • Rákosi személyes ellenszenve okozta vesztüket • legális működés a Horthy-korszakban: rendőrbesúgók • jó kapcsolatok a Labour Party-val: angol kémek • az SZDP vezetésében zömmel értelmiségiek álltak (nem munkások) • csak Magyaro.-on ítéltek el beolvadó szoc.demeket • Nem voltak látványos kirakatperek, inkább zárt tárgyalások • a halálos ítélet ritka, ált. nem is hajtják végre • veréssel gyors beismerő vallomást csikartak ki, majd életrajzi elemekből nagy képzelőerővel dolgozták ki a vádiratok alapjait • halálra ítélték Schiffer Pált és (tévedésből) Marosán Györgyöt, de nem végzik ki őket

6. Perek az „ellenállók” ellen • Kálmán József (budapesti tv.hatósági biz.-i tag) és 21 társa • a „hatos fogat”: vezetője Kéthly Anna, tagja még Valentiny Ágoston is • a vádlottak összejártak, „konspiráltak”, készültek az MDP bukására (alternatív program, államszervezet) • hozzájuk kapcsoltak minden fontos még (Mo.-on) élő volt szocdem vezetőt (Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Kőműves József stb.) • kapcsolatban álltak emigráns, peyerista és nyugati elemekkel • Kéthly ügyét elkülönítik, csak 1954. jan.-ban ítélték el, de nov.-ben nyugati nyomásra már szabadult is • a többiek 1950 szept.-ben „egységesen” életfogytiglant kaptak • Rendőrtisztek: Benjámin Olivér és társai • a hatos bizottság megbízására működtek, szocdem. csoportot alkotva a BRFK állományában és segítve az elbocsátott rendőröket (éf., ill. 12–15 év) • Az üzemi háló(zat) perei • Virág Sándor (Miskolc) társaival valóban készült egy rendszerváltásra • Piller Gyula (Budapest) és társai felléptek a munkaverseny, sztahanov-moz-galom ellen; szabotázs-vádakkal ítélik el őket 13–15 évre (Vas-Witteg éf.) • elítélésük után országos tisztogatás a volt üzemi bizottsági vezetők között!

7. Perek a beolvadók ellen • Szakasits Árpád és társai („Rajk vagy Tildy sorsát akarod?”) • a koncepció: beszervezték őket Horthy titkosrendőrei, adatokat szolgáltattak nekik a baloldali vezetőkről, népellenes tevék.-t folytattak a háborúban, angol kémek; mindenki vallott, tényektől függetlenül u.azzal vádolták őket (kémkedés, népi dem. rend elleni szervezkedés, hűtlenség stb.) • Ries István a verések következtében meghalt • Ignotus Pál angol beszervezői: „B.L.O. Odylie” és „Fay Rytale” • Szakasitsot nem verik, Marosánt igen; családjával is zsarolták • 1950. nov.–dec.-ben többségüket életfogyt.-ra ítélték, csak 1956 tavaszán szabadultak ki (lényegesen később, mint Kéthly Anna) • eredetileg az ő összeesküvésük katonai szárnya lett volna Sólyomék ügye! • Schiffer Pált apósával (Szakasits) együtt tartóztatták le • 1951. márc.-ban halálra ítélték, három évig várta a hóhért a siralomházban • 1954-ben a „szocialista humanizmusból” enyhítik „az egyébként jogos” ít.-t • Katonatisztek ügyei (a Sólyom-per szoc.dem vonulatai) • Gömöry Viktor és tsai – halálra ítélik őket, de kegyelmet kapnak (1950. aug.) • Vaikó György és társai – halálos ítéletekből kettőt végre is hajtanak

