Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában

1. Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában Pedagógus-továbbképzések megújítása6. szekció • dr. Hunya Márta – • Katona Zsóka • Budapest • 2013. február 27.

2. A megbeszélés témái • Bevezető • A továbbképzések hasznosulásának akadályai – ötletbörze • Az alprojekt bemutatása – különös tekintettel a továbbképzések fejlesztésére és azok megújuló elemeire • Továbbképzési típusok – továbbképzési igények (a kategóriák alapján) • Hazai és nemzetközi tanulságok

3. Miért szükséges megújítani a tanártovábbképzés rendszerét? • Új jogszabályok • Pedagógus életpálya-modell • Szolgáltatók változása • A továbbképzések általános színvonalának emelése • A tartalmi elemek súlyának növelése az akkreditáció során • Nem hagyományos képzések bevezetése: blended, moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák • Követő támogatás a hasznosulás érdekében • Kapcsolat a szaktanácsadói rendszerrel • A konzorciumi partnerek szerepe a TÁMOP 3.1.5. projektben • OH - hatósági feladatok: jogszabály, PedAkkred rendszer, eljárásrend • OFI – pedagógia, tartalmi feladatok: a meglévő képzések felülvizsgálata, újak akkreditálása, képzők és támogató rendszer biztosítása • Educatio – szolgáltatás és informatikai háttér: a képzések lebonyolításának megszervezése + IKT és nyelvi képzések, Iskolatáska

4. A továbbképzések jobb hasznosulásának akadályai – ötletbörze A pedagógusban rejlő akadályok A rendszerben rejlő akadályok A képzésben rejlő akadályok Intézményen túli akadályok A képzést követő támogatás hiányában rejlő akadályok Az intézményben jelentkező akadályok

5. Új képzések fejlesztése • A témaválasztás feltáró vizsgálatokra épül. Szempontok: • az OFI feladatai a TÁMOP-3.1.5. útmutatójában • a Köznevelési törvény előírásai (változások), oktatáspolitikai prioritások (pl. közösségi szolgálat) • a TÁMOP 3.1.4. és 3.1.11 továbbképzési igényei • a továbbképzési jegyzék hiányterületei • a továbbképzésekről szóló hazai és nemzetközi szakirodalom tanulságai • tantárgy-független képzések • Hol tartunk? • Továbbképzések tartalmi felülvizsgálata – tanulságok • Hiányterületek és tartalmi hiányosságok • Együttműködési formák keresése • Hány képzést fejlesztünk és kinek? • 30 új, kb. kétszer ennyi megújított • Célcsoportok: a fejlesztésekből kimaradt iskolák + szakiskolák

6. Új elemek a továbbképzésekben • A forma • Blended / Moduláris / Mentorált / Folyamatba ágyazott • A minőségbiztosítás javasolt új tartalmi elemei • Az akkreditációs eljárásban • A képzésben és ahhoz kapcsolódva • A képzést követően minden érdekeltre vonatkozóan • Támogató rendszer

7. Továbbképzési típusok – továbbképzési kínálat • Közoktatás irányítás • Szervezet- és minőségfejlesztés • Mérés – értékelés • Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás • Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia • Tanítás-tanulás • Tehetséggondozás • Esélyegyenlőség • Intézményi nevelés, oktatás • Számítástechnika, informatika • Szakképzés • Közoktatás – fejlesztési támogatások • Egyéb

8. Továbbképzési jegyzék

9. Megszervezett képzések

10. A tanári munka minőségét meghatározó legfontosabb tényezők • A pedagógus-kompetenciák, • a képzés, • a pályára állás, • a pályán maradás, • az értékelés és minőségbiztosítás, • a szakmai fejlődés, valamint • az iskolavezetés és a tanári közösség. (Kocsis - Sági, 2012.) • (A mi alprojektünkközvetlen ésközvetettfeladatai) • A szakmai fejlődésbe beletartozik minden természetes tanulási tapasztalat és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az iskola hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a tanárok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a tanári pálya minden szakaszában. Day, C (1999) DevelopingTeachers: The Challenges of Life Long Learning, London, Falmer Press.

11. A továbbképzések hatásai A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder, 1997)

12. A tanár felelőssége a szakmai fejlődésben Negyedik lépcső Első lépcső Mire van szükségem? (Tudás és képességek) Hogy oszthatom meg ezt másokkal? Milyen innovációt/kreatív megoldást vezethetek be? A szakmai fejlődés 4 lépcsője Harmadik lépcső Második lépcső Hogy tudhatok meg többet? Hogyan alkalmazhatom a munkámban, amit tanultam? A skót tanártovábbképzés honlapja

13. Az európai direktívák 1. • Gondoljuk át az oktatást (EB 2012) • 21. századi transzverzális készségek fejlesztése, kiemelt területek • alap- és a vállalkozói készségek, • természettudományok és a matematika, • nyelvtanulás és • innovatív szakképzés • Az Európai Bizottság ösztönzi • a nyitott és a rugalmas tanulást, • az alternatív utakon szerzett tudás és kompetenciák elismerését, • a minősítő értékelés megújítását, • a fejlesztő értékelés intenzív alkalmazását, • az informatika által kínált lehetőségek feltárását és bevonását az értékelésbe.

14. Az európai direktívák 2. • Az egyéni értékelés eszközeinek kidolgozását ösztönzik • a problémamegoldó és a kritikus gondolkodás, • az együttműködés és • a vállalkozói kompetenciák értékelésére. • Az Európai Bizottság közleménye szorgalmazza • az IKT-ban és a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő, tanulást segítő lehetőségek kiaknázását, • ezektől az oktatás világának gyökeres átalakulását várja. • Az egyéni, rugalmas, személyre szabott tanulási utak megvalósításának eszközét látja a technikában, • ennek gyakorlatba ültetését egységes uniós stratégia segítheti, amelynek része lesz, hogy • nagy programokban vizsgálják meg az IKT tanulásban, a tanításban és az értékelésben betölthető szerepét.

15. Az európai direktívák 3. A tanárok számítanak • A megfelelő pedagógusok pályára vonzása és pályán tartása érdekében az Unió szorgalmazza, hogy a tagállamok dolgozzák ki • az alapképzés és a pályaív során követendő folyamatos szakmai fejlődés stratégiáját, és ehhez biztosítsanak megfelelő forrásokat; • dolgozzák ki a tanári kompetenciák keretrendszerét és a tanárok szakmai profilját, beleértve az alapképzésben és a továbbképzésben tevékenykedő oktatókat is; • Kapjon külön hangsúlyt a vezetők felkészítése a tanítás és a tanulás fejlesztésének támogatására; • dolgozzanak ki közösen új európai alapelveket a felsőoktatás modernizálására 2013-ban. • Az Európai Bizottság közleménye (EU 2012) által kijelölt legfontosabb feladatok Magyarországon a korábbi TÁMOP projektek, valamint a TÁMOP 3.1.5. A pedagógusképzés támogatása projektben részben megvalósulnak pilot formájában.

16. Köszönjük a figyelmüket! • Dr. Hunya Márta tudományos főmunkatárs. 3.1.5. 3., tanártovábbképzés alprojektjének vezetője • hunya.marta@ofi.hu • Katona Zsóka továbbképzések megújításáért és új képzések fejlesztéséért felelős témavezető • katona.erzsebet@ofi.hu • www.ofi.hu