MNB

1. MNB CRDIV/CRR- A legfontosabb szabályozási változások Gábriel Péter

2. Globális pénzügyi válság • Bázel II csak a kockázatok számszerűsítését tartalmazta, a szavatoló tőke szigorítást még nem • A szavatoló tőkével kapcsolatos munkálatok már a válságot megelőzően megkezdődtek • A válság miatt az eredeti tervek felülíródtak, a CRDIV/CRR jóval részletesebb és tartalmilag is több, mint Bázel III implementálása • Véget ért az a hosszú szabályozási trend, amely folyamatosan a minél nagyobb kockázatvállalást tette lehetővé (pl. tőke felhígulása, belső modellek) • Az államok és a bankok közötti szoros összefonódás csökkentése, a túl nagyra nőtt bankok korlátozása, kockázatos tevékenységek leválasztása

3. Likviditási tapasztalatok • Jó tőkemegfeleléssel rendelkező bankok váltak fizetésképtelenné a piaci körülmények megváltozása miatt • Rövid és hosszú távú likviditási szabályok is hiányoztak • A piaci bizalmatlanság előre nem feltételezett stressz helyzetet teremtett

4. Makroprudenciális szerepkör felfedezése • Több tanulmány szerint is a válság egyik oka a makro és a mikroprudenciális hatóság közötti együttműködés hiánya • Felelős intézmény egyértelmű megnevezése és a feladathoz megfelelő eszköztár rendelése • Piaci buborékok feltárása, káros kockázatok felépülésének megakadályozása, prociklikus hatás csökkentése, rendszerkockázatú intézmények kezelése

5. Bankunió • A CRDIV/CRR előkészítése közben merült fel a bankunió gondolata, ez sok helyen módosította a szöveget (pl. felügyeleti együttműködés) • Egységes alkalmazást segíti, hogy az eurózónában az EKB lesz az egységes felügyelet • Bankunió miatt a szanálási eljárásra vonatkozó tervezet is módosult

6. CRD IV/CRR - fő jellemzők • A CRR a CRD IV módosítással együttesen lép hatályba 2014. január 1-jétől • Alapja: Bázel III ajánlás, de eltérések (hatály, alkalmazás szintje, kötelező jelleg, uniós jogi háttér, tagállami eltérések, arányosság) • Hatály: hitelintézetek és befektetési vállalkozások • Téma: prudenciális követelmények (nemcsak tőkekövetelmény!) • Maximum harmonizáció, nincs szigorúbb tagállami alkalmazás (gold-plating) • Egységes banki szabálykönyv, egységes adatszolgáltatás • Korlátozott számú nemzeti diszkréció és opció (pl. átmeneti rendelkezések) • Kapcsolódó jogszabályok: EBA által kidolgozott és az Európai Bizottság által kiadott kötelező technikai sztenderdek (RTS, ITS - adatszolgáltatás) • Felülvizsgálati rendelkezések, EBA jelentések a közeljövőben

7. A CRD IV legfontosabb elemei • Intézmények tevékenységének megkezdése • Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága • Prudenciális felügyelet (ezen belül kiemelve tőkepufferek) • Illetékes hatóságok általi nyilvánosságra hozatal • Átmeneti és záró rendelkezések A direktívában nem minden rész újdonság, sok elem már CRD I-III-ban is megtalálható volt

8. Tőkepufferek • CRD IV előírás – Hpt.-ben szabályozva • Egy makroprudenciális eszköz – MNB döntése • A tőkepufferek képzésének alapja általában a teljes kockázati kitettség érték, kivéve a rendszerkockázati tőkepuffert, itt a rendszerkockázatot jelentő kitettség • Tőkepuffer követelmények: • Tőkefenntartási puffer: egységesen 2,5%, kivételesen lehet magasabb, kötelező • Anticiklikus tőkepuffer: 0-2,5% között, Kivételesen lehet magasabb, • Rendszerkockázati tőkepuffer: minimum 1% • Rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere (SII puffer): • G—SII: 1-3,5% • O-SII: legfeljebb 2% = Kombinált pufferkövetelmény (a két utóbbi puffer kumulatív jellege attól függ, hogy az egyedi, szubkonszolidált vagy konszolidált SII és rendszerkockázati tőkepuffer követelmények hogyan viszonyulnak egymáshoz)