8. A Kádár-percsoport • Történeti vádak halmaza: • Kádár 1933-as letartóztatása utáni árulása, „beszervezése” provokátorrá; számos elvtárs háborús lebukását is neki tulajdonította vád • a debreceni „Márciusi Front” tagjainak „magyarkodó” csoportosulása (Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Kállai Gyula, Zöld Sándor, Ujhelyi Sz. stb.) • Kádár 1943-as bűnös pártfeloszlatása, a likvidátorság (erre a Horthy-ügynök Szakasits vette rá a vád szerint Kádárt) (és Péter Gábort!!) • kapcsolataik voltak a szoc.demekkel, a Rajk-ügy vádlottaival stb. • Előkelő vádlottak: 2 PB-, 3 KV-tag, két aktív (+1 volt) miniszter stb. • Zöld Sándor öngyilkossága 1951. ápr. 20. –» a még szabadlábon levő Kádár és Kállai letartóztatása • Kádár vallomáskísérletei a börtönben: nem verték, vallott, sokáig naivan azt hitte, az igazat kellene mondania; később nem volt elég fantáziája hazudni • a többieket verték, sóval etették, családdal zsarolták, „tornáztatták” • Az „amalgámozás”, a perek és ítéletek • a lelkileg–szellemileg megtört, beteg Losonczy G. 1951. okt.-ben 15 évet kap • a kisebb vádlottak perében 8–15 év (e két perben nem is volt másodfok!) • Kádár 1951. dec.-ben életfogytiglant, Kállai és Donáth 15–15 évet kapott, Haraszti Sándort halálra ítélik (ő is 3 évig a siralomházban vár) • 1954. júl.-ban valamennyien szabadulnak

9. ÁVH-n belüli leszámolás, „anticionista” perek • Szűcs Ernő és öccse, Miklós agyonverése (1950. nov.) • Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, egyben szovjet állampolgár és ügynök is (e kapcsolatai veszélyt jelentettek Péter és Rákosi számára!) • a vád szerint klikket és saját fegyveres erőt akart szervezni, sőt horthysta kém • valóban igaz, hogy rengeteget sikkasztott és üzérkedett (pl. útlevelekkel) • feltehetően túl sokat tudott és Rákosi utasítására szándékosan verték agyon • „Péter Gábor és bandája” • a sztálini „anticionista” kampány miatt veszik őrizetbe a cég számos zsidó származású vezetőjét (1953. jan.) – Rákosi preventív akciójaként • Péter Gábor utóda Piros László • a Gazda halála után ezt a pert leveszik a napirendről, de Nagy Imre idején már az elkövetett törvénytelenségekért ítélték el (1953. dec.) Pétert életf.-ra, a többieket ált. 7–12 évre. Péter csak 1956 nyarán vall Rákosi ellen • Zsidó (vallási) vezetők félreállítása • eredetileg az anticionista kampány részeként vették őket őrizetbe (1953. jan.) • 1954. elején „csak” 2–3 évre ítélik őket, de még az év folyamán szabadultak (Stöckler Lajost 1944-es népellenes tevékenységgel vádolják a Zsidó Tanácsban végzett tevékenysége miatt; 3 évet kapott)

10. Antikommunista ellenállók • Mit jelent az „antikommunista ellenállás?” • rendszerellenes politikai motivációjú, illegalitásban működő, de aktív, fegy-veres és lehetőleg tömeges mozgalom, akár demokratikus, akár antidemokr. • erkölcsi dilemmák: lehet-e terrorista-jellegű; hol a határ ellenállás és kolla-boráció, valamint ellenállás és hazaárulás között? • a magyar ellenállás hiányának földrajzi és történelmi okai, a források értel-mezésének problémái • A Fehér Gárda a Dél-Alföldön (Orosháza–Hódmezővásárhely) • országos szervezet, vagy helyi, ÁVH-s provokációra létrejött egység? • Blahó János és Kovács István vezették, fegyverrel rendelkeztek, katonai kiképzést játszottak, próbáltak más csoportokkal / USÁ-val kapcs.-ba lépni • a helyi kulákok közül sokan támogatták, az ÁVH kezdettől megfigyelte és könnyűszerrel felszámolta. Blahót és Kovácsot kivégezték • Kereszt és Kard Mozgalom (Szeged) • Halápi József volt szabadságpárti városi tisztviselő vezette • jobboldalibb–nacionalista irányvonal, a konspiráció elemi feltételeinek hiánya, a szervezet létszámának és erejének mérhetetlen felnagyítása a tagok előtt, fegyverek nélküli naiv „katonai”felkelés terve jugoszláv „segítséggel” • ezt is könnyedén felszámolta az államvédelem, Halápit kivégezték

