1 / 26

A kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai

A kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai. Kerezsi Klára Országos Kriminológiai Intézet. Az ún. protektív tényezők , és az életutakban azonosítható fordulópontok vizsgálata; Az ún. kockázati tényezőkkel („ risk factor ”) kapcsolatos kutatások, és

elvis
Download Presentation

A kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A kriminális karrier kezdete és a fiatalkorúak értékorientációs választásai Kerezsi Klára Országos Kriminológiai Intézet

  2. Az ún. protektív tényezők , és az életutakban azonosítható fordulópontok vizsgálata; • Az ún. kockázati tényezőkkel („riskfactor”) kapcsolatos kutatások, és • A bűnelkövetővé válás folyamatainak vizsgálata

  3. A krónikus bűnelkövetés vizsgálati szempontjai • A belépési életkor • Az agresszív viselkedésproblémák jelenléte, ha azok egynél több élethelyzetben fordulnak elő, • a deviáns viselkedés kialakulásának sebessége (több súlyos cselekmény, nagyobb gyakoriságú elkövetés egyre rövidebb időtartam alatt)

  4. Mit mutatnak a longitudinális vizsgálatok? • belépés: 8-14 év; kilépés: 20-29 év (DE: bűncselekmény-típusonként eltérő) • Minél korábbi a belépés, annál valószínűbb a bűnismétlés, és annál tovább tart a karrier • legnagyobb gyakoriság: 15-19 év • kapcsolat a gyermekkori antiszociális viselkedés és a felnőttkori bűnelkövetés között  folytonosság • a bűnelkövetés és az antiszociális/deviáns viselkedések tágabb tünet-együttesébe illeszkedik

  5. Tudjuk: • Milyen bűncselekményeket követnek el Sejtjük: • felülreprezentáltak az állami szolgáltatások (szoc.pol, gyvéd.) kliensei között Nemtudjuk: • milyen a bűnelkövetői magatartás dinamikája • hogyan lehet befolyásolni a viselkedést

  6. Rokeach (1973): az érték, mint motiváció; célértékek és eszközértékek • az értékek = tartós hitek, amelyeknek motiváló funkciójuk van • szoros a kapcsolat az egyéni önértékelés és az értékek között • az értékek hierarchikus rendbe szerveződnek • az értékek viselkedésszabályozók és kimenet meghatározók Schwartz és Bilsky(1987) • Az értékek többféle szituációban megjelenő olyan célok, amelyek irányító elvként működnek az egyén életében • Van összefüggés az egyének értékrendje és személyiségvonásai között Hofstede (1980): munkaértékek; négy értékdimenzió • hatalmi távolság • a bizonytalanság elkerülése • individualizmus vs kollektivizmus • férfiasság vs nőiesség Inglehart (1971, 1977): négytételes értékindikátor  Maslow szükségletpiramisára építve

  7. A tíz alapérték szerveződése Schwartz modellje szerint ALTRUIZMUS NYITOTTSÁG ZÁRTSÁG EGOIZMUS (Forrás: Schwartz 2003, 142.o; az elnevezés megváltoztatása: Keller: Értékrend és társadalmi Pozíció, Századvég 47 sz/162.o.

  8. Célpopuláció: a Budapesten tanuló 14 éves fiúk • A kutatást az OTKA támogatta. • Nyt: K81615 • kutatásvezető: Dr. Kerezsi Klára

  9. Milyen csoportokat vizsgáltunk:

  10. Aktív szabadidős tevékenység: csapatsportok

  11. Az elmúlt félév végén milyen volt a tanulmányi átlagod?

  12. „Szeretsz iskolába járni?” kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása:

  13. A legfontosabb öt érték a vizsgált csoportok választásai szerint

  14. A legkevésbé fontos öt érték a vizsgált csoportok választásai szerint

  15. Morális dilemmák skála • Minden kérdés egy-egy erkölcsileg kérdéses, vagy törvénysértő magatartást fogalmaz meg • A megkérdezetteknek arról kellett nyilatkozniuk, hogy mennyire tartják megengedhetőnek, vagy megengedhetetlennek az adott dolgot • Egy tízfokú skálán kellett értékelniük a szituációkat:Az „1” azt jelentette, hogy semmiképpen nem megengedhető, a „10”, hogy bármikor szabadon megtehető Forrás: Harding, S. - Phillips D. (1986): ContrastingValuesin Western Europe: unity, diversity, and change (Studiesinthecontemporaryvalues of modern society) Macmillan

  16. Az erkölcsi vétségeket négy csoportra osztottuk: • anyagi előnnyel járó döntések • devianciákkal kapcsolatos vélemények • saját érdek előnybe helyezése • erőszakos magatartások

  17. 1. Anyagi előnnyel járó döntések

  18. 2. Vélemények a devianciákról

  19. 3. Saját érdek előnybe helyezése

  20. 4. Agresszív viselkedés

  21. Összefoglalás Az egyes csoportokba tartozó fiatalok más életkörülményekkel, más szociális jellemzőkkel és eltérő értékorientációval jellemezhetők • Áldozatok: többszörös hendikep; szűkösebb anyagi körülmények, nagyobb, népesebb család; kisebb vagy nincs baráti társaság; szabadidős tevékenység visszahúzódó  erkölcsi felfogásuk megengedő; elfogadják az áldozati szerepet; elkerülő magatartás • Elkövetők: eltérő szociális háttér (átlagosnál jobb anyagi körülmények) és eltérő gondolkodásmód; erőszakosabb konfliktusmegoldás; rosszabb iskolai teljesítmény, aktívabb életvitel, kiterjedt szociális kapcsolatrendszer; önérdek-vezérelte csoport; az erőszakot alkalmazása elfogadott érdekérvényesítési mód a számukra • Kriminalizálódók: sajátos egyedi jellemzők: kedvezőtlenebb anyagi körülmények, jellemző az egyedülálló szülő; gyenge tanulmányi eredmény, nem szeretik az iskolát; saját egyéni érdekek, hiányzó empátia

More Related