A doktori iskolák törvényi megfelelésének értékelése Új doktori iskolák akkreditációja

1. A doktori iskolák törvényi megfelelésének értékelése Új doktori iskolák akkreditációja Tapasztalatok Bazsa György, a MAB elnöke Országos doktori fórum Budapest, 2008. június 18.

2. Alapállásunk: A doktori képzés és fokozatszerzés, a magyar PhD fokozat színvonala, minősége, eredményessége, hazai és nemzetközi elismertsége az intézmények-ben, a doktori tanácsokban, a doktori iskolákban, a kutatási feltételekben, a témavezetők és a doktoran-duszok egyyüttműködésében alakul ki és dől el. A MAB, a doktori adatbázis, az előírt feltételek és követelmények nem cél, hanem értékelő, kritikus, segítő eszköz ahhoz, hogy a színvonal, a minőség, az eredménnyesség minél jobb, európaibb, nemzet-közileg versenyképes legyen.

3. A doktori képzés és fokozatszerzés funkciója: • Új kutatói (tudósjelölti) generáció képzése a felső-oktatás, a tudományos kutatás, a társadalom szá-mára - új tudományos eredmények elérése révén. • A képzés egyaránt jelent oktatást (az addigi tudomány disszeminációját) és kutatást (azaz a tudomány gazagítását). • Mindkettő eredményességét a két generáció – a doktoranduszok és az oktatók/témavezetők – rendszeres, aktív, interperszonális együttműködése biztosítja. • A doktori képzés és fokozatszerzés intézménye tradi-cionálisan az egyetem. Ettől egyetem az egyetem.

4. I. Sarokpontok: • a PhD minősége az egyetemek nagy felelőssége a magyar (és általában) a tudomány iránt; • a magyar rendszernek jogilag külön, tartalmilag együtt 2 eleme van: képzés és fokozatszerzés; • a képzés a 3. Bologna-ciklus (180 kredit): amit a köz (az állam) anyagilag is támogat; • a képzés gazdái a doktoriiskolák(nem kizárólag a témavezető, mint a németeknél a „Doktorvater”); • a fokozatszerzés gazdái a doktori tanácsok; • a képzésnek és a fokozatszerzésnek rendszere, szervezete, feltételei és követelményei vannak; • a MAB az egyetemi autonómia egy részét közö-sen gyakorló, ebben maga is autonóm testület.

5. Miért doktori iskolák? • mert 1993-ban felsőoktatásunk ebben a felfogásban kapta meg az egyetlen magyar tudományos fokozat adásának jogát (akkor doktori program), • mert most ez a törvény (tudom, lehetne más is), • a tudomány művelése már régen nem egyszemé-lyes tevékenység (lehetnek kivételek): szükséges egy „critical mass” • a minőség szervezett keretek között biztosítható és értékelhető. :

6. Advantages of the US HE system: • a vertically integrated degree framework (B→ M→ PhD) including inside selection of high quality students • credit, modular courses and continuous assessment • institutional autonomy, strong administrative leadership • multiple sources of financial support (incl. tuition fees) • separate doctoral schools within universitiestoassure the qualityof PhD degrees • employment conditions promoting staff mobility • diversity of institutional missions (e.g., in institutionalemphases onteaching, research, and public service) • competitive allocation of big national research funds • broad and deep contacts with society • active mass alumni system, incl. financial support

7. A PhD minősége az egyetemek nagy felelőssége a magyar (és általában) a tudomány iránt • Mivel a tudomány nemzetközi (még ha olykor „nemzeti” is), a minőség mércéje a nemzetközileg (el)ismertszínvonal. Ez érvényes • a képzőkre (oktatók, témavezetők, törzstagok), • a doktoranduszokra (doktorjelöltekre), • a működési feltételekre (infrastruktúrára), • a követelményekre és • a teljesítés színvonalára. • Összességében a színvonal, a minőség az egyetem – vezetőinek, professzorainak, kutatóinak – hosszú távra kiható felelőssége!