11. A kommunista egyházüldözés • A korábbi egyházellenes támadások és megerősödésük • (földreform, egyesületek felszámolása, iskolák államosítása, a protestánsok megegyezésre kényszerítése 1948-ban, Kiss Szaléz és Mindszenty pere stb.) • 1949. szept. 6. a hittan fakultatív tárggyá való leminősítése (addig kötelező!) • követelni kezdik, hogy a papok esküdjenek fel az új alkotmányra • 1950. jún. 1. KV-határozat a klerikális reakcióról, majd szerzetesek kitelepítése • Katolikus megegyezés az állammal, 1950. aug. 30. • fenti események hatására Grősz József kalocsai érsek 1950. jún.-ban kezd tárgyalni az államot képviselő Darvas József vallási-közoktatási miniszterrel • 1950. aug. 1. létrejön a Katolikus Papok Békebizottsága • állandó sajtókampány a tárgyalás alatt is + papok elhurcolása • egyezmény: a papok felesküsznek az alkotmányra, 8 iskolát visszakap az egyh. • 1950. szept. 7. a szerzetesrendek feloszlatása (négy kivétellel) • Az MDP Titkárság 1951. május 4-i határozata • megalakul az Állami Egyházügyi Bizottság (máj. 18-án, 1951. évi I. tv.), élén Kossa István (eredetileg villamoskalauz, majd szakszervezeti vezető, ipari, ill. pénzügyminiszter; egy jó elvtárs mindenhez ért!!!) • cinikusan latolgatja egy pálosok–püspökök elleni per megindítási esélyeit, ami végül zöld utat kap

12. Katolikus vezetők, maradék kisgazdák • A megállapodás jutalma: a Grősz-per, 1951. jún. • a sokszálú koncepció szerint Grősz folytatta Mindszenty összeesküvését, sikeres puccs esetén ő lett volna a „homo regius” és Friedrich István volt min.eln.-öt nevezte volna ki (újra) kormányfővé • a két érsek közt Bozsik Pál prépost volt az összekötő • belekeverték a ciszterci szerzetes Endrédy Vendelt („valutaüzérkedés”) • és a pálos szerzetes Vezér Ferencet, aki a vád szerint 1945-ben 30 szovjet katonát gyilkolt meg (valójában a gyilkosok gyóntatója volt) • a sikeres kirakatper eredménye: Vezért kivégzik, Grősz 15 évet kap, Endrédy 14-et, Bozsik 10-et; a másodfokú ítélet nem változtatott ezeken • a per kezdetén négy püspököt vesznek őrizetbe, békepapokat neveztek ki, a Püspöki Kar élére Czapik Gyula egri érsek került (júl. 21.: alkotmány-eskü) • mellékper: Friedrich 15 évet kap, de még 1951 végén meghalt a börtönben • Kővágó József és társai: amalgámozott kisgazda–„reakciós” ügy • a Testvéri Közösség, ill. a Pfeiffer-ügy folytatása (Kővágó J. volt bp.-i főpol-gármester és Almásy Pál volt katonatiszt, akit már 1947-ben is letartóztattak) • „angol kémkedés” vádjával kapcsolták ide (a nem kisgazda) Zsedényi Bélát és két volt kisgazda politikust • 1950. nov.: életfogytiglani és 15 éves ítéletek, Zsedényi a börtönben meghalt