A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban

1. A szarvasmarha ágazat versenyhelyzeteaz Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail: pappg@akii.hu

2. Marhahús

3. Világtermelés: 58,7 millió tonna Forrás: FAO A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2004-ben

4. Forrás: FAO A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között

5. Forrás: FAO Magyarország marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között

6. Forrás: FAO, KSH Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban

7. Egyszerűsített kifizetés (SAPS) • Közvetlen támogatások (EU forrás): 305,81 Mio € • Támogatásra jogosult földterület (becslés): 4,355 Mio ha • Szántóterület: 3,737 Mio ha • Ültetvény: 0,146 Mio ha • Gyepterület: 0,472 Mio ha • Területalapú átalány összege (SAPS): 70,22 €/ha (17 990 Ft/ha) Támogatható terület: > 1,0 ha (ültetvény: > 0,3 ha) parcellaméret: > 0,3 ha Feltétel: földterület kultúrállapotban tartása Árfolyam: 256,237 Ft/euró Kifizetés: 2004. XII. 1. – 2005. IV. 30. Minimális összeg: > 50 €

8. Nemzeti kiegészítő támogatások (top up) • Koppenhágai Megállapodás: +30%-pont adaptációs tárgyalások: tehéntej-támogatás +60%-pont • Költségvetési forrás: 91 Mrd Ft • Általános irányelv: SAPS-korrekció területi alapon Lehetőség: nemzeti kiegészítés > 30%-pont • Kizárólag a standard rendszerben támogatást élvező ágazatokban nyújtható termeléshez kapcsolt szubvenciók: termelési, állattartási kötelezettséget jelent

9. Nemzeti kiegészítő támogatások 2004-ben

10. A fiatal bika "R3" termelői ára (2004. 52. hét) Ft/kg hasított súly Forrás: EU-Bizottság, AKII

11. Vágómarha (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t Jövedelem: 237 337 Ft/t 290 kg 290 kg 290 kg

12. Vágómarha (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t Jövedelem: 261 618 Ft/t 290 kg 290 kg 290 kg

13. Csatlakozás hatásai a szarvasmarha-ágazatban (hús hasznosítási cél) • Közösségi szabályozás átvétele • Növekvő közvetlen támogatás • Egységes belső piac • Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés • Erősödő verseny • A racionalizáció és szelekció felgyorsulása • Összességében pozitív hatása volt a csatlakozásnak a marhahús termelés esetében

14. Tej

15. Világtermelés: 613,4 millió tonna Forrás: FAO A világ tejtermelésének megoszlása 2004-ben

16. Forrás: FAO A EU tejtermelése 2000 és 2004 között

17. Forrás: FAO Magyarország tejtermelése 2000 és 2004 között

18. Forrás: FAO, KSH Tejfogyasztás az Európai Unióban

19. Tej és tejtermékek piacszabályozása Termelési kvóta Tejkvóta:megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthető éves mennyisége Nemzeti kvóta: 1 947 280 t(+ 2006. évi tartalék: 42 780 t) • kvótarendszer 2014/15-ig • feldolgozói és közvetlen értékesítési kvóták összevonása Kvótaév:április 1-től március 31-ig Derogáció:2,8%-os zsírtartalmú fogyasztói tej kiskereskedelmi forgalmazása a csatlakozást követő 5 éven keresztül Intézményi árak tej irányára megszűnt vaj intervenciós ára 25%-kal csökken sovány tejpor intervenciós ára 15%-kal csökken kvótatúllépés büntetése: (2004/05: 332,7; 2005/06: 309,1; 2006/07: 285,4; 2007/08-tól: 273,3 EUR/t)

20. Intervenciós felvásárlás vaj: ha a piaci ár két héten keresztül az intervenciós ár 92%-a alatt marad felvásárlási ár minimum az intervenciós ár 90%-a felvásárlás felfüggesztése, ha az éves intervenciós készlet eléri 2004/05-ben70 000 tonnát…..2008/09-től 30 000 tonnát. sovány tejpor:ha az EU készletek 109 ezer tonna fölé emelkednek felvásárlási időszak: március 1. és augusztus 31. között (szezonális tejtöbblet levezetésére) Magántárolási támogatás vaj, sovány tejpor, tejszín és egyes sajtféleségek költségtámogatás: árak és készletek alakulásának függvényében Belföldi felhasználás támogatása iskolatej program szociális, diszkriminációmentes támogatások (élelmiszersegély) tejpor felhasználása takarmányokban tejtermelési tevékenység megszüntetése (kvóta visszavásárlása)

21. A tehéntej felvásárlási átlagára (2005. január) Forrás: AKII Tejpiaci Információk, ZMP, MNB-devizaárfolyamok

22. A nyerstej termelői átlagára

23. Tehéntej (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 62,74 Ft/kg 65,10 Ft/kg 64,50 Ft/kg Jövedelem: -3 135 Ft/t

24. Tehéntej (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 62,74 Ft/kg 65,10 Ft/kg 64,50 Ft/kg Jövedelem: -711 Ft/t

25. Csatlakozás hatásai a tejágazatban • Közösségi szabályozás átvétele • Kevesebb, mint a csatlakozás előtt, de növekvő közvetlen támogatás • Egységes belső piac • Növekvő külkereskedelem (főleg import) • Csökkenő felvásárlási ár • Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés • Erősödő verseny • A racionalizáció és szelekció felgyorsulása • Erősödő két pólusosság (amatőrök és profik) • Összességében 2004-ben negatív hatása volt a csatlakozásnak a tejágazat esetében

26. A szarvasmarha ágazat versenyképességének javítása • A mezőgazdasági termelés maghatározó részét az árutermelő gazdaságok állítják elő, amely termelők a megtermelt árut az élelmiszeriparnak értékesítik. Ezen termelői csoport esetében egyértelműen a versenyképesség kialakítása és fejlesztése a cél, erre három alapvető lehetőség nyílik: • a hatékonyság javítása; • a vertikális koordináció erősítése; • a horizontális koordináció megszervezése és működése. • A „köztes” szektorba tartozó termelők problémáira a legnehezebb megfelelő megoldást találni. Itt megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges fejlesztések támogatása, vagy éppen ellenkezőleg a termelés beszüntetéséhez nyújtott támogatások. • A „kicsik” csoportjának termelői döntéseit a legnehezebb befolyásolni, mivel ezek sokszor nem a racionalitás mentén születnek. A cél a közvetlen háztól történő értékesítés lehetőségeinek megteremtése, fejlesztése, szabályozása.