NYUGAT-MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGI TENGELY

1. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGI TENGELY Gyutai Csaba 2011. február 24.

2. Visszatekintés az elmúlt 20 év folyamataira

3. A nemzetgazdaság szerkezeti változásai A térségi gazdasági folyamatok eredményeként a helyi reálszféra mai „összetétele” hasonló az országos helyzethez: Ipar: % országos szinten Zalaegerszegen több, mint 30% ! Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp. % országos szinten Zalaegerszegen ennél több ! Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények

4. Az elmúlt két évtizedben beáramló tőke

5. Szűkebb térségünk: Zala megye A foglalkoztatás változása az elmúlt 20 évben Forrás: Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2008

6. Zalaegerszeg jó példája: a gépipar átalakulása (nem mindenhol történt így meg az országban…) Vasúti gyártás 1997 1964 1. Ipari Park Szállítóipari termékek 1994 1964 Izzólámpa alkatrészek 1976 1989 Optikai termékek 1998 1975

7. „Azt a lovat üssük, amelyik jobban húz…”

8. A térség adottságai

9. Demográfiai-gazdasági környezet 100 km átmérőjű körben kb. félmillió lakos ! Magyarország egyik legsűrűbben lakott térsége

10. Látszólag minden rendben Forrás: Miniszterelnökség prezentáció, 2010. október

11. Amit az összegzett számok nem mutatnak Szabolcs Borsod Nógrád Győr Békés Tolna Fejér Csongrád Bács-K. Hajdú-B. Jász-N. Baranya Heves Veszprém Komárom Minden csoport más kezelési módokat igényel! válság után [%] Zala Válság hatása Somogy Nyugat-Dunántúl: duális gazdaság Zala válság előtt Vas Pest [%] Képzett munkanélküliek aránya (szakmunkás, érettségizett, felsőfokú) Válság előtti (2008) adatok alapján:

12. Bizakodóak vagyunk A térségben(Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa) a versenyképes gazdaság minden adottsága jelen van: • kedvező geográfiai fekvés • munkaerő (??? soha nem elég, de: 30.000 munkanélküli) • teljeskörű képzési intézményi struktúra • fejlett munkakultúra • megközelíthetőség (??? autópálya, nemzetközi vasút, reptér) • előkészített projektek és ingatlan területek • megbízható és fejlett beszállítói bázis • kellemes és élhető élettér

13. Lehetséges stratégiai fejlesztési irányok A térség erősségeire építve: • Ipari nagybefektetések • Kis- és közepes vállalkozások fejlesztései • Kutatás-fejlesztés-innováció • Megújuló erőforrásokra épülő fejlesztések • Turisztikai fejlesztések • Logisztikai fejlesztések Mindig a vállalkozásokkal közösen !

14. Konkrétan hogyan? • 3 város fejlesztési stratégiájának harmonizálása • Egymás támogatása a fontos ügyekben • Közös fellépés meghatározott témákban • Térségi Versenyképességi Szerződések előkészítése (>> „speciális gazdasági övezet” létrehozása) - közvetlen pénzbeni segítség fejlesztésekhez - pályázati források hatékony kiaknázása - versenyképes szabályozási környezet megteremtése A Gazdasági Tengely mentén a térségben (térség irányába) megvalósul az információ és tőke áramlása, egy irányított gazdaságfejlesztési stratégia mentén

15. 1 óra 1,5 óra Közös kihívásunk Mindenkinek fontos: Zalaegerszeg: gazdasági fejlesztések gátja Szombathely: sem M1, sem M7 Nagykanizsa: M7 / logisztika lehetőségeinek kiaknázása

16. Összegzés

17. A mi gazdasági térségünk 900 MEUR 700 MEUR 500 MEUR Zalaegerszeg: a) ebben a rendszerben kell, hogy megtalálja a helyét b) igyekszik kezdeményező szerepet vállalni (projektek, programok, összefogás)

18. Ez a városi gazdaságfejlesztési program alapja is Középpontban: VÁLLALKOZÁSOK Új Széchenyi Terv NEMZETI SZINT Nyugat-Magyarországi Gazdasági Tengely TÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁSOK SZINTJE IPARI BEFEKTETŐK KKV FEJLESZTÉSEK K+F+I MEGÚJULÓ ENERG. FEJL. TURISZTIKAI FEJLESZT. A vállalkozásokat segítő konkrét eszközökkel Deák Ferenc Városépítő Program HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZINTJE GAZDASÁGFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS Vállalkozói Szenátus

19. Deák Ferenc Új Városépítő Program

20. Köszönöm a figyelmet !