8. Miben vagyunk autonómok? • Ez a(z egyetlen) tudományos fokozat hazánkban: a PhD, ill. a DLA. (Az oktatói karrier, az MTA köztestületi tagság, az MTA doktora cím alapja.) • A képzés keretét adó szervezetben, a doktori iskola létrehozásában és működtetésében (hallgatók felvétele, a DI képzési terve, témahirdetései stb.) • A PhD fokozatszerzés (szigorlat, értekezés, bírálat, védés) tartalmában, színvonalában (DT-k) • A doktori iskolák akkreditációjában (MAB) • A tudományági rendszer alakításában (MAB, MRK) • Az állami ösztöndíjas keretek elosztásában (ODT)

9. Doktori fokozatszerzés • a DSZ alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele; • két idegen nyelv - a tudományterület műveléséhez szükséges - ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása; • az önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon; DLA fokozat megszerzésének feltételeként …; • a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

10. Új tudományos eredmények Eötvös Loránd:„Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák és megadhassák neki az illő tiszteletet.” Amit (folyóiratot) olvasunk, amire hivatkozunk – abban kell közöljünk! De a közlés (publikáció, alkotás) nem a végső cél: tudománnyá, annak részévé akkor válik, ha azt el- és befogadja a tudományos közösség: „megadják neki az illő tiszteletet” – ha hivatkoznak rá!

11. A www.doktori.hu adatbázis • Két külön adatbázis (MAB és ODT) helyett egyet akartunk – mindenki érdekében; • teljes a magyar felsőoktatás egészére; • feltöltésben és jogosultságban hierarchikus; • elektronikus, ezért • élő, azaz mindig az aktuális helyzetet tükrözi; • az értékelés alapjaként is szolgál; • a bemenet – folyamat – kimenet értékelésre egyaránt (végesen) alkalmas; • ebben szigorú és következetes; • nyilvános az értékelt anyag és az értékelés is! • minőségkultúrát terjeszt: igényel és támogat

12. Értékeltünk (részletek: doktori.hu – „Kimutatások”) 2 340 törzstag-jelöltet     • IGEN 1426 fő 61 % • feltételesen 475 fő 20 % • NEM 439 fő 19 % 160 működő DI-t és 8 új DI-t     • IGEN 45 DI 27 % • feltételesen 104 DI 62 % • NEM 19 DI 11 % • Az értékelések mélysége, minősége nem egyenletes, olykor felületes, de összességében most vállalható azzal, hogy 2009-ben következesek leszünk.

13. A most záruló értékelési eljárásban - részt vett:     • 140   felkért független szakértő • 25   MAB bizottság, testület • 134   MAB bizottsági, testületi tag • 11   MAB titkársági referens - készült:     • 5.518   szakértői vélemény • 7.235   testületi vélemény • 52.437   különböző szempont szerinti döntés • 32.124   indoklás • 7.235   határozat • A MAB rendszeres tájékoztatást adott a munkáról. • Köszönet minden színvonalas és felelős munkáért!

15. A mostani eljárás tanulságai • Úttörő (elektronikus), sokszereplős, nagy munka (volt). • nyilvánosság az adatokban és az értékelésben – kétoldalú nagy felelősség, egyúttal nagy erő; • adatfeltöltés: teljes körű, határidőre kész volt! – itt-ott hibákkal, pontatlanságokkal, kis hiányokkal pl. témahirdetés, munkahely, beosztás stb.); • együtt vannak a fokozatszerzés adatai és követel-ményei az értékelés rendszere: • törzstagok megfelelősége (majd erre alapozva a), • DI-k megfelelősége; • Ezek most tájékoztató vélemények (bár „határozatok”), de jogkövetkezményeik nincsenek. 2009-ben egy újabb értékelés után lesznek jogkövetkezmények.