9. Tőkepufferek • A kombinált tőkepuffer-követelmény minden eleme • a minimum tőkekövetelményen és a SREP követelményen felül értendő • elsődleges alapvető tőkével (CET1) teljesítendő • szankció: a kifizetések korlátozása és tőketerv készítési kötelezettség • Általános szabály : 2016. január 1-től alkalmazandók • Átmeneti rendelkezések: • tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffer követelmény bevezetése 2016. január 1-től fokozatosan, de tagállami mérlegelés alapján korábbi és gyorsabb bevezetés lehetséges • rendszerkockázati tőkepuffer követelmény 2014. január 1-től alkalmazandó • G-SII tőkekövetelményt 2016. január 1-jétől fokozatosan kell bevezetni

10. A CRR legfontosabb új előírásai • Új szavatoló tőke fogalom és szigorúbb minőségi követelmények a tőkeinstrumentumokkal szemben • Megemelt és új tőkekövetelmény szintek • Likviditási követelmények • Tőkeáttételi mutató

11. Szavatoló tőke • CRD II felülírása • A szavatoló tőke minőségének szigorítása - új elismerési követelmények a szavatoló tőke instrumentumokra - tőkeszerkezet módosítás a(csökkentett hibrid és járulékos tőkeelem beszámíthatóság) • Tőkeszerkezet: - Tier 1 – Alapvető tőke – rendelkezésre áll folyamatos működés mellett • Common Equity Tier 1 (CET1): elsődleges alapvető tőke • Additional Tier 1 (AT1): kiegészítő alapvető tőke - Tier 2 – Járulékos tőke - rendelkezésre áll fizetésképtelenség esetén - (Tier 3) – Kiegészítő tőke megszűnik : a piaci kockázatokra fedezetet nyújtó rövid lejáratú kiegészítő tőke a tartós rendelkezésre állás hiánya miatt nem elfogadható

12. Elsődleges alapvető tőke - CET1 • Legerősebb minőségű, legjobb veszteségviseléssel rendelkező tőke • Szigorú minőségi követelményeknek megfelelő tőkeelemek: - jegyzett tőke (Bázel III szerint csak törzsrészvények, de EU-ban „tartalom a forma felett” az eltérő hatály, társasági jogi és egyéb nemzeti szabályok miatt elfogadhatók pl. a részjegyek, stb., - jegyzett tőkéhez kapcsolódó ázsió, - eredménytartalék (évközi eredmény csak felügyeleti engedéllyel), - egyéb átfogó jövedelem, - egyéb tartalékok.

13. Elsődleges alapvető tőke - CET1 • Minőségi követelmények: • az intézmény közvetlenül bocsátja ki, • a tőkeelem ellenértékét befizették, nincs közvetlen vagy közvetett finanszírozás, • tőkének minősül a számviteli szabályozás szerint, • az intézmény mérlegében elkülönítetten szerepel, • lejárattal nem rendelkezik, • a tőkeelemre vonatkozó kifizetések (osztalék, részesedés, kamat) rugalmasak, nem korlátozott, nem kötelező, saját forrásból fizethető, • a tőkeelem elsőként és legnagyobb arányban viseli a veszteségeket, • felszámolás során a kielégítési sorrendben az utolsó helyen áll, • nem lehet rögzített likvidációs hányad, • a tőkeelemet nem garantálhatja anyavállalat vagy csoporttag.

14. Elsődleges alapvető tőke - CET1 • Eltérő szabályok szövetkezeti hitelintézetek számára: - visszafizetés megengedett a felügyeleti hatóság engedélye esetén, de visszafizetést az intézmény megtagadhatja vagy korlátozhatja, - kifizetések tekintetében megengedett az osztalékfizetés korlátozása, - fizetésképtelenség esetén a részjegy tulajdonost megillető rész korlátozható. • A 2014. december 31. után kibocsátott instrumentumok CET1-nek való minősítéséhez felügyeleti engedély szükséges