16. A törzstag-jelöltek (TT) megfelelősége • * az életkori feltétel (állami vs. magán FOI): a MAB fenntartó-független egységes mércét alkalmaz • * foglalkoztatási előírások (korm. rend. és MAB) • témavezetés-vállalás, témakiírás(kötelező) • * témavezetői eredményesség(késve, de triviális) • folyamatos tudományos tevékenység (legyen több, mint a fokozatszerzési követelmény) • a MAB professzori követelményei tudományos szempontjai („professzori ígéret”, de nem professzor!) • releváns tudományos tevékenység a DI-ben (ez a DI oldaláról a koherencia) • A törzstagok megfelelőségére alapozódik a doktori iskola megfelelősége →

17. A DI megfelelés szempontjai • M törzstagok minimális száma: 7 • * M egyetemi tanárok minimális száma: 4 • * minden tudományághoz: 1 mesterszak + 3 TT • * új DI: minimum 3 sikeres témavezető törzstag(átlag: 11!) • kutatási terület koherenciája(dokumentálandó!) • működési szabályzat (publikációs követelményekkel, célszerűen gazdálkodási szabályzattal) • képzési terv(ez a PhD képzés KKK-ja) • minőségbiztosítási terv • megállapodások kutatóhelyekkel (ha!) • honlap(21. század!) • ami most elmaradt: a DI vezető jóváhagyása (a TT-ságon túl aa végzett doktorandusz lehet kritérium)

19. III. AMIRŐL BESZÉLNÜNK KELL (mindenről): • Az adatbázis tartalmáról (adatai): a törzstagok (TT) • az oktató, a témavezető és a törzstag szerepe („hierarchiája”) a DI-ben • kor(eloszlás) • a kutatási terület koherens legyen, ne műtermék! • munkahely – beosztás (FOI – nem FOI) • témavezetői adatok, eredményesség (a skála: 100-80-80, 45-45-45, 40-20-1, 0-0-0) • kutatási tevékenység leírása • 5 + 5 közlemény (mi a közlemény?) – lásd később • tudománymetriai adatok (az impakt faktor és független hivatkozás szerepe) – lásd később

20. Felvetés: 70 év felett is lehessen bárki törzstag,de mindig legyen a DI-ben 5 fő 70 év alatti törzstag. Ezt évente egyszer a prog-ram lefuttatásával lehetellenőrizni.

21. A publikációkról: • Abban nincs vita: publish! (or parish?) • A szakmáknak saját közlési szokásai vannak: • cikkek lektorált és referálthazai és külföldi folyóiratokban, ezekben irodalomjegyzék, azaz • független hivatkozás van! • lektorált (nem saját kiadású) könyvek; • ? oktatási jegyzetek, emlékkötetek, poszterek, konferencia-kiadványok; kutatási jelentések, értekezések, szakértések; interjúk, újságcikkek stb. A képzés (a képző tudósok) és a fokozat (a tudós-utánpótlás) minősége, színvonala döntően a publikációkban tükröződik és azzal mérhető.

22. A hivatkozásokról: • Abban még van vita, de meg kell egyeznünk: a hivatkozás a tudomány rendszerének integráns része – és ezt minden kutatónak figyelni kell. • A szakmáknak saját hivatkozási szokásai vannak –az adatbázisban minden szakma képviselői között vannak, akik megadnak hivatkozási adatokat! • Az információtechnológia egyszerűvé és közel teljessé tette: a referált folyóirat lett „a” folyóirat, • az EISZ kulcsfontosságú a magyar tudományban – közel minden tudományágban: Web of Science, Web of Knowledge, Scopus stb. A könyvtári főigazgatók kollégiumától kértünk javaslatot a közlemények és a hivatkozások ügyében.