15. Kiegészítő alapvető tőke - AT1 • A 2009-ben uniós szinten egységesített követelményrendszert a CRR felülírta • Tőkeelemek: - adósság és tőke jellemzőkkel együttesen rendelkező hibrid tőkeelemek, - kapcsolódó ázsió. • Hpt.: alapvető kölcsöntőke és vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke • CET1-től részben eltérő elismerési követelmények • Megszűnt a minőségi kritériumok alapján történő eltérő beszámíthatóság • Beszámíthatósági limit csökkent (eddig T1 max. 50%-tól, mostantól T1 25%-a)

16. Járulékos tőke – T2 • Tőkeelemek: - járulékos tőkébe sorolható tőkeinstrumentumok, - alárendelt kölcsöntőke, - előzőekhez kapcsolódó ázsió. • Limiten felüli AT1 tőkeinstrumentum nem beszámítható • CET1-hez és AT1-hez képest részben eltérő elismerési kritériumok • A tőkeinstrumentumok és kölcsönök futamidejük utolsó 5 évében az alábbiak szerint vehetők figyelembe: *

17. Szavatoló tőke – levonások • CRR: a levonások köre bővült, a levonások alapja és módja változott (nem T1+T2, nem 50-50%), szigorúbb kezelés • Megfeleltetési alapelv: levonás ugyanazon típusú tőkeelemből (pl. CET1 részesedés CET1-ből - saját állomány, más PIBB is) • Tulajdonlás nemcsak közvetlen módon, hanem közvetett és szintetikus módon is (beleértve a vételi kötelezettséget) • Limiten felüli levonások a magasabb besorolású tőkeelemből

18. Tőkemegfelelés • Magasabb minimum tőkekövetelmény, illetve új követelmények bevezetése: - 4,5% ≤ CET1 - 6% ≤ T1 • 8% ≤ T1+T2 • A teljes tőkekövetelmény (8%) ugyan változatlan, mégis szigorítás (tőkeelemek, tőkeösszetétel) + Tőkepufferek + SREP tőke • Fokozatos bevezetés, átmeneti rendelkezések: • 2014-ben 4% ≤ CET1 ≤ 4,5%; 5,5% ≤ T1 ≤ 6%, • 2011. december 31-én szavatoló tőkeként elismert, de az új követelményeknek nem megfelelő tőkeelemek 2014-ben 80%-ban elismerhetőek, és fokozatosan évente 10%-al csökkentve

20. Likviditási követelmények • CRD II: kvalitatív követelmények egységesítése, bővített kockázatkezelési követelmények • CRR szerinti cél: egységes kvantitatív mutatók bevezetése - rövidtávú (LCR) és hosszabb távú (NSFR) likviditási követelményre • Likviditásfedezeti követelmény (Liquidity Coverage Requirement, LCR): Likvid eszközök ≥ 100% Nettó likviditás kiáramlás 30 napon belül • Nettó stabil forrásellátottsági követelmény (Net Stable FundingRequirement, NSFR): Rendelkezésre álló stabil források Stabil források elvárt szintje

21. Likviditási követelmények • LCR: 2015. január 1-jétől évente fokozatos emelkedéssel bevezetve: 60-70-80-90/100% (gyorsítható) • NSFR tekintetében még nincs minimum követelmény • NSFR: 2016 végéig EU Bizottsági javaslat (várhatóan 2018/2019. január 1-jétől történő alkalmazás) • Jelenleg egységes adatszolgáltatási kötelezettség • Az LCR és az NSFR bevezetéséig a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek egyéb nemzeti követelményeket (betét- és mérlegfedezeti mutató)

22. Tőkeáttételi mutató • Cél: túlzott tőkeáttétel kockázatának korlátozása; nem kockázat érzékeny számítási módszertan • Alapvető tőke (T1) Összes kitettség • Alkalmazása - egyelőre nincs minimum szint, pótlólagos tőkekövetelmény • 2014-2016. december 31.: megfigyelési időszak (a felügyeleti hatóságok mérlegelésétől függően alkalmazható az egyes intézményekre) • 2017: Bázeli Bizottság/EU felülvizsgálat és kalibráció (tesztelési küszöb jelenleg 3%) • 2018-: a szabályok véglegesítését követően kötelező minimumkövetelmény • Számítása: negyedévente, a havi tőkeáttételi ráták egyszerű számtani átlaga alapján

23. Köszönöm a figyelmet!