23. Az adatbázis tartalmáról: a doktori iskolák • intézmény (FOI, kar?) + DI azonosító • tudományterület (választék az Ftv-ben) • tudományág (választék a MAB határozatban) • kutatási terület (DI döntés, több tudományág) • névadó (DI döntés) • mesterszak (MAB táblázat: tud.ág vs. képzési ág) • a személyi állomány statisztikája – o.k. • összesítő statisztika a témavezetésekről (10 év?) • témakiírások • a dokumentumok (kormányrendelet szerinti) – listája és funkciója, tartalma. – Honlap! Ezek az információk fontosak: a jelentkezőknek, a szakmának, az egyetemnek és a MAB-nak

24. A szerepek „hierarchiájáról” a DI-ben: • oktató – a képzés kulcsszereplője; • témavezető – a kutatás kulcsszereplője: • ~5.000 témavezető vs. 1000 PhD ösztöndíj/év: → átlagban 5 évente jut egy témavezető egy doktoranduszhoz: ezt meg kell becsülni! • törzstagok – a DI szervezetének kulcsszereplői: - a DI tevékenységének meghatározói, amihez- oktatói és témavezetői tapasztalat szükséges, - a DI jövőjét is kell biztosítsák (3+2 év).- Többször 7 TT „felesleges”, de érthető lehet,- „státusz-szimbólum” lett (28 → 86 évig - ?) – pedig az oktatás és témavezetés a szakmai munka

25. A felsőoktatás és (nem csak az akadémiai) kutatóintézetekegyüttműködéséről doktori ügyekben: • kívánatos és támogatandó, megállapodással, • képzés a FOI-ban, kutatás lehet az intézetben is, • fokozat odaítélése kizárólag a FOI joga. • (Az MTA támogatott kutatócsoport az egyetem tanszékével azonos elbírálás alá esik.) • Fontos elvi és gyakorlati kérdés: a doktori képzés, a törzstagok, a kutatás körében hogyan és mennyire nyissunk a széles értelemben vett felhasználói szféra felé? Röviden: a zárt Humboldt-i vagy a nyitott amerikai egyetem-filozófiát kövessük? Az egyéni felkészülés joga nagyfokú nyitottságot jelent!

26. Az értékelésről: • Egységes, következetes, nyilvános szempont-rendszer kell // lesz. • 2009-ben jogkövetkezményes akkreditációt végzünk (a 8 új DI esetén ez nem indokolt). • 2010-től lehetséges a doktori iskolák működésé-nek és a törzstagok eredményességének rend-szeres, programszerű értékelése. Ismétlem: a doktori képzés és PhD fokozatszerzés eredményessége és minősége az intézményekben, a doktori iskolákban dől el. AMABeztminőségifeltételek és teljesítmény-követelmények állításával, azok értékelésével segíti.

27. A közvetlen tennivalókról: • Felkérés elemzésekre, következtetésekre, javaslatokra • az egyetemek felé (rektorok, doktori tanácsok, doktori iskolák vezetői, tanácsa és tagjai) • ODT, MRK, FTT, OKT, DOSZ, HÖOK • OKM (OH) • MAB (KÁB elnökök) Június 18, szerda: országos doktori fórum • Ceterum censeo a kérdéskör jelentősége: • a színvonalas magyar kutatói utánpótlás biztosítása, • a folyamatos tudományos eredményesség, plusz • elszámolási kötelezettség az állami támogatásról.

28. Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet!

29. II. Tapasztalatok • Már a korábbi, OH-nak átadott www.mab.hu adatbázisból is érdemes elemzést készíteni. Pl. • A fokozatot szerzők • száma(1993-tól 2007. május 2-ig) • koreloszlása a jelölt kora a fokozatszerzés idején) – valódi tudás-utánpótlás (30 alatt) vagy PhD szerzés a karrierhez? • Ezek fontos számok, tanulságos ábrák, de a háttér, a tartalom, az okok elemzése a DI-k (FOI) feladata. Pl. hány államilag finan-szírozott doktori ösztöndíjas szerzett PhD fokozatot - hányból? Hány év alatt? Milyen az egyéni felkészülők aránya? Stb. Ez a 15 éves adatbázis >1 éve az OH-nál van, de új adatok nem vihetők be, így lassan elhal!

30. 43 doktorból (a bő tíz év során) mindössze 4 fő (9%) szerezte fokozatát 30 éves kora előtt.

31. 152 doktorból (a bő tíz év során) 97 fő (64%) szerezte fokozatát 30 éves kora előtt.